Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Nyolc ország kap uniós támogatást energiahatékonyságot javító beruházásokhoz

Az Európai Bizottság 4,11 milliárd eurót (mintegy 1652 milliárd forintot) folyósított nyolc kedvezményezett ország, köztük Magyarország energiarendszereinek korszerűsítéséhez, az energetikai ipar, a feldolgozóipar, a közlekedés és a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséhez, valamint az energiahatékonyság javításához – tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán.

Létrehozva:

|

Az uniós bizottság közleménye szerint 61 beruházás részesül a támogatásban, Horvátország 119,8 millió euró, Csehország 1,34 milliárd euró, Észtország 62,4 millió euró, Magyarország 74,3 millió euró, Litvánia 85 millió euró, Lengyelország 643,2 millió euró, Románia 1,39 milliárd euró és Szlovákia 399,5 millió euró finanszírozáshoz jut. A kiválasztott beruházások a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelésre, az energiahálózatok korszerűsítésére és az energiaágazat, az ipar, az épületek és a közlekedés energiahatékonyságára összpontosítanak, valamint hozzájárulnak a széntermelés alacsonyabb szén-dioxid-intenzitású tüzelőanyaggal való felváltásához. Az Európai Unió modernizációs alapjából származó forrásokból Magyarországon a gyártási folyamatok optimalizálása, digitalizálása és automatizálása terén végzett beruházások kapnak támogatást a villamosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében. Az uniós modernizációs alap a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésébe és felhasználásába, az energiahatékonyságba, az energiatárolásba, az energiahálózatok, köztük a távfűtés, a csővezetékek korszerűsítésébe, valamint a szénfüggő régiókban a méltányos átállásba történő beruházásokat támogatja.

Zöld Energia

Napelemek: nagy szükség lenne az otthoni energiatárolásra

Újabb napelemstopok jöhetnek, ha nem terjednek el kellően az otthoni akkumulátorok.

Létrehozva:

|

Szerző:

Hartvig Áron, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzője a G7 felületén mutatja be új kutatásukat. A szakértők azt vizsgálták, hogy a háztartási akkumulátorok bevezetése milyen hatással lehet a magyar villamosenergia-hálózatra, illetve miként alakulhat a számuk 2050-ig különböző támogatási programokat feltételezve.

Az elszámolási rendszer tavalyi megváltoztatása akkumulátor-telepítésre ösztönzi a napelemeseket, csakhogy az energiatárolók jelentős pluszköltséget jelentenek. Így támogatás nélkül nem, vagy sokkal lassabban térül meg egy háztartási napelem-beruházás, ez pedig jelentősen visszavetheti az otthoni napelemek terjedését. Az ellátórendszernek nagy szüksége lenne az akkumulátorokra, ezek nélkül később újabb napelemstopok jöhetnek – a hálózat kiegyensúlyozottsága már jó ideje központi probléma.

Ösztönzőleg hathat a 75,8 milliárdos napelemes-pályázat, amely a költségek 66 százalékát, legfeljebb 5 millió forintot fedez vissza nem térítendő támogatásként. A feltételek közé tartozik egy 4-5 kW-os napelemes rendszer és egy 7,5-10 kWh kapacitású tároló létesítése. A háztartási akkumulátorok egyébként Európa-szerte egyre népszerűek, 2022-ben 83 százalékkal nőtt telepítésük. Magyarországról nincs elérhető adat arról, hogy hány ilyen tároló üzemel, a jelenleg futó pályázaton mindenesetre maximum 15 160 projektet fognak támogatni.

Hartvig Áron szerint legújabb vizsgálatuk alapján elmondható, hogy az akkumulátorok elterjedését a beruházás megtérülése befolyásolja a leginkább. Mivel az energiatárolóval kombinált napelemes telepítés jóval drágább az egyszerű napelemes beruházásnál, fontos kiszámítani, hogy a projekt mennyi haszonnal jár.

Az a háztartás, amely energiatárolóval együtt telepít napelemet, úgy tudja csökkenteni a villanyszámláját, hogy ahelyett, hogy 5 Ft/kWh áron betáplálná a hálózatba a fel nem használt napenergiát, eltárolja és az esti órákban használja fel. Így az esti órákban, amikor már nem süt a nap, cserébe a legmagasabb az energiafogyasztás, nem kell a hálózatból villamos energiát vásárolnia 36,9 Ft/kWh áron, tehát kilowattóránként 31,9 forintot (a rezsicsökkentett villamosenergia-ár és a betáplálási ár különbsége) spórolhat a tárolással – írja a szakértő.

Nagyon kellene a támogatás

Advertisement

Mint kiemelte, amennyiben a következő napelem-pályázatok nem támogatják az energiatárolók telepítését, akkor a háztartási akkumulátorok nem terjednek el széles körben, tehát csak kis mértékben járulhatnak hozzá a rendszer rugalmasságához. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy támogatás nélkül csak az otthonok 2,4 százaléka, nagyjából 66,2 ezer háztartás szereltetne be akkumulátort 2050-ig, ami igen alacsony a napelem-telepítési számokhoz képest. Mindez azt jelenti, hogy a tárolók a század közepére csupán 20 MW terhelést tudnának átvenni az esti csúcsidőszaki fogyasztásból.

A csapat azt is megvizsgálta, hogy mi lenne, ha 50 százalékos állami támogatás járna 2050-ig az akkumulátorok telepítésére. Ekkora mértékű támogatás mellett már több mint 900 ezer háztartási energiatároló kerülhetne a rendszerbe 2050-ig, ami összesen 4,1 GWh-nyi kapacitást jelentene.

Ez már elegendő ahhoz, hogy a háztartások villamosenergia-fogyasztását a napenergia termeléséhez igazítva az esti fogyasztási csúcsot napközbenre helyezzük át nyáron, és télen is jelentősen csökkentsük az esti csúcsot – emelte ki Hartvig Áron.

A szakértő szerint fontos, hogy az anyagi támogatáson kívül másképpen is kedvezőbbé lehet tenni a háztartási akkumulátorok létesítését. A mostani rendszerben a szolgáltató nem tesz különbséget a díjszabásban aközött, hogy az otthonok mikor fogyasztanak áramot, pedig napközben jelentősen olcsóbban lehet villamosenergiát előállítani az esti órákhoz képest. Mint kiemelte, az akkumulátorok megtérülési ideje jelentősen javulhatna egy csúcsidős árazási csomaggal, hasonló díjrendszerek egyes országokban, így Ausztráliában már elérhetőek.

A háztartások emellett úgy javíthatják a napelemes beruházás megtérülését, ha növelik az energia közvetlen felhasználását. Erre jó módszer, ha a háztartási gépek használatát a napos időszakokra időzítik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!