Zöldinfó

Paks 50 éves: az atomenergia a jövő energiaforrása marad

A fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül – mondta Áder János.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-10-06

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erőmű látogatóközpontjában tartott rendezvényen a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadói Testület tagja hozzátette: a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az atomenergiára a párizsi klímacélok eléréséhez is szükség van. Rámutatott: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a paksi atomerőmű a világ egyik legbiztonságosabb atomerőműve – írja az alternativenergia.hu. “Erre joggal lehetünk büszkék, az elmúlt ötven évben felhalmozódott tudásra bátran építhetünk” – jelentette ki Áder János. Áder János kitért arra, hogy a hazai naperőművi kapacitás hamarosan eléri a 12 ezer megawattot. Ha az energiatárolás ismert formái nem oldják meg a problémákat, akkor zsinóráram nélkül nem tudjuk biztosítani a magyar lakosság és a vállalatok energiaellátását – mondta. Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján két éve 38 ország rögzítette, hogy 2050-re meg kell háromszorozni az atomenergia-termelést, és három évvel ezelőtt az Európai Unió is elfogadta azt, hogy az atomenergia átmenetileg fenntartható. A világon jelenleg 70 atomerőmű épül – fűzte hozzá.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter megjegyezte: a kor legjobb döntése volt, hogy Magyarország megépítette az atomerőművet, amely ma is a áramfogyasztás egyharmadát, a hazai áramtermelés csaknem felét biztosítja. Közölte, a fűtőanyag 2028-ig rendelkezésre áll az atomerőmű számára. Beszélt arról, a magyar energiapolitika két pillére közül az egyik az atomenergia. A négy atomerőművi blokk és a Paks II. épülő két blokkja 4400 megawatt teljesítményre lesz képes, amely a mai fogyasztás mintegy kétharmadát jelenti. Mint mondta, a rendszerváltás óta a magyar GDP a kétszeresére bővült, a primér energiafogyasztás ugyanakkor csökkent, ezen belül azonban nőtt az áramfelhasználás. Amikor mind a hat blokk termelni kezd, akkor az ország áramfelhasználásának felét adja majd – közölte.

A miniszter beszámolt arról is, hogy idén elsőként 15 olyan nap volt, amikor Magyarország nettó áramexportőr volt, áprilistól augusztus végéig pedig 15 százalék alatt volt az áramimport. Idén bőven húsz százalék alatt lesz az ország átlagos áramimportja. Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az európai villamosenergia rendszerirányítók szervezetének elemzését idézte, mely szerint Európában elektromos áram felhasználása 2050-re 50 százalékkal nő úgy, hogy a végső energiafelhasználás 20 százalékkal csökken, utóbbi a hatékonysági intézkedéseknek és az energiarendszerek integrálásának köszönhető. Paks szerepe Magyarország energiabiztonsága, a klímavédelem, az innováció területén is megkerülhetetlen – húzta alá.

Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója kiemelte, az MVM-csoport elkötelezett az atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása iránt, amellyel az erőmű a 2050-es évek közepéig üzemelhet. A projekt költsége mintegy 500 milliárd forint, azt követően 1000-1200 milliárd forint fognak költeni atomerőművi fejlesztésekre. Kádár Andrea, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke többek között azt mondta, hogy a második üzemidő-hosszabbítás esetében nincsenek azonnal átvehető tapasztalatok, egyfajta úttörő munkát kell végezni. Magyarország eddig is élen járt a már széles körben elterjedt valószínűségi biztonsági elemzési módszerek bevezetésében – tette hozzá. Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy a létesítmény átadása óta 585 milliárd 559 millió 300 ezer kilowattóra áramot termelt, jelenleg a magyar villamosáram-termelés 46 százalékát adja, és az áramfogyasztás 35 százalékát fedezi.

Felidézte, hogy az 1982 és 1987 között üzembe helyezett blokkok eredeti, 440 megawattos teljesítményét azóta három lépésben több mint 500 megawattra emelték. A paksi atomerőmű ma az egyik legbiztonságosabb VVER-440 típusú erőmű az egész világon. A blokk eredeti, 30 éves üzemideje 50 évre nőtt, így legalább 2037-ig termelnek áramot, és lehetőség van az élettartamot további 20 évvel meghosszabbítani – tette hozzá. Az erőmű kihasználtsága meghaladja a 90 százalékot, 2025 második negyedévében 93,37 százalék volt. Az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetsége (WANO) listája szerint a négy paksi blokk a 147, adatokat közlő erőmű blokkjainak rangsorában a 10., 30., 40. és 53. helyet foglalja el. A vezérigazgató elengedhetetlennek nevezte a nukleáris üzemanyagciklus bezárását a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával és a hasznosítható anyagok visszanyerésével. A működésüket hamarosan megkezdő, szaporító reaktorok tömeges alkalmazása a jelenlegi uránkészletek használatát több évszázadra terjesztik ki – húzta alá. Horváth Péter János mások mellett köszönetet mondott a Roszatom szakembereinek, “akik évtizedek óta együttműködnek az atomerőművel biztonság a fejlesztés terén, és e napokban ünneplik az orosz atomenergetika elindulásának 80. évfordulóját”.

Kapcsolódó tartalom:atomenergia atomerőmű energia fosszilis energia

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Tovább olvasom