Design
Phonebloks – A jövő „zöldtelefonja” a legó jellegű telefon
Az előrejelzések szerint az idén 1,8 milliárd új mobiltelefont adnak el és 1,5 milliárd telefont dobnak ki, melynek csak elenyésző hányada kerül újrahasznosításra. A becslések szerint 5,5 billiárd telefon van használatban és kereskedelmi forgalomban a világon.
Hat hónappal ezelőtt Dave Hakkens holland tervező szétszedte a kedvenc műszaki cikkét, mert nem működött és kiderült, hogy az egyik alkatrész eltörött benne. Ekkora felvette a gyártóval a kapcsolatot, hogy cserét kérjen a törött alkatrész miatt. A gyártó a csere helyett egy másik termék vásárlását javasolta, írja a greenprofit.hu.
Dave Hakkens ekkor határozta el, hogy minimalizálni kellene az ebből származó elektronikus hulladékok arányát és így született meg az ötlet, hogy egy fenntarthatóbb, moduláris okostelefont fog tervezni, így született meg a Phonebloks terve.
A koncepció szerint a telefonok alkatrészei, mint a legók úgy kapcsolódnának egymáshoz és bármikor egy mozdulattal cserélhetővé vagy bővíthetővé válhatnának az alkatrészek.
Három fő részből állna a Phonebloks. Az alapja a középen elhelyezkedő szabályosan átlyukasztgatott szelet, ami egy bonyolult nyomtatott áramkört rejt. Erre jöhet elölről az előlap, hátulról meg a többi alkotóelem. A kijelző lehet kisebb is, nagyobb is, igényeknek megfelelően.
Ez a félévvel ezelőtti bejelentés hatalmas érdeklődést és vitát generált az interneten. Bruce Harvey, villamosmérnök (Floridai Állami Egyetemen) szerint az okostelefon jelenlegi mérete ehhez kicsi, és a Hakkens által megálmodott négyzetes blokkrendszer jelenpillanatban kivitelezhetetlen emiatt. A fogyasztói igényeknek megfelelően egyre kisebb és karcsúbb telefonokat gyártanak, és ezek miatt pl. az iPhhone-kon egy-egy hardverre több funkció is beépítésre került. Így egy chipen van a wifi, a processzor és a memória, ezek külön blokkon való tárolása befolyásolná a telefonok méretét.
Harvey úgy véli, hogy Phonebloks egy technikai kihívás, de kivitelezhető, viszont ez a moduláris telefon egyelőre nem férne el egy nadrágzsebben és kevésbé lenne „szexi” a vastagsága miatt. A mostani technika szerint legalább 1,5 centi vastag lenne.
Viszont Dave Hakkens szerint egy idő után már nem csak a környezettudatos emberek választanák a Phonebloks-t, hanem azok is, akik a kiadásokat is mérlegelik, hisz egy alkatrészcserével a technikai fejlődéssel is lehetne haladni és ehhez nem kellene új készüléket vásárolni.
Több tervező szerint a zöldtelefonokra a kimerülő erőforrások miatt van reális esély, de a Phonebloks a jelentős bevétel kiesés miatt nem valószínű, hogy nagy tételben gyártásra kerülne. Esetleg egy olyan telefon megtervezésére lehet majd esély a jövőben, melyben az akkumulátor és a képernyő, és valószínűleg a memória és a kamera, lesz könnyen cserélhető.
Design
Megnyílt a Mol új székháza
Megnyílt a Mol Campus, a vállalat új székháza Budapesten, a Kopaszi-gát mellett; az épületben 2500 ember dolgozik majd a cég növekedésén, mert biztosítani kell Magyarország energiaellátását – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a megnyitó ünnepségen, csütörtökön.
Hernádi Zsolt hozzátette, az épületet a Foster + Partners és magyarországi partnere, a Finta Stúdió tervezte. A belsőépítészeti megoldásokat a Kinzo és a Minusplus tervező és designer iroda dolgozta ki. A kivitelezésért pedig a Market Építő Zrt. felelt. Emlékeztett, 2016-ban azért döntöttek úgy, hogy új saját tulajdonú székházat építenek, mert hittek a jövőben. Hozzátette, a Campus a jövő generációinak készült, az épület azt üzeni: “a Mol itt volt, itt van itt is lesz a következő évtizedekben”. Kiemelte, a Mol Magyarország első olyan zászlóshajója, amely külföldön is sikereket tudott felmutatni. Ma már a régió meghatározó iparvállalata. A Mol-csoport a világ 21 országában van jelen. Ugyanakkor jelezte, bármennyire is nemzetközi a cég “itthon otthon van”, mert a Mol magyar multiként úgy döntött, hogy Budapesten építkezik, itt építik meg a jövő irodaházát. Hernádi Zsolt arra is kitért, hogy az üzemanyag fronton elszabadult káoszt valamennyire sikerült csillapítani, szerdán már 30 százalékkal csökkent a fogyasztás az elmúlt napokhoz képest, de még nem állt helyre a rend.
Ratatics Péter, a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója közölte, a Campus 143 méter magas, nettó alapterülete 86 ezer négyzetméter. Az MTI kérdésére elmondta, az új székház felépítését a Mol saját forrásból finanszírozta, a beruházás értékét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra. Azt azonban megjegyezte, hogy a Campus a Magyarországon felépülő irodaházaknál nagyjából 20 százalékkal magasabb értéket képvisel. A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. kerületi képviselői megáldották a Mol Campust.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a Mol Campus Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a BudaParton épült fel. A Mol 2500, eddig 9 különböző telephelyen dolgozó kollégáját költözteti az új székházba. Hozzátették, az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint az épületen található 900 négyzetméternyi napelem, valamint a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer a Mol Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti.
Kép: MTI/Balogh Zoltán
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés