Zöldinfó
EP: 2024-től egységesek lesznek a mobilkészülékek töltői
Az Európai Unióban értékesített minden mobiltelefont, táblagépet és digitális fényképezőgépet USB-C csatlakozóval kell ellátni 2024 végére – erről szavazott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.
A 602 szavazattal, 13 ellenszavazattal és nyolc tartózkodás mellett elfogadott, az egységes töltőkre vonatkozó új jogszabályi kötelezettség 2026 őszére a laptopokra is kiterjed majd. A jogszabály célja, hogy kevesebb hulladék keletkezzen az elektromos és elektronikus berendezésekből, a fogyasztók pedig a fenntarthatóságra figyelemmel választhassanak termékeket a kínálatból. A jogszabály eléri ugyanis, hogy nem szükséges minden készülékhez másik töltőt használni, illetve vásárolni akkor, ha lecserélik hordozható elektronikus eszközeiket. Gyártótól függetlenül ugyanolyan USB-C port kerül a legfeljebb 100 W teljesítményű, vezetékesen tölthető új mobiltelefonokra, táblagépekre, digitális fényképezőgépekre, fej- és fülhallgatókra, hordozható játékkonzolokra, hangszórókra, e-könyv-olvasókra, billentyűzetekre, egerekre, hordozható navigációs rendszerekre és laptopokra. A gyorstöltést támogató összes készülék esetében azonos lesz a töltési teljesítmény, a felhasználók így bármilyen kompatibilis töltővel ugyanolyan gyorsan fogják tudni feltölteni eszközeiket. Külön termékcímkén kell majd jelezni a töltési jellemzőket, hogy könnyebben meg lehessen állapítani, meglévő töltőik kompatibilisek-e az új eszközzel. A megadott információk birtokában az is eldönthető lesz majd, hogy kell-e egy adott termékhez új töltőt vásárolni. A meglévő töltőket így többen tovább használják majd.
Az EP közleményében közölte továbbá, a felesleges töltőváltást elkerülve a vevők összességében akár 250 millió eurót is megtakaríthatnak évente, illetve az Európai Unióban évente mintegy 11 ezer tonna elektronikus hulladék keletkezik az elhasználódott vagy lecserélt töltőkből, amelyek mennyisége így csökkeni fog. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében Tóth Edinát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki közölte: a töltők egységesítése fontos lépés a környezettudatos Európa irányába. Kiemelte: az Európai Parlamentnek a tagállamok ellen irányuló politikai boszorkányüldözés helyett ilyen, az emberek életét megkönnyítő intézkedésekre kellene több figyelmet fordítania. “Európai Parlamentben végzett munkánk során az a legfontosabb feladatunk, hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva közvetlenül segítik a polgárokat” – fogalmazott. A fideszes képviselő végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőben számos, a mostanihoz hasonlóan előremutató, az európai emberek mindennapi életét könnyebbé tevő javaslatról fog szavazni az uniós intézmény.
mti
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
