

Zöldinfó
EP: 2024-től egységesek lesznek a mobilkészülékek töltői
Az Európai Unióban értékesített minden mobiltelefont, táblagépet és digitális fényképezőgépet USB-C csatlakozóval kell ellátni 2024 végére – erről szavazott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.
A 602 szavazattal, 13 ellenszavazattal és nyolc tartózkodás mellett elfogadott, az egységes töltőkre vonatkozó új jogszabályi kötelezettség 2026 őszére a laptopokra is kiterjed majd. A jogszabály célja, hogy kevesebb hulladék keletkezzen az elektromos és elektronikus berendezésekből, a fogyasztók pedig a fenntarthatóságra figyelemmel választhassanak termékeket a kínálatból. A jogszabály eléri ugyanis, hogy nem szükséges minden készülékhez másik töltőt használni, illetve vásárolni akkor, ha lecserélik hordozható elektronikus eszközeiket. Gyártótól függetlenül ugyanolyan USB-C port kerül a legfeljebb 100 W teljesítményű, vezetékesen tölthető új mobiltelefonokra, táblagépekre, digitális fényképezőgépekre, fej- és fülhallgatókra, hordozható játékkonzolokra, hangszórókra, e-könyv-olvasókra, billentyűzetekre, egerekre, hordozható navigációs rendszerekre és laptopokra. A gyorstöltést támogató összes készülék esetében azonos lesz a töltési teljesítmény, a felhasználók így bármilyen kompatibilis töltővel ugyanolyan gyorsan fogják tudni feltölteni eszközeiket. Külön termékcímkén kell majd jelezni a töltési jellemzőket, hogy könnyebben meg lehessen állapítani, meglévő töltőik kompatibilisek-e az új eszközzel. A megadott információk birtokában az is eldönthető lesz majd, hogy kell-e egy adott termékhez új töltőt vásárolni. A meglévő töltőket így többen tovább használják majd.
Az EP közleményében közölte továbbá, a felesleges töltőváltást elkerülve a vevők összességében akár 250 millió eurót is megtakaríthatnak évente, illetve az Európai Unióban évente mintegy 11 ezer tonna elektronikus hulladék keletkezik az elhasználódott vagy lecserélt töltőkből, amelyek mennyisége így csökkeni fog. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében Tóth Edinát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki közölte: a töltők egységesítése fontos lépés a környezettudatos Európa irányába. Kiemelte: az Európai Parlamentnek a tagállamok ellen irányuló politikai boszorkányüldözés helyett ilyen, az emberek életét megkönnyítő intézkedésekre kellene több figyelmet fordítania. “Európai Parlamentben végzett munkánk során az a legfontosabb feladatunk, hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva közvetlenül segítik a polgárokat” – fogalmazott. A fideszes képviselő végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőben számos, a mostanihoz hasonlóan előremutató, az európai emberek mindennapi életét könnyebbé tevő javaslatról fog szavazni az uniós intézmény.
mti

Zöldinfó
Budapest új zöld szíve születik: természetközeli fejlesztés jön a Csobaj-tónál
A XVI. kerületi önkormányzat megvásárolja a cinkotai Csobaj-tó és környezete rekreációs besorolású, egykor kavics- és homokbányaként használt területét.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“Aláírtuk a szerződést, amely alapján az önkormányzat megvásárolja ezt a 154 ezer négyzetméter méretű területet az eddigi tulajdonostól, és ezt a jövőben zöld felületként fogja hasznosítani” – mondta Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere a helyszínen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Megjegyezte, a területet a hivatalos igazságügyi értékbecslő által megállapított és bírósági ítéletben is rögzített ár mintegy feléért sikerül megvásárolni, és ezt öt éven át, részletekben fogják kifizetni. Kovács Péter hozzátette: a terület 98 százalékát birtokló többségi tulajdonos vállalta, hogy a kisebbségi magántulajdonosokat kivásárolja. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy egy csaknem két évtizede tartó bonyodalom végére tesz pontot az adásvételi szerződés, hiszen a civilekkel és az ott lakókkal közösen régóta küzdöttek azért, hogy a Csobaj-tó és környezete zöld terület maradjon, semmi ne épülhessen ott, ami ezt kedvezőtlenül érintené, írja az alternativenergia.hu.
“A Csobaj-bánya és területe új zöld tüdeje vagy szíve lesz nemcsak a XVI. kerületnek, hanem egész Budapestnek. Még csak az első lépést tettük meg, a területnek a következő öt-tíz évben találjuk meg a funkcióit” – mondta Szatmáry Kristóf.
Szász József önkormányzati képviselő szólt arról, hogy ez a több mint 15 hektáros terület kiemelten nagy ökocentrumnak számít a fővárosban, jelenleg azonban tájseb, amelyet helyre kell hozni, mégpedig a lehető legtöbb ott élő ember szándékával és igényével összhangban. Az MTI kérdésére Kovács Péter polgármester elmondta: vannak elképzelések arról, miként fogják megvalósítani a zöld fejlesztést a területen. “Szeretnénk majd kiírni egy ötletpályázatot az itt lakók, majd a szakma részére is arra vonatkozóan, mit lehetne itt csinálni. Mindenképpen zöld felületben gondolkodunk. A XVI. kerületi önkormányzat nem dúskál a pénzben, reméljük, hogy erre a célra is sikerülni fog kormányzati forrást is szerezni” – válaszolta Kovács Péter.
Szakértők szerint a tó környezete mára számos védett állatfaj élő-, pihenő- és szaporodóhelyévé vált, így a Cinkotai-bányatónak kiemelt ökológiai jelentősége van a helyi biodiverzitás megőrzése szempontjából. A tóban féltucat halfaj mellett több védett kétéltűfaj is él, például nagy tavibékák, erdei békák és barna varangyok. A tavat, a tóparti nádast, a közeli bozótosokat és az erdős részeket számos madárfaj keresi fel hosszabb-rövidebb időre, a tó körüli dombok között rendszeres vendégek a rókák és az őzek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia24 óra telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre