Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Rákosmenti kísérlet: működik-e a kerékpármegosztás a külvárosban?

A BME közlekedésmérnök kutatói két projektben vizsgálják a 15 perces városokhoz köthető fenntartható közlekedési módokat.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Nemrég beszámoltunk róla, hogy a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar egy kutatócsoportja sikeresen pályázott városi közlekedési rendszereket és utazási szokásokat alakító intézkedésekkel kapcsolatos döntéstámogató módszerek és informatikai alkalmazások fejlesztésére. Azóta kiderült, hogy a kar két másik pályázata is támogatást nyert a 15 perces városok tervezése témakörében (A 15 perces város koncepciója szerint a napi szükségleteket kielégítő helyszínek fenntartható közlekedési módokkal maximum 15 perces utazással elérhetők.) A DREAMS projekt a főváros belső területein működő BuBi kerékpárkölcsönző rendszer kiterjesztését valósítja meg egy külvárosi pilot során, a Car-goNE-City nevű pedig a megosztott kerékpározás különböző lehetőségeit vizsgálja. A fenntartható mobilitási szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatásba mindkét esetben bevonják a lakosokat.

Külvárosi kerképársziget

Azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a BuBi a külvárosban, szigetszerűen hogyan tud működni, ezért Rákosmentén létesítünk néhány állomást. A 17. kerületi önkormányzat az egyik partnerünk – mondta a bme.hu-nak a DREAMS-ről Esztergár-Kiss Domokos, a Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék tudományos főmunkatársa.

A megvalósítás során első lépésként egy átfogó összehasonlító elemzés készül a 15 perces városi életmód lehetőségeiről, majd új üzleti modelleket és stratégiai keretrendszereket fejlesztenek és tesztelnek, hatékony döntéstámogató eszközöket tervezve és alkalmazva – áll a projekt ismertetőjében. Az ötlet azért időszerű, mert a BuBi-t idén tendereztetik újra, így 2026-tól az új szolgáltatási szerződés keretében valósulhat meg a kísérlet. A pilot tehát nagyjából egy év múlva kezdődhet, addig is az új állomások helyét keresik a kutatók, a helyi érdekeltekkel közösen.

Advertisement

A BKK is nagyon kíváncsi, hogyan működhet ez a megszokottól eltérő használat – jegyezte meg Esztergár-Kiss Domokos.

A Car-goNE-City projekt azt vizsgálja, hogy a 15 perces városokban a megosztott kerékpáros közlekedés segítségével hogyan lehet növelni az alapvető városi funkciók elérhetőségét és ezzel együtt csökkenteni a szállítási költségeket és az egyéni autóhasználatot. A projekt céljai között szerepel a 15 perces városok időalapú elérhetőségének tanulmányozása olyan innovatív módszerek kidolgozásával, amelyek magukban foglalják a megosztott mobilitást. Itt nem lesz budapesti kísérlet, alapvetően módszertanok fejlesztéséről van szó. A lakosok preferenciáit kérdőívekkel szondázzák, például a teherszállításra alkalmas kerékpárok kölcsönzése iránt igényről, de lesz kimondottan a Bubi-felhasználókra célzó és játékalapú felmérés is – magyarázta kérdésünkre Esztergár-Kiss Domokos.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Advertisement

Zöld Közlekedés

Az elektromos autók gyártásában is erősödik a közép-kelet-európai együttműködés

Magyarország is csatlakozott a CEE AutoHUB kezdeményezéséhez.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) hivatalosan is a CEE AutoHUB kezdeményezés tagjává vált. Az egyetértési megállapodás aláírásával Magyarország Közép- és Kelet-Európa négy másik országa, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia mellé csatlakozott a regionális együttműködésben – írja az alternativenergia.hu. A CEE AutoHUB országainak közös erőfeszítése az autóipar versenyképességének megerősítése, valamint az egységes és erős érdekképviselet biztosítása a régióban. A kezdeményezést először Csehország, Lengyelország, Románia és a Szlovákia alapította, de szinte az első napokban Magyarország is csatlakozott a MAGE révén. Hasonlóan a négy másik országhoz, Magyarországon is az ipar és a gazdaság egyik fontos alappillére a járműgyártás. Az elmúltidőszakban körülbelül 450 ezer járművet gyártottak éves szinten hazánkban, az iparág mintegy 150 ezer munkahelyet adott. A BMW és a BYD gyárainak felfutásával ez a volumen nőni fog.

Az AutoHUB öt országa felel az EU teljes járműgyártásának közel egyharmadáért, több mint 4 millió autóval évente, ami nagyjából a német kibocsátásnak felel meg – ám ez bővülni fog hazánkban a BMW és a BYD, Szlovákiában a Volvo gyárának megnyitásával. Ebben az öt országban ráadásul több mint 1,2 millió közvetlen munkahelyet ad az autóipar, de további 1,5–2 millió munkahely kapcsolódik a szélesebb értéklánchoz. A kezdeményezést az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) indította el a régió autóipari együttműködésének erősítésére, szoros koordinációban az adott országok járműipari érdekképviseleti szerveivel. Több mint 50 járműgyár található az öt országban.

Erősebb érdekképviselet
A CEE AutoHUB közleménye szerint Magyarország csatlakozása jelentős lépés egy erősebb regionális partnerség és az európai szinten jobban összehangolt közép-kelet-európai érdekképviselet felé. Krisztián Róbert, a MAGE elnöke a csatlakozással kapcsolatban elmondta: „A CEE AutoHUB építő jellegű kezdeményezés a régiónk számára. Egy olyan időszakban, amikor az autóipar mélyreható szabályozási és technológiai változásokon megy keresztül, elengedhetetlen a közép- és kelet-európai szövetségek közötti erősebb koordináció és a strukturált párbeszéd. Az AutoHUB olyan platformot biztosít, amely lehetővé teszi az álláspontok összehangolását, a nemzeti tapasztalatok megosztását, valamint annak biztosítását, hogy a régió nézőpontjai világosan és következetesen jelenjenek meg az európai vitákban” – fogalmazott Krisztián Róbert.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák