Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rezsiszámla: spórolási tippeket mutatunk

Létrehozva:

|

A kormány részben átszervezi a rezsicsökkentést, az új rendszer augusztus 1-től lépett életbe.

A váratlan döntés sokakat kellemetlenül érint, rengeteg háztartás lépi át a meghatározott átlagfogyasztási korlátot, ami jelentős pluszköltséggel jár. Nem csoda, hogy az elmúlt időszakban egyre többen gondolkoznak azon, hogy miként mérsékelhetnék az elhasznált energiát. A fogyasztáscsökkentésnek megannyi módja van, hétköznapi döntéseinkkel például nagyon sokat spórolhatunk, az igazán hatékony, hosszú távú megoldást viszont az energiahatékonyság növelése jelenti. Ebben segít a Portfolio cikke, amely a Magyar Mérnöki Kamara elnökének, Wagner Ernőnek a segítségével készült. Értelemszerűen úgy érdemes belekezdeni a felújításba, hogy a lehető legkisebb költségen a lehető legnagyobb megtakarítást érhessük el. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egyes korszerűsítések házilag is elvégezhetőek, emellett a gyorsaság is kiemelt szempont.

A lakosság előtt rengeteg lehetőség adott. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a szigetelés, amely érintheti akár a padlást (födémszigetelés), vagy a lábazatot és a homlokzatot. A nyílászárók cserjével szintén csökkenthető az elfogyasztott energia mennyisége, de a hőtermelés gazdaságossá tétele, például a hőszivattyúk alkalmazása is segíthet.

Advertisement

A hőszivattyúk meglehetősen alacsony hőmérsékletű, nagyjából 40 Celsius-fokos vizet tudnak előállítani, az épületszigetelés azonban lehetővé teszik, hogy egyazon otthon a korábbihoz képest alacsonyabb hőfokú vízzel is fűthető legyen. További spórolást eredményezhet a háztartási méretű kiserőművek használata, ez elsősorban napelemek telepítését jelenti. A napkollektorokat manapság már kevésbé tartják hatékonynak. A világítás terén a LED technológia lehet előnyös, érdemes ugyanakkor figyelni a színhőmérsékletre. A háztartási gépeknél az energetikai besorolására akkor érdemes külön figyelni, ha a napelemes rendszer nem képes megtermelni a szükséges áramot. A háztartási gépek esetében a napelem termelte energia direkt felhasználása, sőt akár a villanybojler alkalmazása is jó megoldás lehet.

Hogyan érdemes belevágni?

Advertisement

Amennyiben a padlás nincs szigetelve, ezzel a fejlesztéssel lehet a legjobb eredményt elérni: néhány százezer forintból, jellemzően egymillió forint alatt akár az energiahasználat 30 százaléka is megspórolható. A lábazatszigeteléssel is nagy mennyiségű energiát takaríthatunk meg, ilyenkor fontos, hogy a szigetelés minél mélyebben nyúljon a talajba. Energetikailag a homlokzatszigetelés következik, ezt célszerű a nyílászárócserével együtt elvégezni. Napelemek bármikor telepíthetőek, már amennyiben a tetőszerkezet megfelelő állapotban van.

Az, hogy mely munkálatokkal spórolhatjuk meg a legtöbb energiát, számos tényezőtől függ. A panelprogram tapasztalatai alapján a homlokzatszigetelés és a nyílászárócsere 55-60 százalékos, az 1960-1970-es években épült családi házaknál a padlásszigetelés akár 30 százalékos megtakarításhoz is vezethet. Ugyanitt a homlokzatszigeteléssel 25 százalék körüli eredményt hoz, a nyílászárócsere pedig a második legdrágább beavatkozás 4-7 százalékos hatással. A lábazatszigetelés viszonylag egyszerű, hatékonysága ugyanakkor az épületszerkezetektől függően nagyon változó lehet. A padlásszigetelés akár házilagosan is elvégezhető egy-két nap alatt, a megfelelően leterített hőszigetelő paplan 2-3 év alatt megtérül (3500 forint per négyzetméter). A komplett homlokzatszigetelés legalább három hétig tart, itt 10-17 év a megtérülés (20 ezer forint per négyzetméter). A nyílászáró négyzetméterára 90-110 ezer forint, megtérülése 15-20 év, egy átlagos házon a beruházás egy hét alatt kivitelezhető.

Advertisement

A lábazatszigetelés legfeljebb két hétig tart, megtérülési ideje 8-12 év (23-24 ezer forint per négyzetméterrel számolva). A napelemes rendszer telepítésénél évi 1000 kilowattóra biztosítása nagyjából 400 ezer forintba kerül, a megtérülés kevesebb mint 10 év. Wagner Ernő nem javasolja, hogy a sok gázt használó háztartások teljes egészében villanyfűtésre álljanak át, ez ugyanis tömeges átállás esetén hálózati problémákhoz vezethet. A fenti beruházások sok háztartás számára túl drágák lehetnek, de szerencsére több olyan támogatás is elérhető, amely segíthet a projektekben. Az előreláthatóan idén év végéig futó otthonfelújítási programban például különböző kül- és beltéri munkákat, így napelemes telepítést lehet megvalósítani, az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára pedig 100 százalékos támogatás is elérhető a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokra. Utóbbi program következő szakasza jövő tavasszal kezdődik.

Advertisement

Zöldinfó

A fiatalok a fenntarthatóság élharcosai lettek

A Közös jövőnk – Kárpát-medencei környezetvédelmi versenyt 2002. óta rendezi meg a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány és Népfőiskola. Kezdetben körzeti szinten szervezték, 2014. óta pedig országos egmérettetéssé vált.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az általános iskola felső tagozatosai, középiskolások és egyetemisták számára márciusban lett meghirdetve a kiírás, amire március 21-ig lehetett jelentkezni – írja az alternativenergia.hu. A választható több témakör mindegyikének központi témája a klímaváltozás, ezen belül is a víz volt. Majdnem ezren jelentkeztek a versenyre. Az alapfokú intézményben tanulók a tudásuknak megfelelő tesztet töltöttek ki az első fordulóban. Ezen kívül egy „zöld cselekedet” is a munkájuk része volt. Ez lehetett szemétgyűjtéstől kezdve zöld sziget létrehozásán keresztül kortársaiknak vagy a kisebbeknek előadás tartása. Ugyanezt teljesíteni kellett a gimnazistáknak is, de a középiskolások és az egyetemisták esszét, illetve tudományos értekezéseket is írtak. Azok, akik sikeresen vették a második fordulót, a június 13-ai döntőben szóbeli előadást tartottak a mezőörsi Magyar Műhely Népfőiskolán. A díjátadón a verseny fővédnöke, Áder János volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a Föld lakossága nemsokára eléri a 10 milliárdot, miközben a hozzáférhető víz mennyisége nem változik. Megoldandó feladatnak nevezte, hogy miként lehet egyre több embernek ugyanannyi vízből egészséges élelmiszert előállítani, és biztosítani az életet adó ivóvíz minőségét. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt kívánta a versenyzőknek, hogy a klímaváltozás iránti érdeklődésük maradjon fenn, a tudásuk gyarapodjon, amit minél több emberhez közérthető formában juttassanak el.

Áder János végezetül meghívta a diákokat a 2026 február végén immáron harmadik alkalommal megrendezendő Planet Budapestre, ami ezúttal a Vasúttörténeti Parkban egy hónapon keresztül várja a látogatókat. Az innovatív fenntarthatósági kiállításokon kívül élményprogrammal készül a szervező Kék Bolygó Alapítvány. Az egyetemisták közül az első helyezett Horváthné Dani Brigitta lett. Témája: Körforgásos gazdaság és hulladék mentesség – A világban jelenlévő hulladék hatása élő vizeinkre. Munkájában két nagy problémát mutatott be, amire megoldási lehetőséget kínált. Európában több, mint 9 millió tonna mosó- és tisztítószert használnak fel, amelyek összetevői a mosás után hulladékként jelennek meg a szennyvízben. Mint írta, egyik hagyományos szennyvíztisztítási módszer sem tudja tökéletesen eltávolítani őket a szennyvízből. Így az élővizekből kimutathatóak a maradványaik és az élővizek fontos paramétereinek változását – mint például a pH, vezetőképesség – okozzák. Mindez pedig az ökológiai egyensúly felbomlásához vezet. A másik nagy probléma, hogy Magyarországon évente 40-80 ezer tonna használt élelmi olaj keletkezik, amelyből mindössze 25 ezer tonna sütőolaj kezelése valósul meg. A kezeletlen hulladékolaj azonban veszélyes hulladéknak minősül, és nagy problémákat okozhat, ha kikerül a természetbe, hiszen eltömíti a talaj pórusait, az élővizek felületén szétterülve elzárja az oxigéntől a vízi élőlényeket, vagy egyszerűen dugulást és komoly károkat okoz a csatornarendszerekben. A használt élelmi olaj felhasználásának egyik lehetséges módja a szappan- vagy mosószergyártás. Kutatásában a használt élelmi olajból készít „mosószert” és ennek a veszélyes hulladék újrahasznosításával készült folyékony szappan-mosószernek és a kereskedelmi forgalomban kapható mosószereknek az ökotoxikus hatását hasonlítja össze a szürke szennyvízzel való öntözést, illetve az élővizekből kimutatható mosószermaradványok hatásait modellezve.

A második helyezést Soós Virág érte el. Tanulmányának címe: Víz=Élet – A víz mint a világot mozgató életerő szállító közege. E tanulmány célja, hogy feltárja a vízkörforgás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásokat, különös tekintettel a felhőzet, a csapadék, a párolgás és a talajnedvesség közötti összefüggésekre. A Közös jövőnk környezetvédelmi versenyen az egyetemisták közül Végh Péter esszéje lett a harmadik. Az ő témája is a „Víz=Élet” – A víz, mint a világot mozgató életerő szállító közege. Bevezetésként az olvasó figyelmét szeretné felkelteni az erdő és a víz kapcsolatának fontosságára. Betekintést szeretne adni az erdő komplex vízforgalmának rendszerébe, ezen kívül víz és az erdő egymásra gyakorolt hatásait bemutatni a következők alapján: A klímaváltozás hatására a magyarországi erdők egyre inkább a szárazsági erdőhatár közelébe kerülnek, veszélyeztetve fennmaradásukat. Ezért a vízgazdálkodás és az erdők vízviszonyainak vizsgálata kiemelt jelentőséget kap. Az erdők hosszú távú fenntartása és megfelelő vízgazdálkodása nélkülözhetetlen a természetes vízháztartás egyensúlyának megőrzéséhez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák