Zöldinfó

Scholz: megfékezik a gáz, a távhő és az áram drágulását Németországban

Megfékezik a földgáz, a távhő és az áram drágulását, és ismét kedvezményes közösségi közlekedési bérletet vezetnek be Németországban – jelentette be szerdán Berlinben Olaf Scholz kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-07

Szerző:

Hell

A kancellár elmondta, hogy a lakosság és a vállalatok terheit csökkentő, és egyben takarékos energiafelhasználásra ösztönző úgynevezett árfékeket a kormány hitelből finanszírozott, 200 milliárd eurós programjának részeként vezetik be. Ezt a pénzügyi védőernyő elnevezésű programot Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell elindítani – fejtette ki Olaf Scholz, aláhúzva: “nem szabad megfeledkezni arról, hogy az előttünk álló nagy kihívások oka Putyin háborúja”. A földgáz, a távhő és az villamos energia árát egyaránt az előző évi fogyasztás 80 százalékának erejéig korlátozzák, a lakossági fogyasztóknál a kilowattóránkénti 12 centes, 9,5 centes, illetve 40 centes szinten. A kedvezményes közlekedési bérlet havonta 49 euróba kerül majd. A támogatásokat fokozatosan, a következő hónapokban vezetik be, és a tervek szerint 2024 tavaszán vonják vissza.

Az árak ugyan nem süllyednek az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszak szintjére, de az igen jelentős nagyságú – a 200 milliárd euróval a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát kitevő – pénzügyi védőernyő elviselhetővé teszi a terheket, “megakadályozza, hogy a polgárok ne tudják fizetni a számláikat” – húzta alá Olaf Scholz. A támogatás a háztartások mellett a kis- és a közepes méretű vállalkozásokra, együtt több mint 20 millió fogyasztóra is vonatkozik. Külön támogatási programokat indítanak a nagyjából 25 ezer ipari nagyfogyasztónak is. Képeznek egy külön alapot is, amelyből a leginkább rászorulók kaphatnak további támogatást, és kidolgoznak egy megoldást a fával és a pellet kazánnal fűtő háztartások megsegítésére.

A szövetségi kormány és a tartományi kormányfőket összefogó egyeztető testület, a miniszterelnöki konferencia tanácskozásán egy sor további kérdésben is megállapodtak. Döntöttek a többi között arról, hogy a szövetségi kormány az egyszeri támogatások formájában kiutalt 4,25 milliárd euró után állandóan, évi 1,25 milliárd euróval támogatja a menedékkérők elhelyezéséért és ellátásáért felelős tartományi kormányokat a háború miatt Ukrajnából indult menekülthullám révén adódó feladatok ellátásában. Ezzel kapcsolatban Stephan Weil, Alsó-Szászország kormányfője a kancellár és a miniszterelnöki konferencia vezetőinek közös tájékoztatóján kiemelte, hogy a szövetségi kormány segítsége kritikus időszakban érkezik, mert már eddig is igen jelentős számban – a legutóbbi adatok szerint nagyjából egymillióan – érkeztek menekültek Ukrajnából, és előfordulhat, hogy a hullám tovább emelkedik. Ez azért következhet be, mert Oroszország “terrorista típusú hadviselést folytat az emberek ellen Ukrajnában”, a tél közeledtével éppen az energetikai infrastruktúra és a vízellátási rendszer “szétrombolására” törekszik – fogalmazott.

Mindennek “természetesen” az a célja, hogy az emberek Ukrajnában ne csupán eltántorodjanak az Oroszország elleni küzdelemtől, hanem minél nagyobb számban elmeneküljenek a hazájukból, ez pedig hatalmas terhet jelent a menekültekről a tartományi kormányok közreműködésével gondoskodó németországi önkormányzatoknak – fejtette ki Stephan Weil.

mti

Kapcsolódó tartalom:rezsi Scholz számla

Zöldinfó

Védett erdeink jövője a tét: új alapokra helyezné az erdőgazdálkodást a WWF

Élet a moratórium után – a védett és Natura 2000 erdeink kezelését már idén gyökeresen át kell alakítani.

Létrehozva:

14 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium május közepén azonnali moratóriumot hirdetett a védett erdők fakitermelésére – írja az alternativenergia.hu. A napokban megjelent miniszteri utasítás óvja a védett és Natura 2000 területeken a magas természetességű állami erdeinket, melynek hatálya alatt szeptember 30-áig néhány kivételtől eltekintve tilos a fakitermelés. A WWF Magyarország ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a moratórium lejártával hosszú távon és gyökeresen át kell alakítani a természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdeink kezelését. A moratórium lejárta után a védett és Natura 2000 területekről száműzni kell a tar- és végvágásokat, illetve a jelentősebb kiterjedésű védett területeket végleg ki kell vonni a gazdasági célú faanyagtermelésből. A váltásra az erdők klímaalkalmazkodása és a vadon élő állat- és növényvilág megőrzése miatt feltétlenül szükség van, de az erdei talaj védelme és a helyben élők életminőségének javítása érdekében ugyancsak elkerülhetetlen.

„Az új kormányzat egyik első lépése szimbolikus jelentőségű – mondta dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A tavaszi időszak tarvágásokkal kapcsolatos társadalmi vitái megmutatták, valós igény van arra, hogy a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és egyéb védett területek erdeinek kezelése a jövőben másképpen történjen, a Gemenctől egészen a Zempléni-hegységig.”

A WWF Magyarország az alábbi hét pontban foglalta össze, hogy milyen lépésekre van szükség a védett és Natura 2000 területek erdeinek új szempontú kezeléséhez:

1) A védett és Natura 2000 területek őshonos fafajú erdeiben meg kell szüntetni a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodást, vagyis a tar- és végvágás lehetőségét.
2) A nemzeti parkokban és tájvédelmi körzetekben ki kell jelölni a faanyagtermelésből kivont, jelentős kiterjedésű erdőtömböket – ún. természeti övezeteket (más néven magterületek vagy A-zónák) –, ahol kizárólag természetvédelmi erdőkezelés végezhető, illetve lehetőség szerint az erdők háborítatlan állapotú fenntartása kap prioritást.2 Fontos, hogy a védett területek természeti övezeteinek kezelése a nemzetipark-igazgatóságokhoz kerüljön.
3) A 140 évnél idősebb fákból álló, magas természetességű szentélyerdőkben kizárólag természetvédelmi erdőkezelés történhet, az elsődleges cél pedig háborítatlan állapotuk fenntartása legyen, bárhol is vannak az országban!
4) A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a védett és Natura 2000 területeken az őshonos fafajokból álló, elegyes, vegyeskorú erdők kialakítására és megőrzésére kell alapozni, nem a távoli tájak idegenhonos fafajaira.
5) Biztosítani kell a nem vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás, illetve a természetvédelmi erdőkezelés termőhelyi feltételeit – mindenekelőtt a természetes vízellátottságot, illetve vízpótlást, az emberi beavatkozás miatt túlszaporodott patás nagyvadfajok létszámának szabályozását az erdei újulat túlzott károsításának megelőzése érdekében, valamint az inváziós tulajdonságú idegenhonos, fásszárú fajok visszaszorítását.
6) Csökkenteni kell a kitermelt faanyag mennyiségét, és meg kell szüntetni a tűzifa pazarló felhasználását – különösen a biomassza-erőművekben.
7) Az állami erdőket kezelő intézmények finanszírozását fenntarthatóvá kell tenni, hogy ne a fakitermelésből származó bevétel képezze a működésük alapját. Védett és Natura 2000 területeken az erdőgazdálkodást állami forrásokból kell támogatni.

A WWF Magyarország álláspontja szerint a természetvédelmi és turisztikai szempontból legértékesebb erdeink természetességének és ellenálló képességének megőrzése az itt végzett gazdasági célú faanyagtermelésnél jóval fontosabb össztársadalmi érdek, ezért a kezelésüket feltétlenül új alapokra kell helyezni. A feladat megkívánja a jelenlegi erdőtervezés felülvizsgálatát, a védett területekre vonatkozó kezelési tervek elkészítését és az intézményi rendszer átalakítását.

Tovább olvasom