Zöldinfó
Sci-fi után itt a kli-fi
Sok sztár ismert zöld aktivistaként. Robert Redford, Leonardo DiCaprio, Daryl Hannah csak három név közülük. Bár sokat tesznek a környezetért, munkájukban ez nem játszik központi szerepet – nem igazán látjuk őket klímaváltozásról szóló filmekben. Pedig már neve is van a műfajnak: cli-fi, vagy magyarosan kli-fi.
A klímaváltozást mára nem igazán kell megmagyarázni senkinek. Szó szerint a bőrünkön érezzük. A közhelyek pedig jó filmalapanyagok, mivel mindenki érti őket. A hollywoodi filmek tehát elvileg könnyen kiaknázhatnák a bolygónk és fajunk ökológiai sorsához fűződő félelmeinket. De az amerikai stúdiók – Roland Emmerich 2004-es Holnaputánját leszámítva – csak ritkán forgatnak olyan filmeket, amelyekben a cselekmény fontos eleme a klímaváltozás. Legalábbis így volt ez eddig. A Salon.com szerint 2014 mintha fordulópontnak tűnt volna e tekintetben.
Műfaji becenevet is kitaláltak már a klímaváltozásról szóló filmekre: sci-fi helyett cli-fi. Dan Bloom filmkritikus el is indította a „Cliffies”-díjakat, amelyeket ezentúl a legjobb, ökológiai problémákkal foglalkozó filmek nyerhetnek el.
Az idei mezőnyben a következő alkotások szerepeltek:
– The Young Ones. Jake Paltrow rendezése, mely az ivóvízhiányos jövőben játszódik. (Jake-ről tudni kell, hogy Gwyneth Paltow testvére.)
– The Rover. Ebben a thrillerben egy globális gazdasági összeomlás után játszódik 10 évvel, amelyben egy magányos férfi ered a nyomába annak a személynek, aki ellopta egyetlen vagyontárgyát, az autóját. A főszerepekben Guy Pearce és Robert Pattinson láthatók.
– Into the Storm. Valójában a Twister (1996) alaphelyzetét melegíti fel újra ez az akciófilm. A hurrikánok kalandvágyó szerelmesei érkeznek egy kisvárosba, hogy szemtanúi legyenek annak, ahogy lecsap a közeledő vihar. Itt viszont el sem hangzik a klímaváltozás szó, holott a ciklonok, tájfunok éppen a felmelegedett tengerekből nyernek nagyobb energiát, hogy minél mélyebbre hatoljanak a szárazföldön.
– Noé. Múltbéli özönvíz, a teremtés/genezis sokszínűsége és a bárka.
– Csillagok között. Itt már menthetetlen bolygónk, ezért más égitesten keres újabb hazát az emberiség.
– Snowpiercer. Talán ez az egyetlen bevállalós film, már ami a klímavédelem kérdéseivel történő foglalkozást illeti. Igaz, a jövőkép itt sem rózsás: a „geoengineering” – vagyis a klímaváltozás technológiai eszközökkel való megfékezése – kudarcot vallott, sőt éppen ellenkezőképpen sült el, mint ahogy tervezték. Beköszöntött a második jégkorszak. A film nem bújik ki annak kimondása alól, hogy a fogyasztói társadalom a bűnös, fenntartásának ökológiai következményeit mindenki megfizeti, vagyoni helyzettől függetlenül.
Hol van a Dustin Hoffman és Robert Redford főszereplésével készült Az elnök embereihez hasonló klímapolitikai krimi? Hol van a klímaváltozás és a kollektív tudatalattiban zajló feszültségek összekapcsolása, hasonlóan apokaliptikus-spirituális formában, mint amit Peter Weir kísérelt meg Az utolsó hullámban (1977)? Hol van Mexikói-öbölben történt BP-olajkatasztrófa hiperrealista filmfeldolgozása?
Csupa kiaknázatlan lehetőség…
Zöld Energia
Támogatott lakossági tárolók: mi az optimális méret, és mik a kulcskérdések?
A támogatás önmagában nem garancia a jó üzletre: a tároló mérete, a szaldó/bruttó elszámolás időzítése és az aszimmetrikus hibrid inverter sokkal többet számít, mint a legtöbben gondolnák.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Otthoni Energiatároló Program (OETP) 2,5 millió forintos támogatása látványosan felkavarta a lakossági piacot – írja az alternativenergia.hu. Sok háztartás most először számol reálisan azzal, hogy a napelem mellé akkumulátoros energiatárolót telepítsen. A kérdés azonban nem az, hogy jó-e az akkumulátor, hanem az, hogy kinek, milyen műszaki összeállításban és milyen időzítéssel lesz belőle pénzügyileg is racionális beruházás. A Deep Dive Solutions friss elemzése erre ad gyakorlati választ: valós, negyedórás fogyasztási idősorokkal, többféle tájolású PV termelési becsléssel és nettó jelenérték alapú megtérülési vizsgálattal.
Mit akar elérni a program, és miért nő ekkora az érdeklődés?
Az OETP célja az önfogyasztás növelése. A háztartás a nappal megtermelt energiát ne a hálózatnak adja át, hanem helyben tárolja és később felhasználja. A támogatás legfeljebb 2,5 millió forint, ami kedvező konfiguráció esetén akár a teljes beruházási költséget is lefedheti, innen a tömeges érdeklődés. A program nemcsak a meglévő napelemeseknek szól, hanem azoknak is, akik most építenének új, kombinált rendszert.
Hogyan számoltak: valós fogyasztási profil, PV becslés, 10 éves NPV
Az elemzés 5000 és 10 000 kWh közötti éves fogyasztású háztartásokat vizsgált, valós, negyedórás terhelési görbékkel, hogy a napi csúcsok és völgyek is megjelenjenek. A napelemes termelést historikus meteorológiai adatokból becsülték különböző tájolás és dőlésszög mellett. Tipikus lakossági inverterteljesítményekkel számoltak, a PV oldali kapacitást az inverterhez képest enyhe felülméretezéssel kezelték. A tárolóknál 10 és 20 kWh közötti tartományt elemeztek. A megtérülést 10 évre, 7 százalékos diszkontrátával vizsgálták, a költségoldalt piaci, középkategóriás telepítői ajánlatok alapján becsülve.
Meglévő napelemesek: miért a legkisebb még értelmes tároló a nyerő?
A program elsődleges célcsoportja az, aki már napelemes, de kikerült vagy hamarosan kikerül a kedvező szaldóelszámolásból, és bruttó elszámolás mellett az önfogyasztás növelésével szeretne villanyszámlát csökkenteni. A modell egyik legfontosabb üzenete, hogy a legjobb nettó jelenértéket sok esetben nem a nagy akkumulátor adja, hanem az a legkisebb tárolóméret, amelynek beruházása belefér a 2,5 milliós támogatásba. Ennek oka egyszerű: a támogatás plafonja nem nő a rendszer méretével, miközben a tároló fajlagos költsége gyakran gyorsabban emelkedik, mint a belőle nyerhető többletmegtakarítás.
10 kWh feletti tároló akkor tud igazán jól kijönni, ha az összköltséget nem tolja a támogatási limit fölé, például mert a háztartásnál már eleve van megfelelő hibrid inverter, és nem kell drága csere.
Szaldósoknak a kulcsmondat
A jelenleg még szaldós elszámolásban lévők esetében a hálózat kvázi virtuális akkuként működik. Amit betáplálnak, később azonos áron visszavehetik. Ilyenkor az akkumulátoros tárolás a veszteségek miatt üzemeltetésben rontja a pénzügyi képet. Ugyanakkor, ha néhány éven belül bruttó elszámolás jön, a tároló szerepe hirtelen felértékelődik. Az önfogyasztás növelése ekkor már azonnali pénzügyi előnyt jelenthet. Irányadó ökölszabályként 1 kWp beépített napelem Magyarországon nagyjából 1100–1200 kWh éves termelést ad. Ha a rendszer nincs jelentősen túlméretezve a fogyasztáshoz képest, a támogatás még későbbi bruttósodás mellett is javíthatja a megtérülést.
Inverterkérdés: a hibrid kevés, az aszimmetria gyakran döntő
A tárolótelepítés sok háztartásnál invertercserét hoz. A régebbi inverterek többsége nem akkuképes, ezért hibridre kell váltani. De nem mindegy, hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus a működés. Szimmetrikus üzemnél hiába egyezik a teljes termelés és fogyasztás, fázisonként eltérő terhelés esetén egyszerre keletkezhet vételezés és betáplálás, ami pénzügyi veszteséget okoz. Az aszimmetrikus működés ezt mérsékelni tudja, ezért sok esetben közvetlenül javítja a beruházás eredményét, különösen egyfázisú domináns fogyasztásnál.
Új rendszert építők: miért a 4 kW és 10 kWh a biztonsági konfiguráció?
Új telepítésnél a pályázat szigorúbb műszaki keretet ad. Legfeljebb 5 kW-os inverter építhető be, és a PV csúcsteljesítmény korlátozottan méretezhető felül. A modellezés szerint a 4 kW-os PV és 10 kWh tároló kombináció sok esetben a legkedvezőbb nettó jelenértéket adja, miközben az 5 kW-os rendszer is általában pozitív megtérülést mutat, különösen magasabb éves fogyasztásnál. Minél nagyobb és jobban időzített a helyben felhasználható fogyasztás, annál kedvezőbb a pénzügyi eredmény.
Önellátás: nagy ugrás 10 kWh-ig, utána csökken a határhaszon
A tároló energetikai hatása jól mérhető. Egy tipikus példában a 10 kWh-s akkumulátor a tároló nélküli nagyjából 33–35 százalékos önellátási és önfogyasztási szintet körülbelül 63–67 százalékra emelheti. E fölött a további bővítés egyre kisebb javulást hoz. A pluszkapacitás ritkábban termel új megtakarítást. A hosszabb egybefüggő önellátó időszak valódi előny lehet, de jellemzően a nyári hónapokban jelentkezik, télen a hálózati kitettség tartósan megmarad.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés