Zöldinfó
Sci-fi után itt a kli-fi
Sok sztár ismert zöld aktivistaként. Robert Redford, Leonardo DiCaprio, Daryl Hannah csak három név közülük. Bár sokat tesznek a környezetért, munkájukban ez nem játszik központi szerepet – nem igazán látjuk őket klímaváltozásról szóló filmekben. Pedig már neve is van a műfajnak: cli-fi, vagy magyarosan kli-fi.
A klímaváltozást mára nem igazán kell megmagyarázni senkinek. Szó szerint a bőrünkön érezzük. A közhelyek pedig jó filmalapanyagok, mivel mindenki érti őket. A hollywoodi filmek tehát elvileg könnyen kiaknázhatnák a bolygónk és fajunk ökológiai sorsához fűződő félelmeinket. De az amerikai stúdiók – Roland Emmerich 2004-es Holnaputánját leszámítva – csak ritkán forgatnak olyan filmeket, amelyekben a cselekmény fontos eleme a klímaváltozás. Legalábbis így volt ez eddig. A Salon.com szerint 2014 mintha fordulópontnak tűnt volna e tekintetben.
Műfaji becenevet is kitaláltak már a klímaváltozásról szóló filmekre: sci-fi helyett cli-fi. Dan Bloom filmkritikus el is indította a „Cliffies”-díjakat, amelyeket ezentúl a legjobb, ökológiai problémákkal foglalkozó filmek nyerhetnek el.
Az idei mezőnyben a következő alkotások szerepeltek:
– The Young Ones. Jake Paltrow rendezése, mely az ivóvízhiányos jövőben játszódik. (Jake-ről tudni kell, hogy Gwyneth Paltow testvére.)
– The Rover. Ebben a thrillerben egy globális gazdasági összeomlás után játszódik 10 évvel, amelyben egy magányos férfi ered a nyomába annak a személynek, aki ellopta egyetlen vagyontárgyát, az autóját. A főszerepekben Guy Pearce és Robert Pattinson láthatók.
– Into the Storm. Valójában a Twister (1996) alaphelyzetét melegíti fel újra ez az akciófilm. A hurrikánok kalandvágyó szerelmesei érkeznek egy kisvárosba, hogy szemtanúi legyenek annak, ahogy lecsap a közeledő vihar. Itt viszont el sem hangzik a klímaváltozás szó, holott a ciklonok, tájfunok éppen a felmelegedett tengerekből nyernek nagyobb energiát, hogy minél mélyebbre hatoljanak a szárazföldön.
– Noé. Múltbéli özönvíz, a teremtés/genezis sokszínűsége és a bárka.
– Csillagok között. Itt már menthetetlen bolygónk, ezért más égitesten keres újabb hazát az emberiség.
– Snowpiercer. Talán ez az egyetlen bevállalós film, már ami a klímavédelem kérdéseivel történő foglalkozást illeti. Igaz, a jövőkép itt sem rózsás: a „geoengineering” – vagyis a klímaváltozás technológiai eszközökkel való megfékezése – kudarcot vallott, sőt éppen ellenkezőképpen sült el, mint ahogy tervezték. Beköszöntött a második jégkorszak. A film nem bújik ki annak kimondása alól, hogy a fogyasztói társadalom a bűnös, fenntartásának ökológiai következményeit mindenki megfizeti, vagyoni helyzettől függetlenül.
Hol van a Dustin Hoffman és Robert Redford főszereplésével készült Az elnök embereihez hasonló klímapolitikai krimi? Hol van a klímaváltozás és a kollektív tudatalattiban zajló feszültségek összekapcsolása, hasonlóan apokaliptikus-spirituális formában, mint amit Peter Weir kísérelt meg Az utolsó hullámban (1977)? Hol van Mexikói-öbölben történt BP-olajkatasztrófa hiperrealista filmfeldolgozása?
Csupa kiaknázatlan lehetőség…
Zöldinfó
Vízkorlátozás mellett is zajlott a hálózatöblítés Debrecenben
Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL-nél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem történt szabálytalan vízhasználat a CATL debreceni gyárában – közölte a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel, miután egy környezetvédelmi egyesület azt írta: közel 4,5 millió liter víz (4500 köbméter) folyt át 41 óra alatt egy olyan vízórán, amely az akkumulátorgyár közelében van – írja az alternativenergia.hu. A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület Facebook-videóján azt látni, ahogy a CATL 2-es kapujának közelében található vízóra folyamatosan pörög, majd azt mutatja a felvétel, ahogy a víz egy csatornába ömlik egy vastag csövön keresztül. Az egyesület emlékeztetett: a rengeteg vizet akkor folyatták át a rendszeren, amikor Debrecenben vízkorlátozás van. Azt írták: megkeresték a gyárat, amely közölte velük, nem ők kezdeményezték a vízfelhasználást, hanem technológiai mosatást végez a Debreceni Vízmű.
Gorján Ferenc, a vízmű vezérigazgatója az MTI-vel közölte: valóban a társaság végzi az eljárást, amely az “ivóvíz minőségéről és annak fenntartásáról szól”, nincs köze a gyárhoz. Közölte: Debrecen mintegy ezer kilométeres vízhálózata egy hatalmas tartály, amelyben a víz különböző tényezők – nyomás, felhasználás – szerint adott irányokban és adott sebességgel áramlik, és csak meghatározott ideig van a rendszerben. Előfordulhatnak azonban olyan üzemállapotok, amikor a víz sebessége jelentősen lecsökken, így a “tartózkodási idő” megnövekszik, aminek következtében másodlagos vízminőségromlás történik. Ezt a magas hőmérséklet csak tovább fokozhatja. Ebben az esetben be kell avatkozni a hálózat áramlási viszonyaiba – tette hozzá.
Gorján Ferenc közölte: a meleg kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának, ezért a mosatásra, öblítésre még inkább szükség van a hálózatban, ami az elsőfokú vízkorlátozás idején valóban szokatlan tevekénységnek tűnhet. Kifejtette, hogy a július 30. óta tartó eljárás szakmai szempontok alapján és szabályosan történt, amelyről tájékoztatták a városi önkormányzatot is. Felszíni vízbázisból származó vizet használtak a munkálatokhoz, eddig összesen 8795 köbmétert. A vízfelhasználást azért a CATL-gyár közelében lehet észlelni, mert ott lehet a vizet szabályosan elhelyezni – közölte.
A víz onnan a szennyvíztisztítóba kerül, majd a Tócó-patakba. Már folyik az engedélyezése annak, hogy a víz később közvetlenül a Tócóba kerülhessen, így segítve annak vízpótlását – közölte. A Debreceni Vízmű Zrt. által közölteket a városi önkormányzat is megerősítette. A CATL pedig azt tudatta, hogy akkumulátorcella-gyára még nem kezdte meg működését, a vállalat így jelenleg minimális mennyiségű vizet használ fel, “ahogyan hosszú távon is mindent megtesz a vízfelhasználás csökkentése érdekében.” Hozzátették: a héten harminc százalékkal mérsékelték energiafelhasználásukat a hőségre és az aszályra tekintettel.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés