

Zöldinfó
Sokak számára válhat elérhetővé a jóárasított napelemes tetőcserép
A Tesla napelemes cserepei igen drágák, ez az ausztrál termék viszont hatékony alternatíva lehet.
A napelemes tetőcserepek esztétikus alternatívái lehetnek a hagyományos, tetőre telepíthető paneleknek, az ilyen termékek azonban messze nem tökéletesek. A cserepek egyrészt igen drágák, másrészt hatékonyságban nem nagyon veszik fel a versenyt a klasszikus napelemekkel. Igaz, a napelemes cserepek is egyre fejlődnek, tavaly októberben például az ausztráliai Leeson Group csoport rántotta le a leplet egy igen hatékony termékről – számol be a One Step off the Grid. A Volt nevű eszközzel kifejezetten az ausztráliai új otthonok piacát célozták meg. A termék két típusban, a lapos betont utánzó változatban (The Lodge), valamint a terrakotta cserepekre hasonlító formában (The Planum) érhető el.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Az elemek tökéletesen illeszkednek a különböző tetőkbe, és ami külön pozitívum: teljesítményben is felveszik a versenyt a hagyományos panelekkel. A The Planum esetében a hatékonyság 18,8, míg a The Lodge-nál 19,4 százalékos. A Volt további előnye, hogy csupán 10 kilogrammos, tehát könnyebb a paneleknél és a legtöbb fotovoltaikus cserépnél. A termékgarancia 30, a teljesítménygarancia pedig 15 éves, ami szintén kimagasló ebben a termékkategóriában.
A gyártó szerint a Volt telepítése egy 5 kilowattos rendszer esetében nagyjából 12 ezer dollárba (mintegy 4,4 millió forintba) kerülne. Ez negyedakkora ár, mintha az ügyfél a Tesla hasonló termékét választaná, és feleakkora, mintha bármely más, a piacon beszerezhető napelemes cserép mellett döntene. 2024-re ráadásul tovább csökkentenék a költségeket. Az eszközzel egyelőre az ausztrál piacot célozzák, de később külföldre is gyártanának.
A Leeson Group tavaly ősszel két vállalat bevonásával kezdett olyan projektbe, melynek célja az épületbe integrálható fotovoltaikus termékek (BIPV) piacára való betörés. A BIPV-k közé nemcsak a napelemes tetőcserepek tartoznak, hanem például napelemes ablakok vagy téglák is. A terület legismertebb képviselője a Tesla fotovoltaikus cserepe. Noha a termék iránt komoly az érdeklődés, az amerikai piacon komoly nehézségek adódtak, az eszközök pedig sok országban még csak nem is kaphatóak.

Zöldinfó
Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái
A legtöbben épületekre, múzeumokra és kávéházakra gondolnak, ha Bécsről esik szó, pedig a város több, mint 400 különleges természeti emléket is rejt: évszázados fákat, fosszilis erdőt, ritka élőhelyeket, sőt, egykori tengerpart maradványait is.

Aki nyitott szemmel járja Bécs utcáit, hamar megtapasztalhatja, hogy a város nemcsak építészeti vagy történelmi látnivalókban bővelkedik, hanem olyan természeti kincsekben is, amelyeket maga a természet alkotott. Ma már több, mint négyszáz ilyen természetvédelmi emlékhely található Bécs területén, a város szinte minden kerületében. Ezeket a bécsi környezetvédelmi hatóság hivatalosan is védetté nyilvánította, és sokuk táblával is jelölt, így könnyen felfedezhetők egy-egy városi séta során. Ezek az úgynevezett természeti emlékművek nemcsak természeti, hanem kulturális és tudományos szempontból is jelentősek. Ilyen például a Práter területén húzódó Mauthnerwasser, egy ma már csak részben fennmaradt vízfolyás, amely egykor a Duna ártéri rendszerének része volt, és ma természetvédelmi oltalom alatt áll.
A város geológiai múltja több ponton is kézzelfogható a belvárosban. A Burggarten parkjában található “megkövült erdő” például 280 millió éves fosszilis fatörzseket őrző kőzettömbökból áll és a város egyik legidősebb földtörténeti különlegessége. Egy kis kitérővel a 9. kerület egyik kis utcájában, a Prechtlgasséban, szabad szemmel is megfigyelhetjük azt a kőzetalapot, amelyre a mai Bécs épült, a 19. kerületben, a Kahlenberger Straße mentén pedig az egykori tengerpart szintje is jól kivehető, a domboldalba vágott sziklafal üledékes rétegei máig jól kirajzolják az ősi partvonalat. Az emlékhelyek gyakran pedig egy-egy történelmi korszak lenyomatai is.
A Mozart-platán, hivatalos nevén Jacquin‑platán, amely 1936 óta áll Bécs Landstraße kerületének egyik belső udvarában, a legenda szerint már akkor is ott állt, amikor maga Mozart a szomszédos házban zongoraórákat adott. A fa életkorát pontosan nem ismerjük, de a szakértők mintegy 230 évesre becsülik. A Weißgerberlände egyik eperfája pedig a 18. század selyemhernyó-tenyésztésének idejét idézi: ekkor eperfákat ültettek a külvárosokban a hernyók táplálására. Nem minden természeti emlékhely látogatható, de sok nyitva áll, és különleges rálátást kínál Bécs “régi természetére”.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemek és legelő juhok: így valósítja meg Bécs a klímabarát városi jövőt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt