Zöldinfó
Sokmilliárdos beruházással megújuló energiára “huzalozza át” az ország áramellátását az ausztrál kormány
Ausztrália “megújulóenergia-övezetek” létesítését jelentette be szerdán szélerőmű-parkok és víz alatti elektromosáram vezetékek kiépítésével annak érdekében, hogy növelje a nemzeti áramellátó hálózatába betáplált “tiszta” energia részarányát.
Anthony Albanese miniszterelnök klímareformok ígéretével hivatalba lépett kormánya a jövő héten terjeszti be jövő évi költségvetési tervét. A kormány szerdai bejelentése a Munkáspárt Ausztrália nemzeti villamosenergia-hálózatának korszerűsítése és újjáépítésére felvázolt 20 milliárd dolláros “áthuzalozási” programjának az első gyakorlati lépése. “A ‘nemzeti áthuzalozási program’ mindig is arról szólt, hogy munkahelyeket teremtsünk az új energiaiparágakban, tisztább, olcsóbb és biztonságosabb energiát biztosítsunk, és csökkentsük a kibocsátást – ma már pontosan ez történik” – jelentette ki Albanese miniszterelnök a nyilatkozatban. A bejelentés szerint Victoria állam például, ahol a jövő hónapban választások lesznek, 1,5 milliárd ausztrál dollár (947,85 millió amerikai dollár) kedvezményes finanszírozást kap a megújulóenergia-övezetekre (REZ) és a tengeri szélenergia-fejlesztési projektekre.
Victoria állam emellett 750 millió ausztrál dollár kedvezményes hitelt is kap a Victoria és Új-Dél-Wales közötti víz alatti villamosenergia-összekötő vezeték, a VNI West KerangLink megvalósítására 2028-ig. A Victoria és Tasmánia közötti Bass-szoroson átvezető Marinus Link néven ismert összekötő vezeték megvalósítása szintén lendületet kapott a kormány ígéretének köszönhetően, hogy a projekt 80 százalékát a Clean Energy Finance Corporation kedvezményes hiteléből fedezi. A kormány emellett egymilliárd ausztrál dolláros hitelt jelentett be a tasmaniai Tarraleah erőmű újjáépítéséhez és a Cethana tavi szivattyús vízenergia-tározó projekthez. Ausztrália kis híján áramszünetekbe torkolló energiaválságba jutott az idén, mivel több széntüzelésű erőmű váratlanul leállt, a többi pedig szénhiány miatt csökkentette az áramtermelést. A gázüzemű erőműveknek pedig a gázárak globális emelkedésével kellett szembenézniük.
mti
Zöldinfó
A tudomány élvonalában: három magyar kutatónő kiemelkedő eredményeit ismerték el
Baji Zsófia anyagtudós, Bálint Erika vegyészmérnök és Menyhart Otília bioinformatikus kapta A Nőkért és a Tudományért tudományos ösztöndíjat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Baji Zsófia anyagtudós a hatékonyabb mikrochipek fejlesztésében, Bálint Erika vegyészmérnök a fenntarthatóbb gyógyszergyártásban, Menyhart Otília bioinformatikus a személyre szabott rákterápiák fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményeiért nyerte el idén a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű, magyar kutatónőknek meghirdetett ösztöndíját – közölték a szervezők az MTI-vel. Az elismerést 24. alkalommal adták át szerdán Budapesten. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelte ki az alternativenergia.hu. A méltatás szerint Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. A kutató munkája során atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amely lehetővé teszi, hogy a mikrochipek rétegeit atomról atomra építsék fel. Ez a precizitás elengedhetetlen a mai, tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához.
Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig módszer alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – eszközökhöz is használható – írták a közleményben. Szintén ösztöndíjban részesült Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársa, aki a gyógyszergyártás energia-, oldószer- és időigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat az áramlásos kémia eszközeivel.
Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz – olvasható a méltatásban.
A harmadik díjazott Menyhart Otília, aki bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg annak hátterében, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez – írták.
A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy évben hatvanhat magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
