Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szénhidrogén eredetű szennyezést tártak fel a Környei Ipari Park területén

Jelentős szénhidrogén eredetű szennyezést tártak fel a Környei Ipari Park területén – közölte a UBM Holding Nyrt. szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Létrehozva:

|

Valószínűsíthetően az ingatlan felszíne alatt található használaton kívüli tartályokból, vagy az ezekhez kapcsolódó vezetékekből származik a szennyezés, amely az ipari park környékén található további területeket is érinti – ismertették. Az UBM Holding Nyrt. leányvállalata, az UBM Feed Zrt., valamint a cégcsoportba tartozó további társaságok sem az ingatlan tulajdonjogának megszerzését megelőzően, sem azt követően nem folytattak olyan tevékenységet a területen, amelyből a szennyezés származhatna. A szennyezés észleléséig nem is volt tudomásuk az ingatlanon található tartályokról – írják a tájékoztatásban. A szennyezés pontos mértékének megállapítására, a szennyezésért felelősök beazonosítására a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya eljárásán fog sor kerülni – jelezte az UBM Holding Nyrt. Az UBM Holding Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsde standart kategóriájában jegyzik, a papír 27 600 forinton zárt szerdán, árfolyama egy év alatt 24 000 forint minimumot és 29 200 forint maximumot ért el.

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák