Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tényleg kivédhető napelemekkel az áramdrágulás?

Létrehozva:

|

A legfrissebb hírek szerint a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a lakosság egy részét is eléri a globális energiaárak több mint egy éve tartó, jelentős emelkedése. Az áram drágulására sokaknak jó megoldás egy napelemes rendszer telepítése: a legfontosabb kérdés, hogy pontosan kiknek éri meg és mennyire?

„Egészen tegnapig általánosságban azt szoktuk tanácsolni, hogy 10-12 ezer forintos havi villanyszámla felett már mindenkinek megéri napelemekbe beruházni. A rezsicsökkentés átlagfogyasztáshoz kötésével ez lecsökkent: már 9 ezer forintnál érdemes fontolóra venni, ráadásul a megtérülési idők is markánsan lerövidültek” – vezeti fel a gondolatmenetet Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője. Az elmúlt években a magánszemélyek 37,56 forintot fizetek az elektromos áramért kilowattóránként. Így azok, akiknek az áramfelhasználása az országos átlag közelében alakult, nagyjából nyolcezer forintos villanyszámlát kaptak minden hónapban. Mivel a rögzített hatósági ár a fogyasztás mértékétől függetlenül mindenkire érvényes volt, ezért a nagyobb áramigényű háztartások költségei csak arányos mértékben emelkedtek. A napelemes rendszerek szempontjából ezt azt jelentette, hogy a beruházás megtérülési ideje alapesetben 12-14 évre nyúlt.

A rezsicsökkentés szabályainak megváltozása azonban teljesen új helyzetet teremtett. Havi 210 kWh-s fogyasztásig változatlan marad a számla, afelett viszont elkezd markánsan emelkedni. Az átlag feletti részre fizetendő, jelenleg érvényes piaci ár ugyanis 157,98 forint kilowattóránként, vagyis több mint négyszerese a rezsicsökkentett tarifának. Ráadásul egyáltalán nem lehet kizárni a további emelkedést sem, hiszen az árfelhajtó tényezők – elsősorban a nemzetközi energiapiac bizonytalanságai – továbbra is jelen vannak.

Az Energiatakarék számításai szerint a havi 300 kWh-t fogyasztók számlája már megduplázódik: körülbelül 11 ezer forintról 22 ezerre, 400 kWh-nál már másfélszeres a növekedés, 500 kWh-nál pedig közel háromszoros. Ez pedig új perspektívába helyezi a napelemes beruházásokat is. „A jelenlegi árak mellett egy nagyobb, 5-6 kWh-s napelemes rendszer megtérülési ideje 5-6 év környékére csökkent. Pedig ez egy megfelelően szigetelt, jó minőségű nyílászárókkal rendelkező családi házban akár a hőszivattyús villanyfűtés áramigényét is meg tudja termelni. Az áremelkedési trend alapján egyértelmű, hogy a nagyobb fogyasztású háztartásoknak érdemes megfontolni a napelemek telepítését, hiszen pár éven belül a rendszer nyereséget fog termelni számukra.” – számolt a szakértő.

Fontos adalék, hogy jövő év végéig még van lehetősége a napelemtulajdonsoknak szaldós elszámolással szerződni az áramszolgáltatókkal. Nekik évente egyszeri óraleolvasás mellett az éves fogyasztásuk, valamint a hálózatba feltöltött termelésük különbözetét kell mindössze kifizetniük. Sőt, ha többletük van, vissza is igényelhetik. Egy jól méretezett rendszernél egyébként ez a szám nagyjából nulla körüli, vagyis a napelemek éves átlagban a teljes fogyasztást képesek fedezni. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy havonta 20-30 ezer forintot kell az áramért fizetni, vagy pedig gyakorlatilag semennyit.

Advertisement

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!