Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint hobbi: kikötőbővítéssel erősítik a horgászturizmust a Balatonnál

A horgászat, a Balaton és a nádasok védelme egyaránt nemzeti ügy.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter az első Balatoni Sporthorgász Centrum területén megvalósult kikötőbővítés átadásán elmondta: 2019-ben 195 millió forint támogatással alakították ki a horgászcentrumot, amely eddig két további fejlesztési lépcsővel gyarapodott tovább – írja az alternativenergia.hu. A mostani, negyedik fázisnak köszönhetően 35 csónaknak és 15 vitorlásnak tudnak helyet biztosítani, amivel összesen 94 vízi járművet képesek elhelyezni a három mólószárral rendelkező kikötőben. A Balaton 60 ezer hektáros területe a legnagyobb és legkeresettebb horgászturisztikai vize az országnak. A horgászat pedig az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység, tavaly már meghaladta az egymilliót a regisztrált horgászok száma, akik összesen 7,5 millió napot töltöttek a vízpartokon – ismertette az államtitkár.

Hozzátette, a magyar halgazdálkodási vízterületeken a múlt évben összesen 4879 tonna halat fogtak ki, ebből 4614 tonna volt a horgászok zsákmánya, 2,8 százalékkal több az előző évinél.  Zambó Péter úgy fogalmazott: a horgászat “egyszerre kikapcsolódás, aktív pihenés, szenvedély, életforma, a természetvédelem speciális ága és gazdasági erő” is egyben. A tavaly elfogadott horgászturisztikai stratégia célja, hogy versenyképes, fenntartható lehetőséget kínáljon Magyarországon, kiemelt figyelemmel az ökológiai egyensúly biztosítására. A Balatonnál a ponty, a süllő, a dévérkeszeg a legnagyobb jelentőségű halfajta, de az egykor őshonos menyhal újratelepítését is évről évre támogatja az agrártárca. A balatoni nádasok védelme is kiemelt kérdés, az engedély nélküli csónakveszteglők és stégek akadályozzák a felbecsülhetetlen ökológiai szerepű növényzet természetes megújulását és a part védelmét – jegyezte meg az államtitkár.

Végül arra is kitért, hogy a keszthelyi létesítmény jó példa arra, hogy létezik kompromisszum a turisztikai igények és a környezetvédelem között. A tárca célja az, hogy a tóparti fejlesztések mindenütt ilyen természetközpontú szemlélettel valósuljanak meg. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselőjeként arról beszélt, hogy hatalmas kontrasztban áll az, hogy tíz évvel ezelőtt milyen állapotok uralkodtak ezen a területen, és mára milyen fejlesztések valósultak meg. Ez azt mutatja, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jó gazdája a területnek.

Advertisement

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a balatoni halászat tíz évvel ezelőtti megszűnése után vált kihasználatlanná a mostani terület, ahol öt fejlesztési lépcsőben álmodták meg a horgászcentrum és a kikötő kialakítását. A tervezett ötből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egykori kikötőjének átalakítása volt a negyedik fázis, amelyet 95,5 millió forintból valósítottak meg. A 35 csónaknak és 15 vitorlásnak helyet adó létesítményhez 47,3 millió forinttal járult hozzá a Mohosz, a fennmaradó összeget saját erőből biztosították – részletezte a vezérigazgató. Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke azt hangsúlyozta, hogy a keszthelyi horgászcentrum jó példa arra, hogy miként lehet kiterjeszteni a turisztikai szezont a Balatonnál. A tónál egész évben lehet és érdemes horgászni.

Emlékeztetett arra, hogy készül a Balaton-törvény, a horgászok pedig harcolni fognak minden olyan pontért, ahol csónakot lehet elhelyezni és lehetőséget biztosítani a horgászatnak, de a környezetvédelemre is figyelemmel azokért a nádasokért és partszakaszokért is küzdenek, amiket közkinccsé lehet tenni.

Advertisement

Zöldinfó

A talajba került-e veszélyes anyag? Vizsgálják a debreceni CATL-ügyet

Vegyi anyagokat mutattak ki a debreceni CATL akkumulátorgyárnál május elején kiömlött zöld folyadékban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Soron kívüli és szigorú vizsgálatot rendelt el a kormányhivatalokat is felügyelő Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a debreceni CATL akkumulátorgyárból szivárgó “zöld víz” ügyében az esetleges szennyezés feltárására – közölte Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője a Facebookon. Az önkormányzat és a CATL a vizsgálatok lefolytatásában mindenben együttműködik az illetékes szervekkel, ugyanakkor jelezték: a korábbi vizsgálatok nem mutattak ki szennyező anyagokat – írja az alternativenergia.hu. Tárkányi Zsolt közlése szerint az eset miatt a kormányhivatal visszavonta a gyárnak korábban kiadott vízügyi hatósági hozzájáruló nyilatkozatot, és egymillió forintos bírságot szabott ki. “Utóbbit nehéz indulatok nélkül kommentálni, de sajnos a jelenlegi szabályok szerint jelenleg ez a kiszabható legmagasabb bírság az ilyen eseteknél. Ezen rövidesen változtatunk és valós visszatartó erővel bíró bírságokra számíthatnak a szennyező üzemek” – jelezte Tárkányi Zsolt.

Ezt megelőzően a Tisza párt két debreceni országgyűlési képviselője hozta nyilvánosságra a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) Egyesület által megrendelt vizsgálat eredményét, miszerint vegyi anyagokat, köztük magzatkárosító NMP-oldószert mutattak ki abban a zöld folyadékban, amely május elején bugyogott fel a földből Debrecenben, a CATL kínai akkumulátorgyárnál. Tompa Enikő a Facebook-bejegyzésében azt írta, a debreceni CATL akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt felbugyogó zöld folyadékból vett minta független laboratórium által készített elemzése “aggasztó képet fest a (…) minta összetételéről”.

A képviselő haladéktalanul tájékoztatást kért az ügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójától, hogy még a csütörtöki napon adjanak tájékoztatást a hatóság által elvégzett laboratóriumi elemzés eredményéről, és a vizsgálati eredményt hozzák nyilvánosságra. Tárkányi Zsolt a Facebookon jelezte: “döbbenettel értesültünk arról, hogy magzatkárosító NMP-oldószert és más vegyi anyagokat is kimutatott a civilek által megrendelt vizsgálat. A minimális mértékű oldószer jelenlétét az teszi maximálisan aggasztóvá, hogy a gyárból a talajba és a vízbe egyáltalán nem kerülhetne, vagyis az egyetlen elfogadható mennyiség itt a 0” – írta a képviselő.

Advertisement

A képviselők azonnal tájékoztatták a hatóságokat és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. “Ha bebizonyosodik a szennyezés, akkor minden hatósági eszközzel fel fognak lépni az illetékesek. Közben már előkészítés alatt áll az a jogszabály, amely kifejezetten az ilyen üzemek ellenőrzésére és szankcionálására létrejövő hatóságról rendelkezik. A visszaeső környezetszennyező üzemekre kivethető legsúlyosabb szankció a gyár bezárása lesz” – ismertette Tárkányi Zsolt. A MIAKÖ Egyesület részletesen nyilvánosságra hozta a mérések eredményét, a szennyezett víz összetételét.

Ebben külön kiemelték, hogy “mivel az NMP (N-metil-2-pirrolidon) a természetben nem fordul elő, jelenléte a mintában, még ha csak 1 µg/l koncentrációban is, feketén-fehéren igazolja, hogy a csatornába került folyadék technológiai szennyezéssel érintkezett, azaz nem tiszta hálózati víz és ételfesték keveréke volt”, mint ahogy azt korábban a gyár képviselői állították. “Mivel az NMP az akkumulátorcellák gyártása során (a katódbevonat készítésénél) használt veszélyes, reprodukciót károsító oldószer, annak semmiképpen sem szabadna keverednie a csatornahálózattal” – jelezték, hozzátéve, az, hogy a zöld színű folyadékkal együtt az NMP is megjelent a kapun kívüli árokban, azt mutatja, hogy a “nyomáspróba” során átmosott vagy leürített csővezetékekben NMP-maradványok voltak, amelyeket a folyadék magával sodort a közterületre.

Advertisement

A mintában talált összetétel pontról pontra megegyezik az NMC (nikkel-mangán-kobalt) típusú lítium-ion akkumulátorok gyártási alapanyagaival – közölték. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett rá, hogy korábban a CATL vezetése, a nyomáspróbát végző cég és a Debreceni Vízmű arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a víz nem tartalmaz szennyező anyagot. A katasztrófavédelem helyszíni mérései is ezt támasztották alá. “Az akkori és a MIAKÖ által a mai napon közzétett eredmények közötti ellentmondást fel kell oldani” – mondta a polgármester, jelezve, az önkormányzat támogatja a MIAKÖ vizsgálati kezdeményezését, és szorgalmazza, hogy a környezetvédelmi hatóság tisztázza a laborvizsgálatok közötti különbségeket.

Ehhez a város a Debreceni Vízmű Zrt. által végzett laborvizsgálat eredményét is a MIAKÖ rendelkezésére bocsátja. “A város abban érdekelt és elkötelezett, hogy az itt működő üzemek betartsák a szabályokat és azoknak megfelelően működjenek. Amennyiben nem így tesznek a hatóságok a legszigorúbb szankciókkal lépjenek fel ellenük” – írta a polgármester. A kormányhivatal nem mutatott ki NMP-t a zöld vízben, a CATL Debrecen a hatóság méréseit tekinti hitelesnek a csatornaügy kivizsgálásában – közölte az akkumulátorgyár sajtószolgálata az MTI-vel.

Advertisement

Azt írták: a vállalat információi szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának “akkreditált laboratóriumi eredményei nem támasztják alá azt az értesülést, amely szerint a vállalat telephelye melletti csatornából kiömlő zöldre festett szennyvíz NMP vegyületet tartalmazott volna”. A vállalat mindenben együttműködik a hatóságokkal – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák