Zöld Energia

Törvénymódosítás élénkítheti a geotermia hazai térnyerését

Kiszámítható és ösztönző szabályozási keretet teremt a geotermikus energia hasznosítására a bányászati törvény Országgyűlés által elfogadott módosítása – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel szerdán.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-10

Szerző:

Hell

Az új előírások környezetkímélő módon járulnak hozzá önellátási képességeink erősítéséhez – írták. Magyarország kedvező adottságainak kiaknázásával a közlemény szerint 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgáz felhasználását válthatja ki a korszerű, biztonságos és tiszta technológia. Hozzátették, hogy a szankciós energiaválság még sürgetőbbé teszi a külső kitettségek mérséklését, az energiaszuverenitás megteremtését. A fosszilis energiahordozók részleges felváltására alkalmas technológiák egyike a geotermia. Általa a természeti környezet védelmével biztosítható a folyamatos hő- és energiaellátás. Magyarország rendkívül kedvező geológiai adottságai miatt különösen jó terep ehhez, a földkéreg vastagsága az európai átlagos kéregvastagság harmadát sem éri el. A térség jelentős mennyiségű hévízvagyonnal rendelkezik, egyebek mellett ennek köszönhetően büszkélkedhetünk a termálvizekre alapozó világhírű fürdőkultúrával is – hangsúlyozták.

A bányászatról szóló törvény módosításával a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezése a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál működő bányafelügyelet hatáskörébe kerül. A szabályozás kivételként kezeli az elsődlegesen gyógyászati vagy mezőgazdasági célú termálvíz kinyerést, ilyen esetekben változatlanul a vízügyi hatóság jár el. A kutatási engedély pénzügyi biztosíték ellenében szerezhető meg, kizárva az indokolatlan területfoglalásokat. A hatóság elnöke a kitermelés és felhasználás minél szélesebb körű ösztönzése érdekében rendeletben korlátozhatja az egy bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számát. A törvényi rendelkezések a kutatási tevékenység nem teljesítésének szigorú jogkövetkezményei tekintetében átveszik a szilárd ásványi nyersanyag esetében bevált szabályozást.

A bányafelügyelet közhiteles nyilvántartást vezet majd a geotermikus kutatási területekről. A geotermikus energia főszabály szerint csak a bányafelügyelettel kötendő, határozott idejű szerződés alapján nyerhető ki és hasznosítható. A szerződéskötéshez az energiaügyi miniszter egyetértése szükséges. A maximum harmincöt éves időtartam egy alkalommal, legfeljebb az eredeti időtartam felével meghosszabbítható. A szerződés létrejöttének további feltétele a kinyert geotermikus energia felhasználására vonatkozó megállapodás megléte, felesleges projektek tehát nem valósulhatnak meg. A bányavállalkozónak vállalnia kell, hogy a felhasználni tervezett geotermikus energia éves mennyiségét kinyeri. Lényeges elvárás az is, hogy a kitermelt vizet a technikai és földtani lehetőségekhez képest teljes mértékben visszasajtolja. Komoly könnyítés viszont, hogy a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását a természetes felszíntől mért 150 méter feletti földkéregrészig a bányafelügyelet szerződéskötés nélkül, egyszerűbb eljárásban, saját hatáskörben engedélyezheti – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:bányászat geotermál geotermális kút Geotermikus energia

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

1 hét telt el a létrehozás óta

2025-11-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Tovább olvasom