Zöldinfó

Turistalátványosság lett a szmog Londonban

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-04-04

Szerző:

Hell

Évtizedek óta nem volt a jelenlegihez mérhető a légszennyezettség Londonban és Anglia déli térségeiben.

A környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) csütörtökön közölte, hogy a fővárosban és környékén működő észlelőállomásai a nullától tízig terjedő skálán a tízes, vagyis a legmagasabb szennyezettségi értéket mérték – írja az MTI.
London felett egész nap szürkés szmog lebegett. Az egyik legfőbb londoni turistalátványosság, a belvárosban emelkedő, 309,6 méter magas, Shard – Szilánk – nevű felhőkarcoló tetején berendezett kilátóról, amiből tiszta idő esetén a tengerig is ellátni, csütörtökön a földfelszín is alig látszott.

Szakértők szerint a szennyezettséget a szokatlan irányú, délkeleti szél által a Szaharából Angliáig sodort homok, valamint a helyi forrásokból származó szennyeződések keveredése és feldúsulása okozta. Anglia déli részén, így Londonban is már előző nap sok helyen – főleg az autókon – jól látható volt a vékony rétegben lerakódott szaharai homok. A csütörtöki brit lapokat bejárta David Cameron miniszterelnök homokkal borított szolgálati Jaguarjának fotója.

Cameron csütörtöki nyilatkozatában “kellemetlennek” nevezte London levegőjét, és közölte, hogy a légszennyezettségre tekintettel kihagyta napi futóedzését. A londoni mentőszolgálat csütörtök esti összesítése szerint szerda óta 14 százalékkal ugrott meg a riasztások száma; elsősorban a légzőszervi és keringési betegségekben szenvedőket gyötörte meg a Londonra telepedett szmog. Az egészségügyi hatóságok azt kérték, hogy akinek ilyen jellegű krónikus betegsége van, lehetőleg maradjon otthon, vagy ha kimegy az utcára, ne tegye ki magát komolyabb fizikai megerőltetésnek. Sok angliai iskolában napközben nem engedték ki a gyerekeket a szabad levegőre.
A brit meteorológia előrejelzése szerint a hétvégén érkező atlanti front várhatóan megtisztítja London és Dél-Anglia levegőjét.

forrás: index.hu

Kapcsolódó tartalom:egészség egészségvédelem életmód Légszennyezés légszennyezettség szállópor szennyezés szmog szmogriadó szmogveszély

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom