Zöldinfó
Turistalátványosság lett a szmog Londonban
Évtizedek óta nem volt a jelenlegihez mérhető a légszennyezettség Londonban és Anglia déli térségeiben.
A környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) csütörtökön közölte, hogy a fővárosban és környékén működő észlelőállomásai a nullától tízig terjedő skálán a tízes, vagyis a legmagasabb szennyezettségi értéket mérték – írja az MTI.
London felett egész nap szürkés szmog lebegett. Az egyik legfőbb londoni turistalátványosság, a belvárosban emelkedő, 309,6 méter magas, Shard – Szilánk – nevű felhőkarcoló tetején berendezett kilátóról, amiből tiszta idő esetén a tengerig is ellátni, csütörtökön a földfelszín is alig látszott.
Szakértők szerint a szennyezettséget a szokatlan irányú, délkeleti szél által a Szaharából Angliáig sodort homok, valamint a helyi forrásokból származó szennyeződések keveredése és feldúsulása okozta. Anglia déli részén, így Londonban is már előző nap sok helyen – főleg az autókon – jól látható volt a vékony rétegben lerakódott szaharai homok. A csütörtöki brit lapokat bejárta David Cameron miniszterelnök homokkal borított szolgálati Jaguarjának fotója.
Cameron csütörtöki nyilatkozatában “kellemetlennek” nevezte London levegőjét, és közölte, hogy a légszennyezettségre tekintettel kihagyta napi futóedzését. A londoni mentőszolgálat csütörtök esti összesítése szerint szerda óta 14 százalékkal ugrott meg a riasztások száma; elsősorban a légzőszervi és keringési betegségekben szenvedőket gyötörte meg a Londonra telepedett szmog. Az egészségügyi hatóságok azt kérték, hogy akinek ilyen jellegű krónikus betegsége van, lehetőleg maradjon otthon, vagy ha kimegy az utcára, ne tegye ki magát komolyabb fizikai megerőltetésnek. Sok angliai iskolában napközben nem engedték ki a gyerekeket a szabad levegőre.
A brit meteorológia előrejelzése szerint a hétvégén érkező atlanti front várhatóan megtisztítja London és Dél-Anglia levegőjét.
forrás: index.hu
Zöldinfó
Új mintaprogram segíti a városi erdők megújulását a Koloska-völgyben
Az erdőkezelés kiemelt célja a biodiverzitás megőrzése, a klímavédelem és a környezet javítása.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Ezt a hármas célt szolgálja a Városerdő-kezelési mintaprogram is, amely mintegy hét hektárnyi területet érint a balatonfüredi Koloska-völgyben – hangsúlyozta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le. Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában. Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.
Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntéselőkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.
Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről. Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.
Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen. Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe. Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés