Zöldinfó

Turistalátványosság lett a szmog Londonban

Létrehozva:

13 év telt el a létrehozás óta

2014-04-04

Szerző:

Hell

Évtizedek óta nem volt a jelenlegihez mérhető a légszennyezettség Londonban és Anglia déli térségeiben.

A környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) csütörtökön közölte, hogy a fővárosban és környékén működő észlelőállomásai a nullától tízig terjedő skálán a tízes, vagyis a legmagasabb szennyezettségi értéket mérték – írja az MTI.
London felett egész nap szürkés szmog lebegett. Az egyik legfőbb londoni turistalátványosság, a belvárosban emelkedő, 309,6 méter magas, Shard – Szilánk – nevű felhőkarcoló tetején berendezett kilátóról, amiből tiszta idő esetén a tengerig is ellátni, csütörtökön a földfelszín is alig látszott.

Szakértők szerint a szennyezettséget a szokatlan irányú, délkeleti szél által a Szaharából Angliáig sodort homok, valamint a helyi forrásokból származó szennyeződések keveredése és feldúsulása okozta. Anglia déli részén, így Londonban is már előző nap sok helyen – főleg az autókon – jól látható volt a vékony rétegben lerakódott szaharai homok. A csütörtöki brit lapokat bejárta David Cameron miniszterelnök homokkal borított szolgálati Jaguarjának fotója.

Cameron csütörtöki nyilatkozatában “kellemetlennek” nevezte London levegőjét, és közölte, hogy a légszennyezettségre tekintettel kihagyta napi futóedzését. A londoni mentőszolgálat csütörtök esti összesítése szerint szerda óta 14 százalékkal ugrott meg a riasztások száma; elsősorban a légzőszervi és keringési betegségekben szenvedőket gyötörte meg a Londonra telepedett szmog. Az egészségügyi hatóságok azt kérték, hogy akinek ilyen jellegű krónikus betegsége van, lehetőleg maradjon otthon, vagy ha kimegy az utcára, ne tegye ki magát komolyabb fizikai megerőltetésnek. Sok angliai iskolában napközben nem engedték ki a gyerekeket a szabad levegőre.
A brit meteorológia előrejelzése szerint a hétvégén érkező atlanti front várhatóan megtisztítja London és Dél-Anglia levegőjét.

forrás: index.hu

Kapcsolódó tartalom:egészség egészségvédelem életmód Légszennyezés légszennyezettség szállópor szennyezés szmog szmogriadó szmogveszély

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom