Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új állatmonitoring szenzor kifejlesztésébe kezdett egy orosházi mezőgazdasági cég és a MATE

Szarvasmarhák egészségi paramétereit monitorozza majd az a szenzor, amelynek kifejlesztésére az orosházi, állattenyésztéssel is foglalkozó Béke Agrár Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma hatszáz millió forintos uniós fejlesztési támogatást nyert el.

Létrehozva:

|

Tóth Mónika, az orosházi vállalkozás főkönyvelője csütörtökön az MTI-nek elmondta, cégük 395,75 millió forintot nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (ginop) Plusz keretéből, amely számukra 60 százalékos támogatási intenzitást jelent. Konzorciumi partnerük, a MATE 208,66 millió forintot nyert el 100 százalékos támogatási intenzitással – tette hozzá. Kovács Levente, a MATE tudományos főmunkatársa az MTI-nek úgy nyilatkozott: a k+f projekt célja egy olyan, szarvasmarhák által élethosszig viselhető, vezeték nélkül tölthető, lassan lemerülő szenzor kifejlesztése, amely monitorozza az állat egészségi paramétereit: testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját. Egy telefonos applikáción keresztül pedig riasztást küld a gazdának, amennyiben beavatkozásra van szükség. Így – szívritmus elemzésre alapozva – betegségek korai felismerésére, stressz-állapotok kiszűrésére, ivarzás és ellés megbízható jelzésére lenne lehetőség.

A szenzort az orosházi kft. két alvállalkozója fejleszti ki; azt a mintegy ezer szarvasmarhát – köztük 600 fejőstehenet – tartó mezőgazdasági vállalkozó állatain tesztelnék; az adatok hitelességét pedig meglévő eszköz- és műszerállományával a MATE munkatársai validálják – magyarázta Kovács Levente. A programról az MTI-nek elküldött sajtóközleményben kiemelik, hogy a k+f megoldással a mesterséges megtermékenyítések hatékonyságát és ezáltal a gazdaságilag legfontosabb szaporasági mutatók hatékonyságát lehet növelni a klímaváltozás miatt kiváltott úgynevezett hőstressz időszakokban. Emellett az egyes növendék korban, ellés körüli időszakban és a laktációs termelés csúcsán jelentkező megbetegedések állatjóllétre, reprodukciós teljesítményre és termelésre gyakorolt negatív hatásait is csökkenteni lehet majd.

A projekthez az “egészséges állat, egészséges élelmiszer” megközelítés adta a motivációt – írták. Kovács Levente elmondta, hosszú távú céljuk, hogy a szenzor más állatfajták esetében is alkalmazható legyen. Tóth Mónika közölte, 72 dolgozójuk közül 37-en vesznek részt a 2025 március végéig tartó projektben.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái

A legtöbben épületekre, múzeumokra és kávéházakra gondolnak, ha Bécsről esik szó, pedig a város több, mint 400 különleges természeti emléket is rejt: évszázados fákat, fosszilis erdőt, ritka élőhelyeket, sőt, egykori tengerpart maradványait is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Aki nyitott szemmel járja Bécs utcáit, hamar megtapasztalhatja, hogy a város nemcsak építészeti vagy történelmi látnivalókban bővelkedik, hanem olyan természeti kincsekben is, amelyeket maga a természet alkotott. Ma már több, mint négyszáz ilyen természetvédelmi emlékhely található Bécs területén, a város szinte minden kerületében. Ezeket a bécsi környezetvédelmi hatóság hivatalosan is védetté nyilvánította, és sokuk táblával is jelölt, így könnyen felfedezhetők egy-egy városi séta során. Ezek az úgynevezett természeti emlékművek nemcsak természeti, hanem kulturális és tudományos szempontból is jelentősek. Ilyen például a Práter területén húzódó Mauthnerwasser, egy ma már csak részben fennmaradt vízfolyás, amely egykor a Duna ártéri rendszerének része volt, és ma természetvédelmi oltalom alatt áll.

A város geológiai múltja több ponton is kézzelfogható a belvárosban. A Burggarten parkjában található “megkövült erdő” például 280 millió éves fosszilis fatörzseket őrző kőzettömbökból áll és a város egyik legidősebb földtörténeti különlegessége. Egy kis kitérővel a 9. kerület egyik kis utcájában, a Prechtlgasséban, szabad szemmel is megfigyelhetjük azt a kőzetalapot, amelyre a mai Bécs épült, a 19. kerületben, a Kahlenberger Straße mentén pedig az egykori tengerpart szintje is jól kivehető, a domboldalba vágott sziklafal üledékes rétegei máig jól kirajzolják az ősi partvonalat. Az emlékhelyek gyakran pedig egy-egy történelmi korszak lenyomatai is.

A Mozart-platán, hivatalos nevén Jacquin‑platán, amely 1936 óta áll Bécs Landstraße kerületének egyik belső udvarában, a legenda szerint már akkor is ott állt, amikor maga Mozart a szomszédos házban zongoraórákat adott. A fa életkorát pontosan nem ismerjük, de a szakértők mintegy 230 évesre becsülik. A Weißgerberlände egyik eperfája pedig a 18. század selyemhernyó-tenyésztésének idejét idézi: ekkor eperfákat ültettek a külvárosokban a hernyók táplálására. Nem minden természeti emlékhely látogatható, de sok nyitva áll, és különleges rálátást kínál Bécs “régi természetére”.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák