Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélybe sodorhatja a gazdaságot az országos energiahiány a dél-afrikai elnök szerint

Rövid távon sem lehet számítani az energiaválság javulására a Dél-afrikai Köztársaságban, az országos áramhiány veszélybe sodorhatja a gazdaságot – figyelmeztetett hétfőn Cyril Ramaphosa elnök.

Létrehozva:

|

Ramaphosa a nemzethez írott heti levelében kijelentette: az Eskom állami energiavállalat szénnel fűtött villamos erőműveinek bizonytalan teljesítményét látva továbbra is fenn kell tartani a preferenciasorrendet az áramelosztásnál. A déli féltekén a tél közepének számító június és július hónapokban hetekig szigorúan adagolták az áramot az afrikai kontinens legnagyobb ipari országában. A megszorítások fokozódtak, miután az országos áramhálózat állapota a hiányos karbantartás és a korrupció miatt leromlott, így továbbra sincs elég áram. Az utóbbi két hétben naponta többször órákig tartó áramkimaradások voltak. Az áramelosztás korlátozásának a vállalatok az elsődleges kárvallottjai. Ramaphosa a múlt héten korábban tért vissza tengerentúli útjairól a válság miatt, és az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán sem vett részt, hogy figyelmét az energiaválság kezelésére összpontosíthassa.

Az elnök levelében aláhúzta: az elmúlt két hét nagyon megterhelő volt, és teljesen jogos a lakosság felháborodása. Egyúttal arra kérte az embereket, hogy spóroljanak az energiával. Az államfő hangsúlyozta: az elsődleges cél az, hogy megszüntessék az üzemzavart az erőművekben, és helyre lehessen állítani az áramszolgáltatást. A tavasz közeledtével általában jelentősen csökken az energiafogyasztás a Dél-afrikai Köztársaságban, de most annyira sok erőmű hibásodott meg, hogy meredeken esett a termelés. Emellett a szénellátás is akadozik. A Dél-afrikai Köztársaság villamos erőműveinek 80 százaléka szénalapú, s így súlyosan környezetszennyező. Ramaphosa a lakosság türelmét kérte, és elmondta: zajlik a kapacitások bővítése, még ha egyelőre nem is látni ennek eredményét. Az elnök júliusban bejelentette: megnyitják az energiapiacot a magánszektor szereplői előtt. A Dél-afrikai Köztársaságban a múlt héten írták alá az első egyezményeket a szélenergia hasznosításáról.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák