

Zöldinfó
Világrekord hatékonyságot értek el egy napelemmel
A tandem eszközzel sikerült átlépni a bűvös 30 százalékos határt.
Holland intézetek összefogásával sikerült átlépni a napelemekhez köthető 30 százalékos határt – számol be az Interesting Engineering. A szakértők bíznak benne, hogy munkájuk világszerte hozzájárulhat a napelemes technológia terjedéséhez, illetve a fosszilis energiahordozók visszaszorításához.
A kormányok világszerte kezdik felismerni a napenergiában rejlő lehetőségeket, Európában pedig, az energiaválság árnyékában a szektor kiemelt fontosságú. A technológia fejlesztése is nagy erőkkel zajlik, ennek ellenére a fotovoltaikus eszközök hatékonysága limitált, a kereskedelemben elérhető panelek esetében az arány általában 22 százalék.
Ha sikerülne fokozni a hatékonyságot, az azt jelentené, hogy ugyanakkora területet elfoglalva több áramot állíthatnának elő a napelemek. Ez nem csak a helytakarékosság miatt lenne fontos, az energia elérhetőségének fokozása a felhasználók pénzügyi terheit is csökkenthetné. Holland kutatók a közelmúltban egy négyterminálos perovszkit-szilícium tandem eszközt hoztak létre. A tandem cellák a napsugárzás szélesebb spektrumát tudják hasznosítani, mert ötvözik a perovszkit és a hagyományos, szilícium technológiát. Előbbi UV-sugárzásban és látható fényben hatékony, utóbbi pedig látható fényben és infravörös spektrumban.
Egy négyterminálos tandem eszközben az alsó és a felső cellák egymástól függetlenül működnek, tovább növelve a teljesítményt. A szakértőknek sikerült 19,7 százalékra fokozniuk egy 3-szor 3 milliméteres, félig áttetsző perovszkit cella hatékonyságát, ez alá pedig egy szilícium alapú, 20-szor 20 milliméteres cellát helyeztek. A tandem készüléknek rendkívül átlátszó hátsó lapja lehetővé tette, hogy a közeli infravörös fény 93 százaléka elérje a készülék alját. Az optimalizálás révén a szilícium eszköz hatékonysága 10,4 százalékosra javult. Ami ennél is fontosabb: a két egység kombinált hatékonysága a 30,1 százalékot is elérte, ami rekordnak számít. A kutatók következő célja az, hogy kiderítsék, miként növelhetik a rendszer méretét a hatékonyság megtartása mellett.

Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt