

Zöldinfó
Zöld és barna titkok: hogyan készül az érett komposzt?
A helyes nitrogén-szén arányú, szellőztetett és nedvességszabályozott komposztálás 12 hónap alatt értékes, érett komposztra fordítja a zöldség-gyümölcs és faapríték hulladékot, ezzel védve a talajt és csökkentve a műtrágya miatti környezeti terhelést.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A komposztálás folyamata egyáltalán nem újkeletű dolog. Több száz évre visszavezethető, amikor is kiemelten odafigyeltek a gazdák, hogy hogyan és mivel táplálják a földet, hogy az a következő évben még gazdagabb és szebb termést hozzon. A komposzt elkészítése során oda kell figyelni a megfelelő nitrogén és szén arányra, a nedvességre, az oxigénellátásra és a megfelelő szellőzésre is. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy nem szabad mindent rádobni az újrahasznosítás jegyében.
A komposztálás a szerves anyagok természetes lebomlását jelenti, amelynek eredményeként egy tápanyagokban gazdag anyag keletkezik, ezzel rendkívül sok jótékony hatást eredményezve a talajnak. Mindemellett pedig pénztárcabarát is lehet, hiszen nem kell műtrágyát és mindenféle tápoldatot vásárolni a növények számára.
Nagyjából három hónap alatt keletkezik friss komposzt, ez azonban még folyamatos bomlásban, átalakulásban vesz részt, így tartalmazhat káros anyagokat is a növények számára. Körülbelül 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjunk, ami már bátran felhasználható. Ez már sötét, feketés színű és könnyen morzsolható. Ez az állapot, melyet átszitálva felhasználhatunk ültetéskor a növényekhez, virágcserépben, a kertben elszórva és azt a talajba bedolgozva.
Mégis, hogyan segít a fenntarthatóságban és a bolygónk védelmében a komposztálás?
Először is a komposztálással a növényi anyagok, mint például zöldség és gyümölcs maradékok, levágott zöldhulladék visszakerül a környezetben. Ha a szemétben végzik és végül a hulladéklerakóba kerülnek akkor a bomlás folyamata nem teljesen tud végbemenni, ennek következtében pedig üvegházhatású gázok keletkeznek, amelyeknek csak negatív hatása van a klímaváltozásra.
A komposzt segít javítani a talaj tápanyagtartalmát. Ha jobban belegondolunk a konyhakertek általában ugyan azon a pár négyzetméteren találhatóak. Ha minden évben csak vetünk és aratunk, vissza pedig semmit sem adunk, akkor egy idő után lelassul a folyamat és a talaj teljesen kimerül a tápanyagokban. Mindemellett segít a növények és a veteményes gyorsabb növekedésében is.
Ha komposztálunk, akkor műtrágyát sem kell vásárolnunk. Nemcsak pénztárcabarát megoldás, de segít a vízszennyezés csökkentésében és elkerülhetünk vele olyan környezeti problémákat is, amelyek a műtrágya használatnak köszönhetőek.
Mit és milyen arányban dobhatunk a komposztra?
Azt gondolná elsőre az ember, hogy ami nem szerepel a tiltólistán, abból bármilyen mennyiségben dobhatunk a komposztra, pedig nem. Figyelni kell ugyanis arra, hogy a komposztnak azonos arányban kell tartalmaznia zöld és barna anyagokat.
A zöldek nitrogénben gazdagok. Ilyen például a levágott fű, gyümölcs és zöldség maradványok, kávézacc, gyomok és metszésből származó növények. Míg a faapríték, száraz levél, szalma, papírzacskó, újságpapír és felaprított kartondoboz a barna, azaz a széndús anyagok közé tartoznak.
De ki kell emelni, hogy nem minden komposztálható!
Nagyon fontos, hogy nem mindent szabad a komposztra dobni. A főtt étel, tejtermék, évelő gyom, hamu, hús, valamilyen betegséggel megfertőzött növények – ezek azon dolgok közé tartoznak, amelyeket a kukába kell dobni, hogy megfelelően kezelve legyenek a hulladékgazdálkodás során.

Zöldinfó
Gátat építenek a szennyezés útjába a rijekai finomító alatt
Tengerfenék-helyreállítási projektbe kezd az INA a rijekai finomító alatt.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az INA horvát olajipari vállalat szerződést írt alá a Lamor és a Litoclean vezette nemzetközi konzorciummal egy tengerfenék-helyreállítási projekt megvalósítására, amelynek keretében egy hidraulikus gátat építenek a rijekai finomító alatt – közölte az alternativenergia.hu. A hatmillió euró értékű projektet három szakaszban, két év alatt valósítják meg, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A projekt megvalósítása egy újabb lépés az INA azon erőfeszítéseinek sorozatában, amelyek célja a rijekai finomító területén található karsztos terep történelmi szennyezettségének felszámolása – hangsúlyozta a vállalat, hozzátéve, hogy a projektben magasan képzett hazai és nemzetközi szakértők vesznek részt. A mélyedésekkel ellátott hidraulikus gát egy sor kútból áll majd, amelyeket a rijekai olajfinomító alatt, az Urinj félszigeten, a part mentén fúrnak. Ezek a fúrások mesterséges föld alatti mélyedést – a felszín alatti legalacsonyabb pontot – hoznak létre, amely lehetővé teszi a folyadék ellenőrzött összegyűjtését, és megakadályozza a tengerbe jutását. Az első fázisban a nemzetközi konzorcium öt tesztkutat fúr, és elvégzi az összes szükséges további elemzést a felszín alatti folyadékok mozgásának részletes tanulmányozása érdekében. A második fázis a fennmaradó kutak megépítését, valamint a hidraulikus gát projektdokumentációjának megtervezését és elkészítését foglalja magában, a harmadik fázisban telepítik a szükséges berendezéseket és megkezdik a szivattyúzási folyamatot.
Bojan Loncar, az INA rijekai karbantartás-menedzsmentjének vezetője elmondta: a vállalat szakértői csapata két olyan spanyolországi finomítót látogatott meg, amely hasonló kihívásokkal nézett szembe. Az egyik helyszín még működik, a másik már zárva van, de a múltból származó felhalmozódott szennyezés továbbra is szivárgott a tengerbe. Mindkét finomítóban kielégítő eredményt hozott az említett megoldás, ezért az INA úgy véli, a rijekai finomítóban is sikerrel jár – fogalmazott Loncar. Az állandó megoldás kidolgozásával párhuzamosan az INA egy sor rövid- és középtávú intézkedést hajt végre, amelyek célja a tenger védelme és a jelenlegi szivárgások megelőzése. Jelenleg 33 aktív kút működik, és további 40 fúrását tervezik az idén és jövőre. Minden kútnak egyértelműen meghatározott funkciója van – a szénhidrogén-kitermelésre használt kutak aktívak maradnak, tartalmuk pedig feldolgozásra kerül, míg a vizet tartalmazó kutakat monitorozásra használják, biztosítva, hogy semmi ne kerüljön a tengerbe – ismertette. A finomító alatt húzódó, geológiailag összetett, évtizedek óta történelmileg szennyezett terepet tovább destabilizálják az olyan természeti jelenségek, mint a földrengések és a szélsőséges árapályok. Hatásuk enyhítésére az INA óceáni gátakat épít, amelyek alkalmazkodnak az árapályhoz, és amelyek telepítésének engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezenkívül minden kitermelt felszín alatti anyagot naponta laboratóriumban elemeznek, hogy megkülönböztessék a korábbi szennyeződéseket az újaktól. Minden tevékenységet az INA szakértői, valamint független szakemberek felügyelnek.
Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a föld alatti területek szennyezettek, és hogy bizonyos mennyiségű szénhidrogént tartalmaznak. Az INA rendkívül elkötelezett a probléma megoldása iránt, és a tartós eredmény megtalálása az egyik fő prioritása – mondta. A Lamor és a Litoclean a világ vezető környezetvédelmi vállalatai közé tartoznak, amelyek talaj-remediációra, hulladékgazdálkodásra, valamint szennyvíztisztításra szakosodtak, továbbá innovatív és testreszabott megoldásokat kínálnak a környezeti kockázatok enyhítésére.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!