Zöld Energia
2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben – épülhet az első geotermikus erőmű
2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel.
A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő és földgáz helyett megújuló energiahordozókon alapuljon. Tavaly novemberben derült ki, hogy Bécs alatt – háromezer méteres mélységben – ígéretes magas hőmérsékletű termálvíz-vagyon rejtőzik. Alapos vizsgálatokat követően a város energiavállalata, a Wien Energie most úgy döntött, megéri kiaknázni ezt a vagyont, így megépíti Bécs első mélységi geotermikus erőművét. Az erőmű Bécs új városrésze, Aspern Seestadt szélén kap helyet, ahol 2023-ban kezdődnek meg az előkészítési munkálatok. A fúrásokat 2024-re tervezik, az erőmű 2026-ban kezdheti meg működését. A 80 millió eurós beruházáshoz az osztrák klímavédelmi minisztérium 8 millió euróval járul hozzá. Bécs első geotermikus erőműve várhatóan húszezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel és 20 megawattos lesz, a pontos teljesítményét azonban csak a feltáró fúrásokat követően lehet majd meghatározni. A 3.000-3.500 méteres mélységből kinyert termálvizet a felszínre szivattyúzzák, hőcserélők segítségével elvonják belőle a hőt és a keletkezett alacsonyabb hőfokú vizet visszasajtolják a talajba. Így egy zárt, folyamatosan megújuló körforgást hoznak létre.
De nem ez lesz Bécs egyetlen geotermikus erőműve. A mélységi termálvíz-vagyont rejtő Aderklaaer Konglomerátum mentén – Donaustadtban és Simmeringben – a Wien Energie 2030-ig további három ilyen erőművet szeretne létesíteni mintegy 120 megawattos összteljesítménnyel. Így összesen mintegy 125.000 háztartást tudnak majd termálvízből származő hővel ellátni, ami évi 325.000 tonnányi szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. A mélységi geotermián alapuló erőművek építését ezután is folytatnák, így azok a teljes távhőellátás 20 százalékát adnák és 2040-re teljesen klímasemleges lehetne a bécsi távhő.
„A mélységi geotermia felhasználásával a távfűtésben következetesen dolgozunk a Bécsi Klímavédelmi Menetrend megvalósításán, hogy 2040-re klímasemleges lehessen a város. A város alatt fekvő termálvíz-vagyonnak és a jól kiépített távhőrendszernek köszönhetően Bécs európai összehasonlításban is egyedülállóan jó alapokról indul, hogy hamarosan klímasemleges távhővel láthassa el a háztartásokat” – mondta Peter Hanke városi tanácsnok a projekt kapcsán.
Kép: Wien Energie / Johannes Zinner
Zöld Energia
Okos napelemek a földeken: ígéretes irányt mutat egy friss kutatás
Az agrofotovoltaikus létesítményekben egyszerre termesztenek növényeket és termelnek energiát, ám nagyon nem mindegy, hogy a fény miként oszlik meg a két tevékenység között.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A németországi Fraunhofer Institut für Solare Energiesysteme ISE (Fraunhofer ISE) csapata olyan stratégiákat elemzett, amelyekkel agrofotovoltaikus létesítményekben egyensúlyozzák ki a növények és napelemek közötti fény eloszlását – számol be a PV Magazine. A kutatók arra jutottak, hogy a vízszintes egytengelyes nyomkövető rendszerek (HSAT) segíthetnek a terméskiesés csökkentésében. A kutatók a délnyugat-németországi Nussbachban található almaültetvényekre esettanulmány adatait felhasználva végeztek szimulációkat az APyV segítségével. Ez egy olyan eszköz, amely fejlett sugárkövetési technikákat használ annak felmérésére, hogy a napelemek elhelyezése miként befolyásolja a növények fényellátottságát. A rendszer képes automatizálni az agrofotovoltaikus létesítmény tervezési optimalizálását a kulcsfontosságú mutatók alapján, figyelembe véve a különböző terményeket.
A csapat megállapította, hogy a napelemek testre szabott vezérlése az almafák számára szükséges fény 91%-át biztosította az év folyamán, ez viszont a napelemes termelés 20%-os csökkenéséhez vezetett. „Tanulmányunk azt mutatja, hogy a napenergia és a mezőgazdaság kombinációja javítható olyan intelligens fotovoltaikus követőkkel, amelyek az időjárási viszonyok, a terménytípusok és azok növekedési szakaszai alapján állítják be a napelemek helyzetét” – nyilatkozta Maddelena Bruno, a tanulmány egyik szerzője. „Ez a megközelítés optimális egyensúlyt biztosít a fotoszintézishez rendelkezésre és a villamosenergia-termeléshez rendelkezésre álló fény között” – tette hozzá.
A szakértők szerint voltak olyan időszakok, amikor az almafák fényigénye nem teljesült maradéktalanul, ez pedig rávilágít a terményalapú optimalizálás korlátaira. A kutatók úgy vélik, hogy a meghatározott korlátok ellenére a tanulmány erős alapot teremt a jövőbeli, már folyamatban lévő vizsgálatokhoz. A panelek pozícionálásának hatékony ellenőrzése segíthet megőrizni a mezőgazdasági hozamot.
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaDöntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaInkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi geotermikus erőmű megépítése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár több mint 400 jelentkező csatlakozna a Vizet a tájba! programba
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről