Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

2040-re klímasemleges lehet a távfűtés Bécsben – épülhet az első geotermikus erőmű

Létrehozva:

|

2026-ban kezdheti meg működését Bécs első mélységi geotermikus erőműve, amely mintegy húszezer háztartást láthat majd el klímasemleges távhővel.

A tervek szerint 2030-ig további három ilyen erőmű épül majd. A cél, hogy 2040-re teljesen klímasemleges legyen a bécsi távhő és földgáz helyett megújuló energiahordozókon alapuljon. Tavaly novemberben derült ki, hogy Bécs alatt – háromezer méteres mélységben – ígéretes magas hőmérsékletű termálvíz-vagyon rejtőzik. Alapos vizsgálatokat követően a város energiavállalata, a Wien Energie most úgy döntött, megéri kiaknázni ezt a vagyont, így megépíti Bécs első mélységi geotermikus erőművét. Az erőmű Bécs új városrésze, Aspern Seestadt szélén kap helyet, ahol 2023-ban kezdődnek meg az előkészítési munkálatok. A fúrásokat 2024-re tervezik, az erőmű 2026-ban kezdheti meg működését. A 80 millió eurós beruházáshoz az osztrák klímavédelmi minisztérium 8 millió euróval járul hozzá. Bécs első geotermikus erőműve várhatóan húszezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel és 20 megawattos lesz, a pontos teljesítményét azonban csak a feltáró fúrásokat követően lehet majd meghatározni. A 3.000-3.500 méteres mélységből kinyert termálvizet a felszínre szivattyúzzák, hőcserélők segítségével elvonják belőle a hőt és a keletkezett alacsonyabb hőfokú vizet visszasajtolják a talajba. Így egy zárt, folyamatosan megújuló körforgást hoznak létre.

De nem ez lesz Bécs egyetlen geotermikus erőműve. A mélységi termálvíz-vagyont rejtő Aderklaaer Konglomerátum mentén – Donaustadtban és Simmeringben – a Wien Energie 2030-ig további három ilyen erőművet szeretne létesíteni mintegy 120 megawattos összteljesítménnyel. Így összesen mintegy 125.000 háztartást tudnak majd termálvízből származő hővel ellátni, ami évi 325.000 tonnányi szén-dioxidtól kíméli meg a környezetet. A mélységi geotermián alapuló erőművek építését ezután is folytatnák, így azok a teljes távhőellátás 20 százalékát adnák és 2040-re teljesen klímasemleges lehetne a bécsi távhő.

„A mélységi geotermia felhasználásával a távfűtésben következetesen dolgozunk a Bécsi Klímavédelmi Menetrend megvalósításán, hogy 2040-re klímasemleges lehessen a város. A város alatt fekvő termálvíz-vagyonnak és a jól kiépített távhőrendszernek köszönhetően Bécs európai összehasonlításban is egyedülállóan jó alapokról indul, hogy hamarosan klímasemleges távhővel láthassa el a háztartásokat” – mondta Peter Hanke városi tanácsnok a projekt kapcsán.

 

Advertisement

 

 

Kép: Wien Energie / Johannes Zinner

Zöld Energia

Az E.ON Hungária 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít

Az E.ON Hungária csoport 74 milliárd forintos hálózatfejlesztést indít, ennek felét saját forrásból finanszírozza, másik felét pedig az uniós Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programból (RRF) származó támogatásból, amelyet a magyar kormány előfinanszíroz – jelentette be az E.ON Hungária csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese a vállalat csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Létrehozva:

|

Szerző:

Katona Ádám elmondta: 2026-ig az E.ON Hungária ellátási területén, a Dunántúlon és Pest vármegye nagyobb részén több mint 15 ezer kisebb-nagyobb hálózatfejlesztési projektet hajtanak végre, ennek eredményeként 726 megawattnyi többletkapacitást tudnak csatlakoztatni az elektromos hálózathoz.  Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a beruházás erősíti Magyarország ellátásbiztonságát és energiaszuverenitását. Az elmúlt időszakban a tervezettnél sokkal gyorsabban csatlakoztak a hálózathoz a napelemes létesítmények. Már meghaladja a 4000 megawattot a hazai napelemes kapacitás, de a további fejlődéshez szükség van arra, hogy a hálózat képes legyen a megtermelt energiát kezelni – fejtette ki az államtitkár.

Steiner Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a villamos energia szerepe kiemelten fontos lesz a következő időszakban. Úgy fogalmazott: nagy érték, ha energiát helyben lehet előállítani és szétteríteni. A villamos hálózat ugyanakkor nem ilyen termelési ütemezésre lett kialakítva, hanem alapvetően a nagy erőművekben termelt energia szétosztására. Ezért a hálózatot át kell alakítani, hogy a helyben megtermelt, tiszta energiát szét is tudja osztani – mondta, hozzátéve, hogy a hálózat rugalmasságának fejlesztése segíti az időjárásfüggő kapacitások csatlakozását. Steiner Attila kiemelte, hogy a többi elosztó társaságnál, valamint a nagyfeszültségű hálózatot üzemeltető Mavirnál is szeretnének hasonló projekteket támogatni.

A Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz programban 163 milliárd forintnyi támogatási igényt adtak be és hagyattak jóvá az Európai Unióval. Amíg ezek a források megérkeznek, a kormányzat előfinanszírozza a beruházásokat, hogy minél gyorsabban megvalósulhassanak – közölte az államtitkár. A 163 milliárd forintos, a beruházások 50 százalékát finanszírozó támogatás plusz 3000 megawattnyi napelem-kapacitás hálózati csatlakozását teszi lehetővé, ez a paksi atomerőmű teljesítőképességének másfélszerese – jelezte. Az E.ON Hungária csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: tavaly a vállalathoz több mint 130 ezer háztartási méretű kiserőmű csatlakozási igénye érkezett be, ami meghaladta az előző tíz évi összes igényt. Ilyen robbanásszerű változást csak hasonló léptékű hálózatfejlesztéssel tudnak egyensúlyban tartani – mutatott rá.

Katona Ádám kifejtette: az E.On Hungária olyan rugalmas hálózatokat tervez kiépíteni, amelyek képesek az újabb kapacitásokat csatlakoztatni, a növekvő energiaigényeket kiszolgálni és az ellátás biztonságát tovább erősíteni. Ennek érdekében a többi között nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatokat fejlesztenek, új alállomásokat építenek, és sok egyéb pontszerű, lokális beruházást hajtanak végre – közölte. Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a sajótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország energiaellátása a földgáz és az áram esetében is biztosított. A globális energiakrízis azonban minden eddiginél élesebben mutatott rá arra, hogy a jövőben milyen feladatok vannak az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a megfizethetőség garantálása érdekében. A villamos hálózatot fejlesztő beruházások egyszerre növelik az ellátásbiztonságot, felkészítik a hálózatot az egyre növekvő felhasználói igények kielégítésére, lehetővé teszik további időjárásfüggő termelők elosztóhálózati integrációját és hozzájárulnak a klímacélok megvalósításához is – tette hozzá.

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!