Zöldinfó

Kerékpárutak épülnek a magyar-román határ mentén Bihar megyében

Csaknem kétszáz kilométernyi kerékpárút épül a magyar-román határ romániai oldalán, Bihar megyében a folyók töltésein, összekapcsolva a határ két oldalán lévő településeket – mondta el az MTI-nek Pásztor Sándor.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-31

Szerző:

Vanessza

A Bihar megyei Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte: a határmenti megyében az Ér, a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös töltésén épülnek kerékpárutak az országos helyreállítási program (PNRR) keretében. Ezek a folyók természetes folyását követik, így nem a meglévő határátkelőknél szelik át a magyar-román határt. De azt remélik, a jövőben határátlépésre is lehet használni őket, a program megvalósítási határideje ugyanis 2026. Pásztor Sándor abban bízik, addig Románia schengeni csatlakozása is megtörténik. Mint részletezte, a Bukarestben szerdán aláírt finanszírozási szerződés szerint az Ér töltésén épülő kerékpárút a romániai Biharfélegyháza és a magyarországi Pocsaj közelében éri el a határt. Utóbbi településre lehet eljutni a Berettyó töltésén épülő kerékpárúton is, mely a romániai Margittával kapcsolja össze a magyarországi nagyközséget.

A tervek szerint a Sebes-Körös töltésén haladva Nagyváradról Biharkeresztesre, míg a Fekete-Körös mentén Nagyszalontáról Sarkadra és Gyulára lehet eltekerni, de a hajdúváros és a bihari megyeszékhely, Nagyvárad között is lesz kerékpárút. Pásztor Sándor elmondta: magyar oldalon nagyrészt kiépültek a kerékpárutak, de az érintett vízügyi hatóságokat is értesítette a romániai tervekről. Hozzátette, a romániai hatóságok egyéves előkészítő munkán vannak túl, mely során telekkönyvezték a töltéseket. A kerékpárutak tervezése jövő héten kezdődik, év végén pedig a kivitelezésre is kiírnák a versenytárgyalást. A Bihar megyében épülő kerékpárutak csak kis szakaszát képezik a PNRR keretében megépülő romániai biciklihálózatnak, melyről szerdán írt alá finanszírozási szerződést Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.

Az RMDSZ MTI-nek küldött közleménye szerint ezek öt erdélyi megyében 426 kilométernyi kerékpárút megépítésére vonatkoznak. Bihar megyében 180, Arad megyében 29, Hargita megyében 45, Maros megyében 34, Szatmár megyében 4, Temes megyében 108 kilométernyi bicikliút létesül. A folyók töltésein megvalósuló beruházások turisztikai és árvízvédelmi szempontból is fontosak.

Zöldinfó

Jönnek a napviharok? Új magyar kutatás segíthet megvédeni a műholdakat és az áramhálózatot

Egy új, nemzetközi adatokra épülő magyar kutatási projekt segíthet jobban megérteni, hogyan hatnak a Napból érkező energiakitörések a Föld mágneses környezetére.

Létrehozva:

49 perc telt el a létrehozás óta

2025-08-21

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatok kutatásával foglalkozó projekt indult a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban (FK) az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a HUN-REN Wigner FK munkatársai a SWIFT projekt (Solar wind impact on turbulent dynamics of the terrestrial magnetosphere-ionosphere system) keretében folytatják a napfizikai jelenségek földi mágneses környezetre gyakorolt hatásának tanulmányozását. A kutatást az ESA pályázatán elnyert támogatásból indították el, és a vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió mérési adatait használják fel. Felidézték, hogy a HUN-REN Wigner FK Űrfizikai Csoportja idén támogatást nyert az ESA-tól az űridőjárást közvetlenül formáló jelenségek kutatásával foglalkozó projekt elindítására. Ennek során a magyar kutatók olyan fizikai folyamatokat vizsgálnak, amelyek alapvető szerepet játszanak a Napból, közvetlenül pedig a napszélből származó energia eljutásában a Föld közvetlen környezetébe.

A projektben különös figyelmet kap a bolygóközi mágneses és a geomágneses erővonalak összekapcsolódásának, a turbulens plazmafizikai jelenségeknek, valamint a földközeli plazmában kialakuló elektromos áramoknak a vizsgálata, illetve ezek egymással való kapcsolatának tanulmányozása. A vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió – köztük a NASA által indított MMS és Themis, valamint az ESA által felügyelt Cluster és Swarm – mérési adatait használják fel a kutatók. A várható eredmények nemcsak az űridőjárás előrejelzését tehetik pontosabbá, de hozzájárulhatnak más területeken (asztrofizika, folyadékdinamika vagy a fúziós reaktorok tervezése) zajló kutatások sikeréhez is – áll a közleményben. A napkitörések esetenként komoly kockázatot jelenthetnek a műszaki és infrastrukturális hálózatokra és az emberre, ugyanakkor a veszélyek előrejelzésével csökkenthető a várható veszteségek mértéke – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy erre emlékeztet a 19. század közepén bekövetkezett, Carrington-eseményként ismert geomágneses vihar is. Akkor “csak” a távírók szikráztak, manapság azonban már az elektromos hálózatok, a földi csővezeték-hálózatok jelentős része, a GNSS (Global Navigation Satellite System) rendszerek, az űreszközök is károsodhatnak egy-egy geomágneses vihar miatt.

Tovább olvasom