Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

Amit mindenképpen érdemes tudni a medvehagyma gyűjtéséről

Ilyenkor tavasszal a medvehagyma nagyon kedvelt alapanyaga számos sós finomságnak, kenyérnek, pogácsának, azonban érdemes néhány szabályt betartani azoknak, akik a szabadban, saját maguk indulnak e különleges csemege felkeresésére az erdőben.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2025-04-03

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Bottlik Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kertészmérnöke néhány, de annál fontosabb alapszabályt oszt meg a medvehagyma gyűjtésével, tárolásával és felhasználásával kapcsolatban.

Magyarországon a legnagyobb medvehagyma-lelőhely a Mecsek és a Zselic, de tömegesen előfordul a Bakonyban és a Gerecsében is. Jellegzetes élőhelye a Dunántúli üde erdőkhöz kötődik, ahol kora tavasszal látható, nyárra viszont teljesen visszahúzódik. A medvehagyma (Allium ursinum) levelei hosszúkásak, lándzsa alakúak, 3-4 cm szélesek. Fontos információ, hogy gyűjtéskor figyeljünk arra, hogy egy növényről csak egy levelet szakítsunk le, ellenkező esetben ugyanis nem tud virágozni és magot hozni a későbbiekben. Nagyon fontos, hogy a gyöngyvirág leveleit mindenképpen kerüljük el a gyűjtés során, hiszen a gyöngyvirág erősen mérgező, sőt, már kis dózisban is halálos, ugyanakkor levelei nagyon hasonlóak a medvehagyma leveleihez.

Bottlik Gábor, a MATE Soroksári Botanikus Kert kertészmérnöke szerint a medvehagyma mérgező gyöngyvirággal gyakran egy élőhelyen fordul elő ezért mindenképpen fontos, hogy meg tudjuk különböztetni a két növényt. A medvehagyma levele puhább, a gyöngyvirágé kicsit érdesebb érzetű, papírszerű tapintású. A medvehagyma levélfonákja matt, míg a gyöngyvirágé fényes. Hatósági előírás, hogy egy személy egy nap maximum 2 kg medvehagymalevelet gyűjthet. A medvehagymának jellegzetes, fokhagymára emlékeztető illata van. A MATE szakértője azt javasolja, a levelek szedésénél minden egyes levelet szagoljunk meg, ha fokhagyma illatú, akkor biztosan medvehagymával van dolgunk. Amennyiben nincs fokhagyma illata, akkor dobjuk el. A medvehagyma levelei egy hétig állnak el a hűtőben, ezért sem érdemes nagyobb mennyiséget begyűjteni belőle. A szakértő szerint a hatóanyagok nagyon jó arányban maradnak meg fagyasztott állapotban is. Fontos szakértői tanács, hogy a medvehagyma leveleit a növény virágzásakor már ne szedjük le, hiszen ekkor már jobb, ha teremni hagyjuk, továbbá ekkor már nem olyan intenzív az íze sem. Továbbá, a medvehagyma virágzásakor a levelek között már gyöngyvirág leveleket is találhatunk, ezért sem ajánlatos a levelek begyűjtése ebben az időszakban.

Medvehagymát védett területen tilos gyűjteni, magán területen pedig csak a gazda engedélyével megengedett.

A kertészmérnök arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a gyöngyvirágot csak a virágai miatt szednénk le és vinnénk haza a finom illata miatt, akkor erre vagy egy kicsi vázát, vagy pedig egy üres tejfölös dobozt használjunk. Semmiképpen se tegyük ivópohárba, ugyanis a toxikus hatása még így is veszélyes, ha esetleg utána ugyanabból a pohárból innánk.

Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Tovább olvasom