Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MAP50 – A szorgalmas madármegfigyelők kihívása

50 éves az MME, s ennek kapcsán 2024 első MAP kihívása is az 50-es szám jegyében zajlik. A megszerezhető maximum pontszám: 50.

Létrehozva:

|

Adatgyűjtés és feltöltés időszaka: 2024. január 1. – december 31.

A hazai madárfajokat jól ismerő megfigyelőink, akik a MAP adatbázisba régóta töltenek fel adatokat, emlékezhetnek rá, hogy 2021-ig rendszeresen voltak MAP kihívások. Az idei évtől újból lesznek, s az első nem rövid, mivel pontosan egy év az adatgyűjtés időszaka.

A MAP50 kihívás január 15 óta elérhető és 50 hétig tart. De a csatlakozók teljes fajlistáit* már január 1-től számba vesszük, így valóban az egész éves adatgyűjtés számít. Bármikor bekapcsolódhatsz, de teljesíteni csak akkor tudod, ha legkésőbb májusban elkezded az adatgyűjtést.

Mi az a teljes fajlista? – Ha egy területen végzett madármegfigyelés során minden észlelt faj megfigyelését rögzíted.

Mire lesz szükséged a csatlakozáshoz és a sikeres teljesítéshez?

Advertisement

A csatlakozáshoz nélkülözhetetlen, hogy felhasználója legyél az MME Monitoring Központ adatbázisainak (MAP, MMM, TermészetLesen stb.), tehát regisztrálnod kell! Ha az egyikben már van felhasználói fiókod, akkor mindegyikbe be tudsz lépni, tehát ne regisztrálj újra!

A regisztráció után csak akkor tudsz saját MAP adatokat feltölteni, ha a Monitoring Központ munkatársai már hozzárendelték regisztrációdhoz a felmérő azonosítót. Ez hétköznap egy napon belül megtörténik, hétvégén előfordulhat, hogy később.
A felmérő azonosító egy szám, ami a felmérők egyedi azonosítására szolgál. Például, ha van 3 Gipsz Jakab, akkor ez alapján tudjuk eldönteni, hogy melyikük adatáról van szó.
Ha még nem rendelkezel felmérő azonosítóval, de szeretnél, akkor kérjük, hogy ezt a MAP adatbázis Profil oldalán az Üzenet mezőben vagy a map@mme.hu címre küldött e-mail üzenetben jelezd, s add meg lakcímed vagy postai címed, telefonszámod, s néhány sorban írd le, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezel a madármegfigyelés terén, korábban részt vettél-e madárszámlálási programokban.

Ha már regisztrációd és felmérő azonosítód is van, akkor már csak tudásra, távcsőre és Turdus-ra lesz szükséged. Ismerned kell a MAP fajlisták gyűjtésének módszerét, a meglátogatott területeken előforduló madárfajokat, s a terepi megfigyelésekhez egy kézitávcső is nélkülözhetetlen. A Turdus az MME terepi adatgyűjtésre fejlesztett mobil alkalmazása, amit iOS és Android operációs rendszerekre is letölthetsz. Használata nem kötelező, de jelentősen megkönnyíti adataid rögzítését és feltöltését a MAP adatbázisba.

Részletek:

  • Csak olyan teljes fajlistás adatokat számolunk, amelyek min. 15 percesek (nettó megfigyelési idő). Jelen esetben a ragadozómadár és vízimadár fajlisták is számítanak, de a részleges fajlisták nem!
  • A pontok számításánál 5 értéket tartunk nyilván: 1. a teljes fajlisták száma, 2. az ezek átal érintett UTM négyzetek száma, 3. a megfigyelési napok száma, 4. a hetek száma, 5. megfigyelt fajok száma. Erről további részletek a MAP adatbázisban a kihívás oldalán olvashatók.
  • Az öt pontszám összeadódik, s ezt jelenítjük meg a táblázatban a [Pontok száma] mezőben.
  • Az elérhető maximum pontszám: 50
  • Ajándékok:
    • Lesznek év közben is ajándékok, az alábbiak szerint:
      • akik április 30-ig elérik a 20 pontot, azok között 10 kis értékű ajándékot sorsolunk ki (választható: logózott póló, bögre, baseball sapka)
      • akik június 30-ig elérik a 30 pontot, azok között 10 kis értékű ajándékot sorsolunk ki (választható: logózott póló, bögre, baseball sapka, kulacs)
      • akik szeptember 30-ig elérik a 40 pontot, azok között 10 kis értékű ajándékot sorsolunk ki (választható: logózott póló, bögre, baseball sapka, kulacs, hátizsák, könyvek)
      • A logózott ajándékokat lentebb lehet megtekinteni!
    • A teljesítők, akik elérik az 50 pontot, a kihívás végeztével mindannyian választhatnak egy-egy fix ajándékot (póló, bögre, baseball sapka vagy kulacs), és közöttük három értékes kézitávcsövet sorsolunk ki.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Zöldinfó

Tudjuk, hogy káros, mégis alig törődünk az óriás akkumulátorgyárak éjszakai fényözönével

A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis úgy fest, kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Éltető Andrea a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet Európai Integrációs csoportjának vezetője. Rendszeresen publikál nemzetközi és hazai folyóiratokban, több nemzetközi és hazai kutatási projektet koordinált. Kutatási területei a közvetlen külföldi befektetések Közép-Európában, a globális értékláncok, és a magyarországi akkumulátorgyártás környezeti, gazdasági, társadalmi hatásai. A magyarországi erőltetett akkumulátoripari fejlesztésről már számos írás született. Ezek kimutatták, hogy gazdaságilag nem megtérülő, alacsony hozzáadott értékű tevékenységről van szó, jelentős környezeti és biztonsági kockázatokkal. Elsősorban a magas víz- és energiahasználatról, zajról, és levegőbe, vízbe eresztett mérgező anyagokról szokás beszélni. Most egy olyan tényezőt említek, amely „járulékos kár”, nem sokakat érdekel, de komoly hosszabb távú hatásai vannak: ez a fényszennyezés. Globálisan a mesterséges világítás mértéke évente 6%-kal növekszik, és az áramfogyasztás 20%-áért felelős. A városok, parkolók, utcák mellett az ipari parkok is fényszennyezés forrásai. Az akkumulátorgyárak egyre nagyobb száma és mérete indokolja, hogy külön is foglalkozzunk a fényszennyezésükkel.

Mit okoz a fényszennyezés?

Röviden: a fényszennyezés károsítja az élővilágot, többek között rovarok (köztük beporzók) és madarak pusztulását okozva.

Rovarok
A rovarok esete talán jobban ismert, hiszen a kerti lámpák hatását mindenki észleli. Úgy tűnik, nemrég végre megfejtették, miért köröznek a rovarok látszólag értelmetlenül a fényforrások körül: a korábbi „Hold felé repülés” elmélete helyett kiderült, hogy a rovarok a hátukkal fordulnak a fény felé, és természetes nappali fényben a hátoldaluk legfényesebb látóféltekéhez való dőlésével tartják fent a megfelelő repülési helyzetet és irányítást. Éjszakai mesterséges fényforrások közelében azonban ez folyamatos kormányzást eredményezhet a fény körül, és ez okozza azt, hogy nem tudnak kiszabadulni az erős fényforrások vonzásából. Az eredmény, hogy csökken, vagy teljesen megszűnik az az időtartam, amit az élelem megszerzésére vagy éppen a szaporodáshoz szükséges pár megtalálásához kell. Ráadásul ezeken a helyeken több rovar esik áldozatul az őket zsákmányoló élőlényeknek. A lámpák körül akár olyan ragadozók is aktívak lehetnek éjjel, amelyek normál esetben csak nappal vadásznának.

Rovarok tonnái pusztulnak így el, csökken a beporzók száma. Az éjszakai virágporzás csökkenése ráadásul megzavarja (sok esetben negatív hatással) a nappali megporzást is. Ezt kísérletekkel bizonyították, de az okokat nehéz kideríteni, mindenesetre az éjszakai fény megváltoztatja a virágzás jellemzőit (pl. illat). Vannak rovarok, amelyeket nem vonz a mesterséges fény, és olyanok is, amelyek közül bizonyos ivarú egyedeket erősebben vonz. Vagyis az életközösség összetételére is hatással van a fényszennyezés: egy populációban eltolódhat a hímek és a nőstények aránya, a közösség szintjén pedig az egyes csoportoké. A rovarvilágban bekövetkező változások pedig tovagyűrűzve hatnak az egész élővilágra.

Advertisement

Kétéltűek, emlősök
A kétéltűek (békák, gőték, szalamandrák) főként éjszaka táplálkoznak. Több faj vonzódik a fényekhez és fluoreszkálnak is, így jobban láthatóvá válnak a ragadozók számára. A kétéltűek életciklusait is befolyásolja a fényszennyezés. Az éjszakai fény az éjjeli emlősökre is hat, kitettebbek lesznek a ragadozóknak és ez gátolja táplálkozásukat, szaporodásukat. Szemük gyorsan telítődik az erős fények hatására, ideiglenes vakságot okozva. A mesterséges éjjeli fények itt is megzavarhatják a biológiai órákat, csökkenthetik a melatoninszintet, sőt az emlősök szaporodási ciklusai felborulhatnak.

Vízi életközösségek
A mesterséges fény, amely az éjszakai égboltra terjed, visszaverődhet a Földre, és elérheti az ökoszisztémákat akár tíz kilométerre az eredeti fényforrástól. Ez hatással lehet a tavak, édesvizek mikrobiális közösségeinek és ökoszisztéma metabolomjainak szerkezetére. Megfigyelték, hogy növeli a kék-zöld algák, a fényenergiát hasznosító aerob anoxigenikus fototrófok (infravörös sugárzást hasznosító baktériumok) és a cianobaktériumok mennyiségét. Mindez jelentős következményekkel járhat a vízi ökoszisztémákra nézve.

Madarak
A baglyok élettere csökken, az éjszaka vonuló madarak tájékozódása megzavarodik. A fényszennyezés – különösen felhős időben, amikor intenzívebb – nagy veszélyt jelent a vándorló madárpopulációkra. A repülési útvonal eltérítése késleltetheti a madár érkezését a költő- vagy telelőhelyére, vagy akár meg is rövidítheti az élettartamát. Az énekesmadarak a mesterséges fény miatt tovább énekelnek és korábban kezdik el, vagy egész éjjel énekelnek, a fény közelében fészkelők pedig túl korán kezdenek el szaporodni tavasszal, s ez a fiókák túlélését veszélyezteti.

Az ember és gazdasága
A világ népességének nyolcvan százaléka éjszaka világított égbolt (skyglow) alatt él. A szervezetünk alvási ciklusát irányító hormon, a melatonin kiválasztása csökken, ha az ember éjszaka fénynek van kitéve. Ráadásul az energiát spóroló LED-ek sokszor kék tartományban bocsátanak ki fényt, ami a hagyományos izzók sárgás fényénél is jobban gátolja a melatonin kiválasztódását. Az utcai világítás, parkolók fénye bevilágít a lakásba, negatív a lefekvés előtt az utcán kapott fényexpozíció hatása is, ráadásul Európában és Amerikában a lakosság 20%-a éjszakai műszakban dolgozik. Ez növelheti a hangulatingadozásokat, szorongást. A kutatók az éjjeli világítás, éjszakai műszak és a krónikus betegségek, különösen a rák és az elhízás közötti összefüggéseket is vizsgálják.

Nem mehetünk el amellett, hogy a fényszennyezésnek konkrét költségei is vannak. Gazdaságot érintő káros hatása az energiapazarlás, ami nemcsak a vállalatok energiaköltségeit növeli, hanem hozzájárul a magasabb szén-dioxid-kibocsátáshoz is (éjjel az áram forrása általában nem megújuló). Az éjszakai fénynek kitett emberek (főleg az éjjeli műszakban dolgozók) egészségügyi problémáinak kezelése is költségekkel jár. A magas fényszennyezéssel rendelkező területeken csökkenhetnek az ingatlanértékek. Végül, az ökoszisztéma megzavarása láncreakciós hatást gyakorolhat a biodiverzitásra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, amelyek gazdasági értékkel is bírnak.

Advertisement

EU-s és magyar jogszabályok
Egyelőre sajnos nincs átfogó, az egész EU-ra kiterjedő jogszabály a fényszennyezéssel kapcsolatban. Vannak azonban irányelvek és ajánlások a fényszennyezés csökkentésére, 2019-ben például felülvizsgálták az EU zöld közbeszerzési kritériumait (EU Green Public procurement criteria for road lighting and traffic signals), és beleírták a fényszennyezés csökkentésére vonatkozó ajánlásokat. Vannak nemzeti és regionális kezdeményezések, pl. Csehország volt az első EU-tagállam, amely saját törvényt hozott a fényszennyezésről. Szlovénia és Franciaország is bevezetett szabályozásokat az éjszakai égbolt védelme érdekében. Az EU biodiverzitási stratégiája is említi a fényszennyezés csökkentését. Az olyan kezdeményezések, mint a 2015-től létező STARS4ALL projekt célja a fényszennyezés tudatosítása és csökkentésének népszerűsítése.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991 rendelete (2024. június 24.) a természet helyreállításáról és az (EU) 2022/869 rendelet módosításáról kimondja, hogy „A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet szerinti nemzeti helyreállítási tervük elkészítésekor mérlegeljék a fényszennyezés megszüntetését, csökkentését vagy hatásainak mérséklését valamennyi ökoszisztémát illetően.” A beporzókra vonatkozó új megállapodás (Brüsszel, 2023.1.24. COM(2023) 35 final) szerint „a Bizottság a fényszennyezés mérséklésére vonatkozó ajánlásokat beépítette a polgároknak és a városoknak szóló iránymutatásaiba, és továbbra is népszerűsíteni fogja azokat.”

Magyarországon nem foglalkozik külön jogszabály a fényszennyezéssel. A 280/2024. (IX. 30.) kormányrendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról (TÉKA) ad egy definíciót: „olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban, színhatással világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.” Ezen felül kimondja, hogy „74. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse …(f) fényszennyezés.” Ennél konkrétabb szabályozás itt nincs és az ellenőrzésről sincs szó. A reklámeszközök elhelyezéséről szóló 476/2024. (XII. 31.) kormányrendeletben találunk még fényerőre és fényminőségre vonatkozó kitételeket (7. § (1))

Mi a helyzet a magyarországi akkumulátorgyáraknál?
A NASA műholdas adatai alapján látható, hogy az évek óta nálunk működő dél-koreai akkumulátorgyárak építése kezdetétől az égbolt irányába történő, felületegységre viszonyított fénykibocsátás jelentősen nőtt Gödön, Iváncsán és Komáromban is.

A Semcorp szeparátorfóliagyár KHV módosítás (közérthető, 114. old) szerint a megfelelő világító berendezések és módok tervezésével és alkalmazásával a fényszennyezés csökkenthető, bár nem szűnik meg. „A horizont síkja fölé fényáramot nem bocsátó, teljesen ernyőzött lámpatesteket kell alkalmazni. Az épületek dísz- és díszítővilágítását, illetve reklámfények használatát a lehető legkisebb fénykibocsátással célszerű megoldani. Az éjjel repülő állatfajok védelme érdekében az élet és vagyonvédelmi szempontból feltétlenül indokolt világítás esetében is szükséges lehet tér és időbeli korlátozásra. E tekintetben fontos a fényforrás minőségének a környezetvédelmi szempontok szerinti megválasztása, pl. az éjjel repülő rovarokra rendkívül káros halogén és kompakt-fénycsöves lámpák helyett kis-nyomású nátrium lámpa alkalmazása.”

Advertisement

Szinte szó szerint ugyanez a szöveg található az EVE Power Hungary összevont KHV (321. o) tanulmányában.

A CATL eddigi legutóbbi módosított környezethasználati engedélyében megállapítják, hogy Debrecen fényszennyezése már jelenleg is jelentős, de a gyár kültéri világításánál „teljesen ernyőzött, a horizont alá 3-4 fokkal takart síkburás lámpák alkalmazhatóak, olyan módon felszerelve, hogy azok a horizont síkja fölé, illetve a megvilágítandó területen kívülre ne világítsanak. A területen külső világítás kialakítása során az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 54. § (2) bekezdésében foglaltakat be kell tartani.” (40.o)

A gyárakon kívül, az őket körülvevő infrastruktúra építése is növeli a fényszennyezést. Debrecenben a 481-es út négysávossá alakításának tervezetében (266.old.) az szerepel, hogy „fényszennyezés a csomópontok környezetében lesz, a nyíltvonali szakaszokon a külterületi főút nem lesz kivilágítva. A fényszennyezés hatásainak enyhítésére síküvegburás és terelőlapokkal irányított fényű lámpatestek tervezhetők, amelyek kevésbé vonzzák a fényre repülő rovarokat.”

Összességében megállapítható, hogy az új akkumulátorgyárak tervezésénél a fényszennyezéssel néhány esetben minimális és általános szinten foglalkoznak, de a kivitelezés, hatékonyság ellenőrzése a későbbiekben már kérdéses.

Európai példák
Európában a most épülő akkumulátorgyárakon kívül kevés már működő üzemet találunk. Az egyik ilyen a 2017 óta működő és bővülő dél-koreai LG Energy Solutions Lengyelországban (70-100 GWh), Wroclaw mellett. Az alábbi szerint 2013 után nem nőtt kiugróan a fényszennyezés, ennek az az oka, hogy a 100 hektáros akkumulátorgyár a 410 hektáros Kobierzyce ipari parkban található, ami 2005-ben jött létre és azóta számos elektronikai cég telephelye.

Advertisement

Lengyelországban rengeteg panaszt tesznek a lakosok, egyre komolyabban kezdenek foglalkozni a témával, bár külön jogszabály e tekintetben még ott sincs. A lengyel Light Pollution Think Tank jelentése megdöbbentő: 2022-ben nem volt olyan hely Lengyelországban, amelyet fényszennyezéstől mentesnek lehetett volna tekinteni. A lengyel lakosság 58%-ának esélye sincs meglátni a Tejútrendszert, és az ország lakosságának 20%-a számára az éjszakai égbolt olyan fényes, hogy a látása egész nap nappali üzemmódban marad.

Egy másik, hatalmas elektromos autó- és akkumulátorgyár a Tesláé, a Berlin melletti Grünheidében. Ez olyannyira zöldmezős beruházás volt, hogy 329 hektáron kb. 500 000 fát vágtak ki 2021­–23. között. Ez látszik az alábbi ábrán is, ahol 2021-től ugrik meg a fényszennyezés, előtte nincs. Egy ottani lakos szerint: „a forgalom 150%-kal nőtt, a mikroklíma megváltozott. A fényszennyezés óriási, én 10 km-re lakom a gyártól és éjjel világos az ég, hihetetlen.”

Harmadik példának nézzük meg a 80 hektáros francia Verkor üzemet Dunkirk-től nem messze, amit 2023-ban kezdtek el építeni és 16, majd 50 GWh kapacitása lesz. Itt, a Tesla esetéhez hasonlóan zöldmezős beruházásról van szó, addig a terület üres volt.

Az akkumulátorgyárak esetében a zaj és a szennyezés miatt nem árt, ha lakott településekhez nincsenek túl közel. Ha korábban „zöld” területre építik az üzemeket, akkor viszont a fényszennyezés megnő. Más gyárak közelébe, már meglevő ipari parkokba település esetén maga az ipari park bocsát ki fényszennyezést, ezért az egyes üzemeké külön ezt nem emeli látványosan.

Mit lehetne tenni?
A horizont fölé világító lámpák tilalma evidens, de más intézkedések is tehetők. Csökkenthető az általános fényerőszint. A világítótesteket úgy kell kiválasztani, hogy a homlokzatok csak minimálisan legyenek megvilágítva. A világított függőleges felületekkel rendelkező terek világosabbnak tűnnek, vagyis jól megvilágított terek alacsony fényszinttel is létrehozhatók. Ezenkívül a lágyan megvilágított homlokzatok egységesebbé teszik a teret, ami megkönnyíti a tájékozódást.

Advertisement

A fényvisszaverődés elkerülhető jól megtervezett, jó minőségű lámpatest használatával. A lámpatest fejét le kell zárni, hogy megakadályozzuk a rovarok bejutását. Az okos világítótestek olyan érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek képesek észlelni a fényerőt és a mozgást, a környezeti fényviszonyokhoz igazítják a fényáramot, elsötétednek, amikor az utcán nincsenek emberek. Világított reklámfelületekre nincs szükség, ez felesleges fénykibocsátást okoz. A hagyományos lámpákat meleg fényű fehér LED-ekre lehet cserélni. Fontos lehet a kapcsolási idők optimalizálása, csökkenteni a fénykibocsátást szürkületben és hajnalban.

Ajánlott úgy tervezni a világítást, hogy az épület külső megjelenését a belső fény biztosítsa. Homlokzat világítása esetén ezt a földre irányított lámpatestekkel kell megvalósítani. Azok a munkaállomások, amelyeket gyakran használnak sötétedés után, az épület belseje felé kell, hogy nézzenek. Azokat az irodaterületeket, ahol előre látható, hogy a világítást főként sötétedés után fogják használni, az alsó szinteken kell tervezni. Ez lehetővé teszi, hogy kevesebb fény világítson az ég felé. Néhány épületben a munkaidő is optimalizálható. A takarítószemélyzet, a normál munkaidő utánról átteheti a munkát a nappali órákra (a munkavállalók ebédszünete alatt vagy kora reggel).

A hatóságok és a kormányzat részben szabályozással, odafigyeléssel, részben pedig a meglevő rendeletek (TÉKA) betartatásával tehetnének többet a fényszennyezés csökkentéséért. Hazánkban vannak még csillagos égbolt parkok, ami komoly turisztikai vonzerő, bevételi forrás és egyre ritkább más országokban. A fokozottan erőltetett iparosítás („akkumulátor-nagyhatalom”, „100 új gyár” program) ezeket is veszélyezteti, márpedig egyedi értékeinket és az ökoszisztémát meg kellene becsülni.

Forrás: Másfélfok

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák