Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hogyan hat az időjárás a napelemek termelésére?

Skandináviában ls Kelet-Európában az időjárás kedvezett a napelemeknek, Nyugat-Európában viszont más volt a helyzet.

Létrehozva:

|

Heti jelentést készítette a Solcast a PV Magazine számára. Az adatok alapján a melegnek és a viszonylag tiszta égboltnak köszönhetően Finnországban és Svédországban a besugárzás mértéke 30%-kal haladta meg az átlagot, ami szokatlanul magas érték. Lengyelországban, a balti államokban és a szomszédos országokban szintén a hosszú távú átlagot 30%-kal meghaladó besugárzást tapasztaltak, az Egyesült Királyságban és Franciaországban viszont épp ellentétes trendek mutatkoztak. Májusban Európa a napsugárzás tekintetében szembetűnő kontrasztot tapasztalt, ennek hátterében két domináns időjárási rendszer áll. A Skandinávia feletti tartós magasnyomás Kelet-Európában megnövelte a besugárzást, míg Nyugat-Európában az ellentétes irányú alacsony nyomású rendszerek az Atlanti-óceán és az Északi-tenger felől a szárazföldre húzták a felhőket. Az Egyesült Királyság, Írország, Franciaország, Dél-Németország és Észak-Olaszország régióiban a besugárzás akár 20%-kal is elmaradhatott az átlagtól, ez az időjárási mintázat pedig június elején is fennmaradt.

Délnyugat-Spanyolország és Dél-Portugália számára kedvező volt a Pireneusok árnyékoló hatása a nyugat-európai alacsony nyomással szemben, ami a májusi átlagot 10%-kal meghaladó besugárzást eredményezett. Dél-Olaszországot szintén védték az Alpok. Ezzel szemben Kelet-Európa és Skandinávia széles területein a hosszú távú átlagot 20-30%-kal meghaladó besugárzás volt tapasztalható. A Skandinávia fölé összpontosuló magasnyomás gátolta a konvektív felhők és a csapadék kialakulását, és viszonylag meleg és száraz kontinentális légtömeget vonzott Eurázsia felől. A Földközi-tengerhez közelebb, Kelet-Európában azonban a besugárzási értékek a szokásos nyári konvekció hatására a tipikus szintekhez közelebb kerültek.

A Solcast adatait a felhők és aeroszolok 1-2 km-es felbontású globális nyomon követésével állítja elő műholdas információk és saját mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok felhasználásával. Ezeket az adatokat a besugárzási modellek vezérlésére használják, lehetővé téve a Solcast számára, hogy nagy felbontásban, jellemzően 2% alatti torzítással számítsa ki a besugárzási értékeket, valamint a felhők követésére vonatkozó előrejelzéseket. Az információkat több mint 300 vállalat használja, ezek a cégek világszerte több mint 150 GW-nyi napelemes eszközt kezelnek.

Advertisement

Zöld Energia

Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól

Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.

Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.

Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.

Advertisement

Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.

A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.

Advertisement

A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák