

Zöldinfó
Hatalmas fenyegetést jelent egy sodródó jéghegy
Egy, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló sziget felé sodródik a jéghegy.
Ütközőpályán halad a világ legnagyobb jéghegye, az A23a az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Dél-Georgia sziget flé – számol be az IFLScience. Amennyiben a jégtömeg eléri a térséget, az katasztrofális hatást gyakorolhat a helyi fókákra, pingvinekre és más állatokra.
A mintegy 3900 négyzetkilométeres, tehát nagyjából Zala vármegyényi A23a legvastagabb részén közel 400 méteres. A jéghegy jelenleg az Antarktisz körüli Déli-óceánon sodródik.
A jéghegyek leválása alapvetően természetes folyamat, igaz, az elmúlt években, a klímaváltozás következtében a jelenség felgyorsulni látszik. Az A23a 1986-ban szakadt le a Filchner-Ronne-jégselfről, majd hosszú időre megfeneklett a Weddell-tengerben. Végül néhány évvel ezelőtt lendült ismét mozgásba, azóta a kutatók folyamatosan monitorozzák.
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy jéghegyek veszélyessé válhatnak az ökoszisztémára nézve. 2016-ban a 100 négyzetkilométeres B09b az antarktiszi a Denison-foknak ütközött, elzárva a pingvinek tengerre, azaz a táplálkozóterületükre vezető útját. Az esemény hatására a helyi, 160 ezres kolóniából akár 150 ezer egyed is elhullhatott.
Dél-Georgia egy olyan sávban fekszik, ahol gyakran vonulnak el antarktiszi jéghegyek. A térség élővilága alapvetően hozzászokott a jelenséghez, ám a túl nagy jégtömegek így is veszélyesek. Korábban itt is lezajlott a Denison-fokihoz hasonló katasztrófa: 2004-ben az A38 feneklett meg a környéken, megakadályozva a pingvinek és fókák számára a táplálék elérését. Az esemény tömeges pusztulást okozott a fiókák és borjak körében.
A világ legnagyobb jéghegyeként az A23a még pusztítóbb lehet. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a jéghegyek viselkedése elég kiszámíthatatlan, elképzelhető, hogy a jégtömeg végül irányt változtat.
Akár elkerüli Dél-Georgiát, akár a sziget mentén köt ki, az esemény ritka lehetőséget kínál a szakértők számára, hogy tanulmányozzák az elzárt ökoszisztémák ellenálló képességét.

Zöldinfó
Fél méterrel a maximum alatt a Balaton vízszintje
Az aszályos nyár miatt a Balaton vízállása drasztikusan, 71 centiméterre csökkent, a hiányzó mennyiséget csak jelentős, 170 milliméter csapadék pótolhatná.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az idei nyár forrósága és a fokozott párolgás miatt a Balaton vízszintje riasztóan alacsonyra süllyedt, írja az alternativenergia.hu. A tó szabályozási maximumát a korábbi 110 centiméterről az éghajlatváltozás és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt már 120 centiméterben határozzák meg, hogy tartalékot képezzenek az aszályos időszakokra. Július vége óta azonban a „magyar tenger” szintje folyamatosan apad, az elmúlt két hétben további tíz centimétert veszített. Jelenleg átlagosan mindössze 71 centiméter a vízállás, ami közel fél méterrel marad el a megengedett maximumtól. Ez mintegy 294 millió köbméternyi hiányt jelent a tóban.
A szakértők számítása szerint ahhoz, hogy a Balaton vízszintje 71-ről ismét 120 centiméterre emelkedjen, a tó teljes vízgyűjtőjén átlagosan mintegy 170 milliméternyi csapadékra lenne szükség. Ez azonban egyelőre nem várható: bár a hétvégére hidegfront érkezik, a prognózis szerint legfeljebb lokálisan hozhat némi esőt a térségbe.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában