

Zöld Energia
Zöld jövő milliárdokból: energiafordulat és árzuhanás jöhet a következő évtizedben
A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart, a kormány ezekre az energiaforrásokra alapozza a jövő energetikáját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Czepek Gábor az iconFESZT 2.0 gazdaságpolitikai konferencia energetikai panelbeszélgetésén hangsúlyozta: ezek az energiaellátási irányok a 2030-as évek elejére nemcsak oda vezethetnek, hogy Magyarország képes lesz ellátni magát energiával és a kiszolgálja a megnövekedett fogyasztást, hanem létrejöhet egy mérsékelt árkörnyezet is, azaz “ellátási, árazási és innovatív technológiai boomra egyaránt készülhetünk a jövő évtized elején” – írja az alternativenergia.hu. Az államtitkár kifejtette, a napenergia szegmense megállíthatatlanul bővülni fog, a hálózati-technológiai problémák és kihívások ellenére az országban működő napelemek 8 ezer megawattnyi energiát termelnek, és a 2030-as évekre termelési teljesítményük megtöbbszöröződhet. Rámutatott, hogy ez a rendszer próbára teszi a hálózatot, több százmilliárd forint a fejlesztési igénye, illetve komoly gazdasági kihívás elé állítja az elosztókat és az iparvállalatokat. Ez ma egy kellemetlen és megoldandó feladat, de stratégiai értelemben jó, mert azok az országok küzdenek ilyen problémával, amelyek az energiamixükből egy fenntartható, zöld és szuverén energiamixet tudtak kialakítani – mondta az államtitkár.
Hangsúlyozta, a geotermia is kihívásokkal küszködik és jelenleg leginkább csak hőtermelésre alkalmas, de a következő évtizedben a technológia már elég fejlett lesz ahhoz, hogy alacsonyabb hőfokú termálvízből is képes legyen áramot termelni. Az atomerőművet illetően pedig nincs kétség, szükség van egy második atomerőműre Magyarországon – szögezte le. “Ha ez a három gondolat szárba szökken, akkor bizonyos vagyok benne, hogy nemcsak ellátási értelemben tudunk önellátók lenni, hanem gazdasági értelemben is, hisz az áraink jelentősen mérséklődni fognak” – fogalmazott Czepek Gábor. Megjegyezte, a kormányzati intézkedések, a már megvalósult beruházások és a részben elindított fejlesztések termőre fordulásával 2030-ra kifejezetten kedvező energetikai helyzetben lesz Magyarország. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója a beszélgetésen elmondta: az elmúlt években és a következő legalább öt évben a csoport 150-200 milliárd forintot fordít nagyfeszültségű, valamint közép- és kisfeszültségű hálózatai fejlesztésére, hogy a megújuló energiából termelt áramot akár az ipari, akár a háztartási fogyasztókhoz megfelelően el tudják juttatni.
Emlékeztetett, a csoportnak 2029-ig három nagy erőműve épül fel, ami támogatni fogja Magyarország energiaszuverenitását. Sárkány Hunor, az OPUS Titász Zrt. felügyelőbizottsági elnöke hangsúlyozta, hogy a cég számos energiahatékonysági beruházást indított, naperőművek építésében és energiatárolás területén bonyolít fejlesztéseket. Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese a spanyolországi áramkimaradásokra utalva elmondta, hogy a teljes európai energiahálózat biztonságos működtetéséhez, a megújuló energiaforrások rendszerben történő gazdaságos felhasználásához és a dekarbonizációs célok teljesítéséhez európai szinten évente 67 milliárd euróra lenne szükség.

Zöld Energia
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.
Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.
Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.
Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.
A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.
A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemek és legelő juhok: így valósítja meg Bécs a klímabarát városi jövőt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt