Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Advertisement

Zöldinfó

A pásztorkodás öröksége a középpontban – tematikus év kezdődik Budapesten

Egész éves tudományos és ismeretterjesztő programsorozattal csatlakozik a Néprajzi Múzeum a pásztorok és legelők nemzetközi évéhez 2026-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett tematikus év hazai eseménysorozata február 26-án veszi kezdetét – közölte az alternativenergia.hu. A Néprajzi Múzeum tájékoztatása szerint a programsorozat február 26-án egy francia antropológus előadásával kezdődik, majd március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján egész napos, ingyenes programnapon folytatódik. A kezdeményezés célja, hogy rávilágítson a pásztorkodás ökológiai, gazdasági és kulturális jelentőségére. Mint írták, a világ szárazföldjeinek csaknem felét kitevő legelők egyedülálló biológiai sokféleségnek és pásztorközösségeknek adnak otthont, és több milliárd ember megélhetése közvetlenül kapcsolódik a legeltető állattartáshoz. Ám a globalizáció, klímaváltozás és a földhasználati konfliktusok egyre inkább veszélyeztetik ezt az életformát és az ahhoz kapcsolódó ökológiai tudást.

Felhívták a figyelmet, hogy a pásztorközösségek nemcsak élelmiszert állítanak elő, hanem ökológiai rendszereket tartanak fenn, őshonos állatfajtákat őriznek és gazdag kulturális örökséget ápolnak a Kárpát-medencétől kezdve Afrikán és Ázsián át egészen Dél-Amerikáig. A múzeum programjai ezt a sokrétű tudást kívánják a közbeszéd részévé tenni tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések, zenei és táncprogramok, valamint gyermek- és családi események révén. A rendezvényeket digitális anyagok – online gyűjteményi válogatások és közösségi média posztok – egészítik ki. A programsorozat nyitóeseményén Jean-Baptiste Eczet francia antropológus tart angol nyelvű előadást a kelet-afrikai nomád közösségek társadalmi világáról február 26-án. Ezt követi március 5-én, az intézmény alapításának 154. évfordulóján a Néprajzi Múzeum napja, amely ingyenes szakmai és családi programokkal várja az érdeklődőket. A programok középpontjába a pásztorkodás áll, a kínálatban előadások, tematikus tárlatvezetések, zenei bemutatók és kézműves foglalkozások egyaránt szerepelnek.

A közlemény szerint április 25-én, Szent György-napján az állatok első kihajtásának rítusait idézik meg a múzeum egész napos családi programjain. Május 21-én “Nomád népek a földműves civilizációk árnyékában” címmel kerekasztal-beszélgetést rendeznek a múzeumban a nomádokról kialakult történeti és kortárs képekről. A pásztorok és legelők nemzetközi éve a Múzeumok éjszakája eseményein, valamint az őszi programok során is kiemelt szerepet kap majd: tematikus estek, filmvetítések, zenei programok és gyűjteményi bemutatók kapcsolódnak majd a témához – közölte a Néprajzi Múzeum.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák