Technológia és innováció

A mai pályakezdők már okostelefonnal a kezükben nőttek fel, számukra a technológia nem kiegészítő, hanem az élet alapvető része. Egy építőipari cég, amely még mindig papíralapú tervekkel, elavult szoftverekkel és lassú folyamatokkal dolgozik, azonnal elriasztja a fiatalokat. Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek a BIM (Building Information Modeling), a drónok, a kiterjesztett valóság (AR/VR) vagy a 3D nyomtatás alkalmazását helyezik előtérbe, izgalmas játszótérnek tűnnek számukra.

Az innovációra való nyitottság azt üzeni a jelöltnek, hogy a cég halad a korral, és van jövője. A fiatal tehetségek részt akarnak venni a modernizációban, szeretnék használni a legújabb applikációkat a műszaki ellenőrzéshez vagy a projektmenedzsmenthez.

Fenntarthatóság a fókuszban

A fiatal generációk számára a klímaváltozás nem elvont fogalom, hanem a jövőjüket fenyegető valóság. Éppen ezért kritikusan fontos számukra, hogy a munkaadójuk felelősséget vállaljon a környezetért. Egy olyan építőipari cég, amelyik semmibe veszi a környezetvédelmi előírásokat, pazarolja az anyagot és nem törekszik a zöld megoldásokra, morálisan elfogadhatatlan számukra. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség – legyen szó zöld épületek kivitelezéséről, hulladék-újrahasznosításról vagy karbonsemleges célokról – ma már alapvető vonzerő.

A fiatalok tudni akarják, hogy a munkájukkal hogyan járulnak hozzá egy jobb világ építéséhez. Építeni egy kórházat, egy iskolát vagy egy energiahatékony lakóparkot motiválóbb, mint pusztán a profitmaximalizálást látni célként. A cégeknek kommunikálniuk kell a projektjeik társadalmi hasznosságát és környezeti hatását, hogy érzelmileg is bevonják a munkavállalókat.

Nem elég zöld szlogeneket pufogtatni, a tetteknek is tükrözniük kell az elveket a mindennapi működésben, az irodai szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve a kivitelezési technológiákig. A fenntarthatóság tehát nem PR-fogás, hanem a munkáltatói márka (employer branding) szerves része.

Karrierút, fejlődés és mentorálás

A mai fiatalok türelmetlenek, ha a karrierépítésről van szó; nem akarnak 10 évet várni az első előléptetésre. Világos, átlátható karrierutat várnak el, ahol látják, hova juthatnak el 2-3-5 éven belül, és ehhez mit kell teljesíteniük. A szakmai fejlődés támogatása képzésekkel, konferenciákon való részvétellel vagy tanulmányi szerződésekkel hatalmas megtartó erő. Az építőipar gyorsan változik, és a fiatalok érezni akarják, hogy a cégük befektet a tudásukba. A tapasztalt „rókák” tudásának átadása a fiataloknak nemcsak szakmailag hasznos, hanem a beilleszkedést is segíti.

A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a tehetségek nem akarnak fogaskerekek lenni a gépezetben; egyéni figyelmet, személyre szabott fejlesztési terveket igényelnek. Ha egy vállalat képes megmutatni, hogyan válhat valakiből projektvezető vagy főmérnök náluk, akkor nyert ügye van a konkurenciával szemben, akik csak „embert keresnek a gátra”.

Munka-magánélet egyensúly

Az építőipar hírhedt a hosszú munkaidőről, a hajnali kezdésről és a hétvégi munkavégzésről, ami sok fiatalt elriaszt. A Z generáció számára a work-life balance (munka-magánélet egyensúly) nem luxus, hanem alapfeltétel. Bár a beton kötése nem várhat, a cégeknek törekedniük kell a rugalmasságra ott, ahol lehetséges. Az irodai, tervezői vagy előkészítői munkakörökben a hibrid munkavégzés (home office) lehetősége ma már elvárás, nem pedig extra juttatás.

A terepi munkáknál nehezebb a rugalmasság, de nem lehetetlen. A csúsztatott munkarend, a tömbösített munkaidő vagy a garantált szabad hétvégék vonzóbbá tehetik a kivitelezést is. A lényeg, hogy a munkáltató tartsa tiszteletben a munkavállaló magánéletét, és ne várja el a 0-24 órás rendelkezésre állást, hacsak nem indokolt vészhelyzet van. A kiégés elleni küzdelem közös érdek.

Az a bizonyos „cool factor”

A fiatalok irtóznak a merev hierarchiától, a tekintélyelvű vezetéstől és a bürokráciától, a lapos szervezeti struktúra, a közvetlen kommunikáció és a „nyitott ajtók” politikája sokkal vonzóbb számukra. Szeretnek csapatban dolgozni, értékelik a jó humort és a laza, de profi légkört. A munkakörnyezet minősége is számít: egy modern, jól felszerelt iroda, jó kávéval és közösségi terekkel, vagy egy tiszta, rendezett konténerváros az építkezésen alapvető igény.

Az építőiparban van egy egyedi cool factor is: az alkotás öröme. Látni, ahogy a semmiből kinő egy épület, amit mi alkottunk, hatalmas büszkeség.