Egyéb
VOLT Fesztivál – Plusz egy nap, várhatóan több mint 100 ezer vendég
A brit Arctic Monkeys fellépésével, 25 éves jubileumi Tankcsapda-nagykoncerttel és a Nagy-Szín-Pad “tehetségmutató” verseny első öt helyezettjének koncertjével az eddigi négy helyett öt napon át várja várhatóan több mint 100 ezer vendégét az idei VOLT Fesztivál.
A soproni Lővér kempingben július 2. és 6. között színpadra lép mások mellett Birdy, a Bring Me The Horizon, a Foals, az I Am Legion, az MGMT, a Milky Chance, a Morcheeba, Steve Aoki, az Afghan Whigs, a Strypes, a Thirty Seconds To Mars és a Woodkid, valamint közel 150 hazai előadó a metaltól a popon át az elektronikus zenéig – hangzott el a fesztiválról szóló pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
A fesztiválozók kipróbálhatják a Teqball nevű vadonatúj sportágat, kivetítőkön nézhetik a futball világbajnokság nyolcad- és negyeddöntőit, sziesztaképpen e-könyveket olvashatnak, kortárs írókkal, költőkkel diskurálhatnak az irodalmi sátorban, vagy épp a Petőfi Rádió Kultúrfitnesz sátrában beszélhetik át a zene izgalmas kérdéseit. Mint Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert, a fesztivál alapító-főszervezői elmondták, a 22. VOLT Fesztivált a Nagy-Szín-Pad verseny első 5 helyezettje, a Mary PopKids, az Ivan & the Parazol, Szabó Balázs Bandája, Deniz és a Cloud9+ koncertje nyitja meg július 1-jén – a fesztivál nulladik napján – az OTP Bank-Petőfi Rádió Színpadon. A tehetségmutató verseny győztese, a Mary PopKids a Telekom Nagyszínpadon is fellép július 6-án, vasárnap este az Arctic Monkeys és a The Strypes előtt.
“Az Arctic Monkeys meghatározó, irányadó zenekar, ezért nagyon fontos az ilyen zenét kedvelőknek, hogy itthon hallhatják őket” – mondta Horváth Gergely, a Petőfi Rádió munkatársa. A rádióadó öt napra Sopronba költözik, több népszerű műsorát a VOLT-ról sugározza, ezzel az egész országot bekapcsolva a fesztivál hangulatába. Lobenwein Norberttel együtt kiemelték: az együttműködést nagyon gördülékennyé teszi, hogy a Petőfi által képviselt zenei irány gyakorlatilag teljesen fedi a VOLT elképzeléseit. A főszervezők arról is beszéltek, hogy idén tovább “robotosodik” a VOLT: a nagyszínpadot közrefogó két monumentális robotfigura mellett idén már a bejáratnál is egy 16 méter magas robot fogadja a vendégeket, emellett megrendezi a robotjelmezek szépségversenyét és a helyszínen is lehet majd robotokat alkotni kartondobozokból.
A környezetvédelem jegyében idén is szelektív hulladékgyűjtés és visszaváltható poharak lesznek, újításképpen pedig a fesztiválozók Green Festival Bag-be (azaz zöld fesztiválszatyorba) gyűjthetik saját szemetüket. A legtöbb családi- és gyerekprogramnak a soproni régió gasztronómiai színeit bemutató Heti Válasz Borfesztivál ad helyet a VOLT keretében, koncertekkel, kézművesekkel. A gyerekeknek ezúttal is “fizetniük” kell a belépésért: a bejáratnál egy saját készítésű VOLT-fesztiválos rajz ellenében juthatnak hozzá a karszalaghoz. A speciális “akció” a tíz év alatti gyerekekre vonatkozik.
Fodor Tamás, Sopron polgármestere arról beszélt, hogy a fesztivál és az annak 1993 óta otthont adó város mára elválaszthatatlanok lettek egymástól. Az idei fesztiválra a páneurópai piknik 25. évfordulója alkalmából felépítenek egy korabeli, 14 méter magas határőrtornyot, amely mellett szombat délben rendhagyó piknikre várják a résztvevőket: a fesztiválozóknak a város vezetői kedveskednek bográcsgulyással – mondta. Fodor Tamás érdekességképpen megjegyezte, hogy a fesztivál helyszínéül szolgáló kempingtől alig néhány száz méterre húzódott a vasfüggöny.
Rózsa Iván, a VOLT főtámogatója, a Telekom kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy a koncertek élő online közvetítése a várakozásokon felül sikeresnek bizonyult, hiszen tavaly csaknem félmillióan követték így a fellépéseket hosszabb-rövidebb időre. Jelezte, hogy cége új helyszínt indít a fesztiválon Telekom terasz néven magyar dj-kkel, valamint bemutatnak egy új, Teqball nevű sportágat, ami tulajdonképpen egy speciális pingpong-asztalon játszott lábtenisz. A játékot a fesztiválozók ki is próbálhatják.
Mint elhangzott, a bérletek sorában újdonságként bevezették a hétvégi bérletet, amellyel péntek reggeltől hétfő reggelig lehet részt venni a fesztiválon.
Egyéb
A lándzsás útifű nemcsak köhögés ellen jó, kiváló modellnövény is
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifű. A MATE munkatársának részvételével zajlott nemzetközi kutatásról a napokban jelent meg publikáció az ökológiai szakterületen rendkívül nívós Functional Ecology szakfolyóiratban.
Gyakran előfordul, hogy egy adott növényfaj egymástól távol élő populációi között jelentős eltérések fedezhetők fel, többek között a növény magassága vagy a levél alakja és mérete között. Mindez azzal magyarázható, hogy a különféle környezeti tényezők – pl. a domborzat, talaj, hőmérséklet, fény, csapadék – különbözőképpen hatnak egy adott növényfajra a természetes elterjedési területének különböző pontjain, és megint másként azokon a területeken, ahova emberi behurcolás által került.
Arról azonban ez idáig csak jóval kevesebbet lehetett tudni, hogy mi történik mindeközben a növények gyökérzetével, hogyan változik azok hossza, átmérője. Az ismeretek bővítése érdekében a PlantPopNet nemzetközi populációökológiai hálózat végzett nagyléptékű vizsgálatokat, melynek egyik fontos forráspopulációja a MATE Georgikon Campus területén található lándzsás útifű állomány volt.
„Az üvegházi kísérlethez európai, észak-amerikai és ausztrál, tehát őshonos és nem őshonos populációkból származó lándzsás útifű magokat használtunk fel, és elsősorban arra kerestük a választ, hogy a gyökérjellemzők milyen mértékben változnak a populációk között, a felszín feletti (levél)tulajdonságokhoz viszonyítva” – mutat rá Dr. Bódis Judit, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet egyetemi docense, a Functional Ecology szaklapban megjelent tanulmány magyar társszerzője.
Az eredmények alapján a gyökértulajdonságok ugyanolyan mértékű eltérést mutattak a populációk között, mint a levéltulajdonságok, sőt néha még nagyobbat is. Ugyanakkor ez a változatosság csak kismértékben volt magyarázható a magok eredeti származási helyével, a származási terület környezeti feltételeivel.
„Ugyan a magok nagyon eltérő környezetből származtak, a kísérleti növények egységesen reagáltak a kezelésekre: alacsonyabb vízellátottság esetén a gyökerek rövidebbek lettek, és viszonylag több biomasszát tartalmaztak, valamint a gyökér- és levéltömeg jelentősen nőtt a mikorrhiza gombákkal való beoltással. Érdekes módon a gombapartner kolonizációja nagyobb volt az alacsony vízellátottságú gyökerekben, ami arra utal, hogy az erőforrás-korlátozott környezetben nagyobb az együttműködés, és a növények kevesebb gyökeret hoznak létre” – magyarázta Dr. Bódis Judit.
A környezeti tényezők változásai tehát azonos válaszokat indukálhatnak egy adott faj esetében akkor is, ha a növények különböző forráspopulációkból származnak, és az adekvát válaszreakcióban jelentős támogatást kaphatnak a növények mikorrhiza gombapartnereiktől. Mint arra a kutatók rámutatnak, érdekes lenne a kísérleti körülmények után terepi viszonyok között is megerősíteni az eredményeket.
Forrás: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés