Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A nulla energiaigényű épületeké a jövő

Létrehozva:

|

Egy BM rendelet (20/2014. III. 7.) értelmében szigorodnak az épületenergetikai határértékek, ezáltal felértékelődik az integrált tervezés valamint, a környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek. A több lépcsős módosítás célja az épületek energiafogyasztásának csökkenése.

2015-től a közpénzből épülő fejlesztésekre, 2018-tól már minden új építésre és felújításra is érvényes lesz az előírás, hogy a falak és a nyílászárók energiatakarékosságának 40%-kal nőnie kell. A nyugat-európai példák alapján mindez akár 10-20%-os árnövekedést is eredményezhet az ingatlanok eladásakor.

A módosítás egyebek mellett definiálja a közel nulla energiaigényű épület fogalmát: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanból származik vagy a közelben előállított. „Tapasztalataink szerint sokszor felmerül az igény, hogy az integrált tervezés, a költségszakértői tevékenység, a beruházási költség összehasonlítása mellett például megoldást kínáljunk az energiafogyasztási költségek vagy akár a CO2 kibocsátás csökkentésére, egyszóval, hogy zöld megoldásokat találjunk” – emelte ki ifj. Lipcsei Gábor, az ÓBUDA Group projektigazgatója. „A fejlesztők, tulajdonosok akkor győzhetők meg a szokásosnál magasabb szintű tervezési szolgáltatás előnyeiről, ha a költségek és a hasznok is világossá válnak” – tette hozzá a szakértő.

A rendelet módosítás értelmében 2015. január elsejétől a közpénzből megvalósított épületeket közel nulla energiaigényűre kell kialakítani, majd három éven belül várhatóan minden új épületre kiterjesztik ezt. A szigorítás következményeként a hő-átbocsátási tényezők követelményértékei megváltoznak, az épületet határoló elemeknek, mint például a falaknak, nyílászáróknak a mai értékeknél 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük.

Advertisement

A módosításnak köszönhetően 2018. után az épületek energetikai teljesítménye akár 25%-kal jobb lesz, azonban a jelenleg épülő beruházások, amelyeknek nagy része jellemzően napjainkban „A” vagy „A+” besorolást kap, négy év múlva várhatóan már csak „B” vagy „C” kategóriába fog esni. A 25%-os teljesítményjavulás hatalmas kiadáscsökkenést jelenthet a vállalkozások számára. Az ingatlanfejlesztőknek 2018-tól az új építésű projekteknél kötelező lesz megvizsgálni, hogy megtérül-e a „zöld-energia” használata az épület élettartama (20 év) alatt, és ha igen, kötelező lesz telepíteniük valamilyen megújuló energiaforrást (például napkollektort, napelemet).

Külföld

Advertisement

A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a jobb energetikai minősítés jelentős árnövekedést eredményezhet az eladáskor. Az energetikai előírás módosításának következtében a magyarországi épületek energiahatékonysága jelentősen javulni fog és várhatóan megközelíti majd a jelenlegi nyugat-európai színvonalat. A német, osztrák, angol, ír, holland és dán példa is azt mutatja, hogy a jobb minősítés megemeli az árakat, így az ingatlan eladásakor ez akár 10-20%-os árbevétel növekedést is eredményezhet. Emiatt ezekben az országokban 2018-ra várhatóan a passzívház-szintű energiatakarékosság válik piaci sztenderddé.

Energiatudatos tervezés

Advertisement

A fent említettek miatt felértékelődik az integrált tervezés és a költségszakértői képesség szerepe, amely a különböző szakterületek összhangjára építve, környezeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő teljesítményű épületek létrehozását célozza meg. Korszerű eszközök használatával, mint a dinamikus épületszimuláció, pontosabban modellezhető az épület energetikai működése, ami optimálisabban tervezhetővé teszi a gépészeti rendszereket.

forrás: zoldtech.hu

Advertisement
2 hozzászólás

2 Comments

  1. Nyirő Norbert

    2014-08-26 at 11:16

    Nagyon jó és hasznos ez a cikk, gratulálok az írójának!
    Csak azt nem értem, illusztrációként hogyan került ide az én kora tavasszal Berlinben készített fotóm, amit a Metszet folyóirat júliusi száma részére készítettem és tudtommal senki másnak nem adtam el?

  2. Lazzlo

    2014-11-14 at 07:29

    Én meg azt nem értem, hogy kerül egy alacsonyenergiás ház egy nullaenergiás épületekről szóló cikk alá. A képen látható épület mérési adatait a közelmúktban publikálták http://www.bmvi.de/cae/servlet/contentblob/108560/publicationFile/70457/berlin-kurzbericht.pdf
    – a fűtés a tervezett 2217 kWh helyett 5865 kWh-t (!!!) fogyasztott el a tavalyi szokatlanul enyhe tél ellenére .
    Ha ez hőenergiára vonatkozik, akkor ez a 130 m²-es ház esetén 45 kWh/m²a fogyasztásnak felel meg.
    Ha 45 a “közel nulla”, akkor én inkább maradnék a passzívház 15-ös értékénél!
    Másként fogalmazva, a 45 közel sincs közelebb a nullához, mint a 15!

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat

Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.

A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.

Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?

Advertisement

Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.

Advertisement

Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!

Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.

Advertisement

Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet. 

A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.

Advertisement

Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák