Zöldinfó

Fénnyel tölti mobilunkat a szupertöltő

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-01-20

Szerző:

Hell

A Microsoft kütyüje mesterlövészként célozza be mobiltelefont és fénynyalábokkal tölti fel az akkumulátort. A Microsoft Research kutatóközpont három pekingi munkatársa AutoCharge néven fejlesztett ki egy teljesen új elgondoláson alapuló, vezeték nélküli mobiltöltési megoldást, amelyet a ComputerWorld mutatott be.

Ez a már boltokban is kapható vezeték nélküli töltőkkel ellentétben nem indukciós töltést használ, így nem csak néhány centiméteres távolságból működik.

Megkeresi és feltölti a mobilt
A jelenleg prototípusként létező megoldás lelkét egy PC-re kapcsolt Kinect mozgásérzékelő kamera és egy szupererős ledlámpa alkotja. A kamerát a szoba mennyezetére szerelték fel: alapesetben ez keresőmódban működik, vagyis tölteni való mobiltelefonokat keres az alatta lévő asztalon. Ha képfelismerő algoritmusa észlel egy készüléket – pontosabban egy okostelefonéhoz hasonló alakú tárgyat -, egy célzott fénysugarat irányít rá.
Ekkor a töltési mód kapcsol be: a microsoftos kutatók egy fókuszálható fényű, UltraFire CREE XM-L T6 márkajelzésű ledes zseblámpát használtak erre. A Magyarországon is kapható, néhány ezer forintos profi zseblámpa fényereje 2220 lumen.

Csak fénnyel tölt
A szupertöltővel használt telefonokat napelemes töltővel szerelték fel, amelyen egy apró világító dióda tudja jelezni a fénytöltőnek, ha nincs szükség töltésre, mert a telep tele van energiával. A villogást a Kinect kamera érzékeli, és lekapcsolja a fénysugárt. Ha a telep töltésre szorul, a világító dióda villog, a fókuszált fény pedig folyamatosan aktív marad a teljes feltöltés végeztéig. A kutatók vizsgálatai szerint az erős fénnyel 3,38 watt energiát lehet közvetíteni a telefon felé, ami azt jelenti, hogy egy tipikus, 2000 milliamperóra kapacitású mobilakkut nagyjából két és fél óra alatt lehet feltölteni a szokásosnak számító 4,2 voltos feszültséggel.

A teszthez egy 13×7 centiméteres felületű Nokia Lumia 920 telefont használtak, de ha egy nagyobb méretű készüléket, például egy Samsung Galaxy Note 2-est választanak (ez 15×8 centiméteres), arra nagyobb napelemet lehet felszerelni, így gyorsabban is tölthető.

Napelemes mobilok kellenek?
Azt a kutatók is beismerik, hogy jelenleg nem alapfelszereltsége a legtöbb okostelefonnak a napelem, pedig a legmodern technológiával akár az is megoldható, hogy a képernyő rétegébe építsenek átlátszó napelemet, így mindegy lenne, hogy a telefon melyik oldalával van lerakva az asztalra, töltése mindenképp megtörténik.

Jelenleg még nem piacképes a töltési megoldás, de a későbbiekben elképzelhető, hogy infravörös tartományú, szabadszemmel nem látható fénysugarakkal végeztetik el a töltés feladatát, amely így kevésbé zavaró.
forrás: origo.hu

Kapcsolódó tartalom:AutoCharge Microsoft Research

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Megoldhatják a megújulók Európa energiaár-problémáját

Az EU kiszivárgott terve szerint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése és a megújulók jobb integrálása lehet a kulcs az alacsonyabb energiaárakhoz.

Létrehozva:

16 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió új intézkedéseket készíthet elő az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A Bloomberg által ismertetett, kiszivárgott európai bizottsági tervezet szerint Brüsszel a megújuló energiából előállított villamos energia adóterheinek csökkentésével, az elektromos hálózatok fejlesztésével és az intelligens energiafelhasználás ösztönzésével kívánja mérsékelni a fogyasztók és a vállalatok energiaköltségeit. A tervek hátterében az áll, hogy az Európai Unió energiafogyasztásának több mint fele továbbra is fosszilis energiahordozókból származik, miközben a nemzetközi geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktusok ismét jelentős nyomást helyeznek az energiaárakra. Az Európai Bizottság szerint Európa túlzottan függ az importált olajtól és földgáztól, ezért fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.

A Bloomberg által idézett dokumentum szerint a villamos energia jövedéki adóját a földgázénál alacsonyabb szinten határoznák meg, ami kedvezőbb helyzetbe hozhatná az elektromos alapú energiafelhasználást. Emellett az energiaintenzív iparágak célzott adókedvezményekhez juthatnának, enyhítve az elmúlt években jelentősen emelkedő energiaköltségek hatásait. Az ipari szereplők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a magas energiaárak rontják az európai vállalatok versenyképességét, és egyes esetekben termeléscsökkentéshez vagy akár üzembezárásokhoz vezethetnek.

A javaslat másik fontos eleme az elektromos hálózatok korszerűsítése. A cél, hogy a rendszerek hatékonyabban tudják kezelni a nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelését, így kevesebb megújuló energiát kelljen korlátozni vagy elveszíteni a hálózati kapacitások hiánya miatt.

Brüsszel emellett jelentősen felgyorsítaná az intelligens fogyasztásmérők telepítését is. A kiszivárgott tervek szerint 2030-ra minden tagállamban a fogyasztók legalább 50 százalékának, 2033-ra pedig legalább 65 százalékának okosmérővel kellene rendelkeznie. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a háztartások és vállalkozások a kedvezőbb árú időszakokban használják fel az energiát, ami csökkentheti a villamosenergia-rendszer terhelését és a fogyasztói költségeket is.

A Reuters korábban arról számolt be, hogy az Európai Unió egy átfogó energiastratégián dolgozik, amelynek célja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. Ennek részeként nagyobb hangsúlyt kapna az energiahatékonyság, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása és az intelligens energiahálózatok fejlesztése.

A megújuló energiaforrások térnyerése az elmúlt években ugyan jelentős volt, de a kitűzött célok eléréséhez további gyorsulásra lesz szükség. Az EU-ban a megújuló energia részaránya 2015 és 2024 között 17,8 százalékról 25,2 százalékra nőtt, míg Magyarországon 14,5 százalékról 18,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2030-ra 42,5 százalékos, Magyarország pedig 30 százalékos arányt tűzött ki célul, amelyhez a jelenleginél lényegesen gyorsabb bővülésre lesz szükség a következő években. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott dokumentum tartalmát, a hivatalos javaslat benyújtására várhatóan a következő hónapban kerülhet sor.

Tovább olvasom