Zöldinfó
Fénnyel tölti mobilunkat a szupertöltő
A Microsoft kütyüje mesterlövészként célozza be mobiltelefont és fénynyalábokkal tölti fel az akkumulátort. A Microsoft Research kutatóközpont három pekingi munkatársa AutoCharge néven fejlesztett ki egy teljesen új elgondoláson alapuló, vezeték nélküli mobiltöltési megoldást, amelyet a ComputerWorld mutatott be.
Ez a már boltokban is kapható vezeték nélküli töltőkkel ellentétben nem indukciós töltést használ, így nem csak néhány centiméteres távolságból működik.
Megkeresi és feltölti a mobilt
A jelenleg prototípusként létező megoldás lelkét egy PC-re kapcsolt Kinect mozgásérzékelő kamera és egy szupererős ledlámpa alkotja. A kamerát a szoba mennyezetére szerelték fel: alapesetben ez keresőmódban működik, vagyis tölteni való mobiltelefonokat keres az alatta lévő asztalon. Ha képfelismerő algoritmusa észlel egy készüléket – pontosabban egy okostelefonéhoz hasonló alakú tárgyat -, egy célzott fénysugarat irányít rá.
Ekkor a töltési mód kapcsol be: a microsoftos kutatók egy fókuszálható fényű, UltraFire CREE XM-L T6 márkajelzésű ledes zseblámpát használtak erre. A Magyarországon is kapható, néhány ezer forintos profi zseblámpa fényereje 2220 lumen.
Csak fénnyel tölt
A szupertöltővel használt telefonokat napelemes töltővel szerelték fel, amelyen egy apró világító dióda tudja jelezni a fénytöltőnek, ha nincs szükség töltésre, mert a telep tele van energiával. A villogást a Kinect kamera érzékeli, és lekapcsolja a fénysugárt. Ha a telep töltésre szorul, a világító dióda villog, a fókuszált fény pedig folyamatosan aktív marad a teljes feltöltés végeztéig. A kutatók vizsgálatai szerint az erős fénnyel 3,38 watt energiát lehet közvetíteni a telefon felé, ami azt jelenti, hogy egy tipikus, 2000 milliamperóra kapacitású mobilakkut nagyjából két és fél óra alatt lehet feltölteni a szokásosnak számító 4,2 voltos feszültséggel.
A teszthez egy 13×7 centiméteres felületű Nokia Lumia 920 telefont használtak, de ha egy nagyobb méretű készüléket, például egy Samsung Galaxy Note 2-est választanak (ez 15×8 centiméteres), arra nagyobb napelemet lehet felszerelni, így gyorsabban is tölthető.
Napelemes mobilok kellenek?
Azt a kutatók is beismerik, hogy jelenleg nem alapfelszereltsége a legtöbb okostelefonnak a napelem, pedig a legmodern technológiával akár az is megoldható, hogy a képernyő rétegébe építsenek átlátszó napelemet, így mindegy lenne, hogy a telefon melyik oldalával van lerakva az asztalra, töltése mindenképp megtörténik.
Jelenleg még nem piacképes a töltési megoldás, de a későbbiekben elképzelhető, hogy infravörös tartományú, szabadszemmel nem látható fénysugarakkal végeztetik el a töltés feladatát, amely így kevésbé zavaró.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Veszélyben a famatuzsálemek: a legeltetés hiánya fenyegeti a fáslegelőket
A fáslegelő viselheti 2026-ban az év élőhelye címet – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az egy hónapig tartó szakmai szavazáson a szikes tó, a láprét és a fáslegelő versengett a címért – idézték fel a közleményben. Mint írja az alternativenergia.hu, az MME Élőhelyvédelmi Szakosztálya által hagyományteremtő jelleggel meghirdetett Év élőhelye programmal a civil természetvédelmi szervezet évről évre egy-egy élőhelytípust szeretne közelebb hozni az emberekhez, bemutatva szépségüket, jelentőségüket, élővilágukat, megvizsgálni az adott helyek állapotjavításának lehetőségeit, és el is végezni ilyen beavatkozásokat. A fáslegelő olyan őshonos fákkal tarkított gyepterület, ahol a fák egymástól távolabb helyezkednek el, ezáltal koronájuk terebélyes, alattuk pedig a jószág legelése nyomán nincs cserjeszint vagy sűrű újulat. Az elmúlt korok pásztorai nagyra becsülték a nyári kánikulában hűs árnyékot, ősszel vadgyümölcsöt vagy a jószágnak takarmányt adó vén fákat, ezeket tudatosan kímélték, vigyáztak rájuk.
Az ősi tisztelet maradványai még ma is érezhetőek, az öreg fáslegelők famatuzsálemei sokszor félig korhadtan, csúcsszáradtan is a helyükön maradnak. Vannak rokon élőhelyei, ezekre szintén a szórtan álló idős fák jellemzőek, ilyen többek között a fáskaszáló, a kaszálógyümölcsös, a szelídgesztenyeliget. Hazánk területén nem egyforma sűrűségben találunk fáslegelőket. Híresen szépek díszítik az Alföld hajdan vízjárta tájait (Túristvándi, Eperjeske, Tiszabecs, Tiszaigar), a megmaradt dél-alföldi pusztákat (Bélmegyer), Tolnát (Bogyiszló), Baranyát (Csokonyavisonta). Viszonylag gyakoriak a középhegységeinkben, a Zempléntől egészen a Bakonyig. Egyes országrészekben (Szatmár-Bereg, Őrség, Balaton-felvidék) tájképalkotók.
A legeltetéses állattartás visszaszorulásával, szinte teljes megszűntével azonban olyan cserjésedési folyamatok indultak el, melyek már középtávon fenyegetik az idős faóriásokat és ezt a különleges, fajgazdag élőhelytípust – olvasható a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés