Zöld Energia

Pécsi kutató forradalmasíthatja a szélenergia hasznosítását

Létrehozva:

8 év telt el a létrehozás óta

2016-04-29

Szerző:

Hell

Immár három éve folynak a kutatások a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) az úgynevezett X turbinával kapcsolatban. A találmány a mostani erőműveknél hatékonyabban használja fel a szelet, és jóval kisebb helyen fér el. Kérdéses, mi lesz a találmány sorsa.

2013-ban kezdte el a közös kutatást a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának oktatója, Elmer György, illetve az intézmény villamosmérnök hallgatója, Fröhlich Balázs. Az lebegett a szemük előtt, hogy a maiaknál hatékonyabban működő szélerőművet hozzanak létre. A munka eredményeként született meg az X turbina.

– A szerkezet fontos erénye, hogy képes felismerni az éppen aktuális szélerősséget, a működés pedig ehhez igazodik. Különböző elektronikai berendezések segítségével már viszonylag kisebb levegőmozgás esetén is forog, de viharban sem okoz gondot az áramtermelés – magyarázta Fröhlich Balázs.

Az ifjú kutató szerint az is fontos, hogy az X turbina könnyen és gyorsan javítható egy esetleges meghibásodás után. A pécsi találmány már ránézésre is különbözik a Nyugat-Európában elterjedt, de már Magyarországon is megtalálható, úgynevezett horizontális szélerőművektől. Az egyedi kialakítás miatt a szerkezetet lényegében mindegy, hogy melyik irányból éri a szél. Ezzel szemben a hagyományos társait minden esetben a megfelelő pozícióba kell állítani, ez pedig sok energiát igényel.

A pécsi találmány sajnos egyelőre csak a tervezőasztalon létezik. A prototípus elkészítésére még várni kell, ahhoz ugyanis komoly pénzmennyiség szükséges – a befektetők azonban egyelőre nem ostromolják a kutatócsapatot. Hogy pontosan mekkora összegre van szükség, nem tudhattuk meg, ám annyi bizonyos, hogy súlyos milliókról van szó.

pecsiujsag.hu

Kapcsolódó tartalom:megújuló energia Pécsi Tudományegyetemen (PTE)szélenergia szélerőmű szélturbina X turbina zöld energia zöld energiaforrás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

1 hét telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom