Zöld Energia

Pécsi kutató forradalmasíthatja a szélenergia hasznosítását

Létrehozva:

7 év telt el a létrehozás óta

2016-04-29

Szerző:

Hell

Immár három éve folynak a kutatások a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) az úgynevezett X turbinával kapcsolatban. A találmány a mostani erőműveknél hatékonyabban használja fel a szelet, és jóval kisebb helyen fér el. Kérdéses, mi lesz a találmány sorsa.

2013-ban kezdte el a közös kutatást a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának oktatója, Elmer György, illetve az intézmény villamosmérnök hallgatója, Fröhlich Balázs. Az lebegett a szemük előtt, hogy a maiaknál hatékonyabban működő szélerőművet hozzanak létre. A munka eredményeként született meg az X turbina.

– A szerkezet fontos erénye, hogy képes felismerni az éppen aktuális szélerősséget, a működés pedig ehhez igazodik. Különböző elektronikai berendezések segítségével már viszonylag kisebb levegőmozgás esetén is forog, de viharban sem okoz gondot az áramtermelés – magyarázta Fröhlich Balázs.

Az ifjú kutató szerint az is fontos, hogy az X turbina könnyen és gyorsan javítható egy esetleges meghibásodás után. A pécsi találmány már ránézésre is különbözik a Nyugat-Európában elterjedt, de már Magyarországon is megtalálható, úgynevezett horizontális szélerőművektől. Az egyedi kialakítás miatt a szerkezetet lényegében mindegy, hogy melyik irányból éri a szél. Ezzel szemben a hagyományos társait minden esetben a megfelelő pozícióba kell állítani, ez pedig sok energiát igényel.

A pécsi találmány sajnos egyelőre csak a tervezőasztalon létezik. A prototípus elkészítésére még várni kell, ahhoz ugyanis komoly pénzmennyiség szükséges – a befektetők azonban egyelőre nem ostromolják a kutatócsapatot. Hogy pontosan mekkora összegre van szükség, nem tudhattuk meg, ám annyi bizonyos, hogy súlyos milliókról van szó.

pecsiujsag.hu

Kapcsolódó tartalom:megújuló energia Pécsi Tudományegyetemen (PTE)szélenergia szélerőmű szélturbina X turbina zöld energia zöld energiaforrás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot

Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2023-06-05

Szerző:

Vanessza

Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.

„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.

Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.

Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.

A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.

Tovább olvasom