

Zöldinfó
Az amazóniai esőerdők csaknem egyötöde elpusztult
Új jelentést adott ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) az Amazonas esőerdeinek állapotáról az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) alkalmából.
A 200 oldalas dokumentum szerint a fajokban gazdag ökoszisztéma folyamatos pusztulása akár 47 millió ember megélhetését is veszélyezteti a térségégben, ahol az esőerdők csaknem egyötöde már elpusztult. A tanulmány alapján a földhasználat megváltozása miatt az amazóniai esőerdők 18 százaléka tűnt el, az erdőterületek további 17 százaléka pedig nagyon rossz állapotban van. Georg Scattolin, a WWF szakértője felidézte, hogy a glasgow-i klímakonferencián (COP26) 100 ország vállalta, hogy 2030-ig megállítja az erdők pusztulását, de az ígéretek ellenére az erdőpusztulás még 2022 első félévében is fokozódott. “Ezért most hatékony döntésekre van szükség az esőerdők védelmének biztosítása érdekében” – hangsúlyozta.
A WWF és az amazóniai őslakos csoportok a sarm-es-sejk-i klímakonferencián azt szorgalmazták, hogy a térség 80 százalékát vegyék biológia védelem alá 2025-ig. Ehhez vissza kell szorítani az erdőirtás legnagyobb mozgatórugóit: az illegális bányászatot, a mezőgazdaság számára történő földrablást, a korrupciót, a vadon élő állatok és az esőerdők természeti erőforrásainak illegális kereskedelmét. Az iparosodott országoknak pedig törvényekkel kell megakadályoznia, hogy az esőerdőket olyan termékek előállítása miatt irtsák ki, mint a hús, kakaó, kávé, kukorica, pálmaolaj, fa vagy takarmányszója. Az amazóniai esőerdő ad otthont a gerinces állatfajok kilenc százalékának, a madárfajok 14 százalékának, a halfajok 13 százalékának, a kétéltűfajok nyolc százalékának és a növényfajok 22 százalékának. Az esőerdő a világ egyik legfontosabb szén-dioxid-tárolója is. A növényzet és a talaj 367-733 gigatonna szén-dioxidot tárol, ami mintegy 18 évnyi globális CO2-kibocsátásnak felel meg.
mti

Zöldinfó
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
Az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Kis-Balaton Ház, a Zalaváron szerdán tartott jubileumi ünnepség résztvevői egyben megemlékeztek a Tavak világnapjáról is.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rentz Tamás, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a Kis-Balaton Ház sokkal több, mint egy látogatóközpont, vagy egy kiállítóterem, vagy egy kerékpárbérlési lehetőség – írja az alternativenergia.hu. “Ez a víz és az ember, a víz és a természet kapcsolatának a jelképe, amely hidat képez a múlt és a jövő között, összeköti az embert a természettel, a mérnöki gondolkodást a természeti rendszerekkel” – mondta. Kiemelte, hogy az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) alapkoncepciója a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnökeihez kapcsolódik. Felidézte, hogy a Balaton vízminősége az 1960-as évektől egyre romlott, ez késztette a szakembereket arra, hogy megoldást találjanak a problémára. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program 1979-ben elfogadott módosításában támogatta az állam több vízminőség javító beruházása mellett az KBVR megvalósítását is. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a Zala vízgyűjtőjéről érkező lebegőanyag- és tápanyagterheléseket természetes jellegű szűrőmezőként a tározóban tartsa és feldolgozza – magyarázta.
Rentz Tamás ismertette, hogy a több évtizedes monitoring adatok alapján a KBVR átlagosan a vízgyűjtőről érkező lebegő anyag 90 százalékát, a foszfor 40, a nitrogén 60 százalékát tartja vissza. Hatékonysága, vízminőség védelmi szerepe mellett nem kevésbé fontos a természetvédelmi szerepe is – hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy ennek a zalai tájnak nemcsak a vízgazdálkodási és természeti értékei gazdagok, hanem történelmi és kulturális öröksége is. Megemlítette egyebek közt Zalavár ezeréves múltját, az itt alapított zalavári apátságot, valamint Cirill és Metód emlékét, amelyet a Kis-Balaton Ház hivatott bemutatni. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az ünnepségen felidézte, hogy 1985-ben helyezték üzembe a KBVR első ütemét egy vízvédelmi beruházásként. Pár évvel később nagy társadalmi konfliktus alakult ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer miatt, ami a vízügyet és a természetvédelmet szembe állította egymással. A KBVR területén néhány év alatt kialakult gyönyörű természeti környezet pedig bebizonyította, hogy a vízvédelmi beruházás természeti értéket hozott létre – mutatott rá. Ebben az időszakban a Kis-Balaton Ház meg tudta teremteni a vízgazdálkodás és a természetvédelem közötti párbeszédet, kapcsolatot, megfelelő tájékoztatást nyújtva az érdeklődők számára is – tette hozzá a főigazgató.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában