Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A BME kutatóinak segítségével fejtették meg, hogyan keletkezhettek a bolygók felszínén a repedések

Egy nemzetközi kutatócsoport a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatóinak matematikai modellje segítségével fejtette meg, hogyan keletkezhettek a bolygók felszínén a repedések. Az új modell hozzájárulhat azoknak a területeknek a beazonosításához, ahol egykor víz lehetett – tájékoztatta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a BME szerdán az MTI-t.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

A bolygókat gyakran vékony, repedezett héjak borítják. A HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói ezen repedéshálózatok időbeni fejlődésének leírására dolgoztak ki egy modellt, amelyről kedden jelent meg publikáció a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat MTI-hez eljuttatott közleményében. A tanulmány lényege egy olyan matematikai modell, amely a repedésmintázatról készült egyetlen fénykép alapján a mintázat teljes időfejlődését közelítőleg rekonstruálni tudja. A modellt, amelyhez hasonlót más még soha nem alkalmazott bolygófelszíni mintázatok esetében, magyar kutatók fejlesztették ki egy korábbi, Bálint Péterrel, a BME Matematikai Intézet igazgatójával közös tanulmányukra építve. A modell bemeneti adata a fényképfelvételen látható mintázat egyik legalapvetőbb jellegzetessége: a csomópontok geometriája. A modellen végzett analitikus és numerikus számítások tették lehetővé, hogy ezen ismérv alapján a kutatók a repedésmintázatok három fő típusát azonosítsák.

Mint írták, a hierarchikus repedésmintázatoknál a T-csomópontok dominálnak: ezek olyan rendszerek, ahol a repedések szekvenciálisan keletkeznek, és az új törések a meglévők mentén alakulnak ki. Ilyenek például a Föld kiszáradó felületeinek repedései vagy a Vénusz töredezett felszínei. A ciklikusan táguló és zsugorodó repedésmintázatok esetén az Y-csomópontok dominálnak. Ezek a mintázatok akkor keletkeznek, amikor a felszín anyaga ismétlődő térfogatváltozáson megy keresztül, például víz jelenlétében. Ilyenek a Mars bizonyos területein található repedések, amelyeket potenciálisan víz alakított ki. A jég által befolyásolt repedések esetében az X-csomópontok dominálnak. A jéggel borított felszíneken, például az Európa holdon, az idővel újonnan kialakuló repedések gyakran keresztezik a régebbieket. Ez azért történik, mert a jég újrafagyása “meggyógyítja” a töréseket, lehetővé téve új mintázatok kialakulását – ismertették a repedésmintázatok típusait a közleményben. A magyar és amerikai kutatók szerint a repedések geometriájának elemzése segíthet azonosítani azokat a bolygófelszíni területeket, ahol egykor (vagy jelenleg is) víz lehetett. A Mars esetében például a hexagonális repedéshálózatok arra utalnak, hogy a múltban rendszeres vízmozgás történhetett. Az Európa holdnál a keresztirányú repedések alátámasztják azt a feltételezést, hogy a jégpáncél alatt folyékony óceán lehet, amely az élet számára is kedvező környezetet biztosíthat. Az új modell lehetővé teszi, hogy ha a repedéshálózatok szisztematikus feltérképezésére képelemzési módszereket alkalmaznak, akkor az így nyert óriási adathalmazból rövid idő alatt a geológusok számára értelmezhető következtetéseket lehessen levonni.

Ahogy egy művészfotóban adott esetben benne van egy egész történet, úgy következtetünk mi is a mintázat múltjára és jövőjére a pillanatnyi állapotán mérhető kombinatorikai átlagokból. Ezek a mintázatok ugyanis univerzális szabályok szerint fejlődnek, a modell pedig paraméterezhető aszerint, hogy milyen anyagról, milyen környezetről van szó – magyarázza a BME közleményében Domokos Gábor, az építészmérnöki kar Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének egyetemi tanára, a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője.

A tanulmány eredményei új eszközt biztosítanak a bolygókutatás számára.

Advertisement

A repedésmintázatok elemzése a jövőben segíthet azon égitestek felszínének vizsgálatában, ahonnan műholdképek állnak rendelkezésünkre. Olyan helyszínek beazonosításában nyújthat segítséget, ahol a felszíni morfológia létrehozásában nagy eséllyel a víznek jelentős szerep jutott, így akár az élet feltételei is adottak lehettek – idézi a HUN-REN közleménye a magyar kutatócsoport vezetőjét.

Regős Krisztina, a tanulmány másik magyar szerzője szerint a következő lépés a módszerek automatizálása, például mesterséges intelligencia alapú képelemző rendszerek fejlesztése lehet, amelynek köszönhetően pontosabban és hatékonyabban tudják majd azonosítani a repedéshálózatokat az űrfelvételeken.

Advertisement

Zöldinfó

Szélesebb körben támogatja a zöld beruházásokat az MNB

A jegybank egy évvel, 2027. december végéig meghosszabbította, illetve bővítette a hitelintézeteknek nyújtott zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjait.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az alternativenergia.hu szerint a programba bevont zöld hitelek és kötvények volumene tavaly meghaladta az 1500 milliárd forintot. A jegybank továbbá szélesítette a zöld lakossági tőkekövetelmény (ZLT) program korszerűsítési hatókörét, amelybe ezentúl az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer Katalógusban szereplő, lakóépületen végrehajtható energiahatékonysági intézkedések is bevonhatók. Közölték, hogy emellett bővítették a vállalati és önkormányzati hitelekre vonatkozó (ZVT) programot is, új zöld hitelcélokat meghatározva (például mezőgazdasági öntözésfejlesztés, vasúti közlekedés fejlesztése, körforgásos gazdaságra való átállást támogató tevékenységek); új típusú finanszírozási eszközöket bevonva (fenntarthatósághoz kötött hitelek és kötvények); továbbá új jogalanyként megnevezve az energiaközösségeket, akikkel szemben innentől kezdve szintén fennállhat kitettség.

Az MNB Zöld Programja részeként hirdette meg tőkekövetelmény-kedvezmény programjait a magyar székhelyű hitelintézetek számára az éghajlatváltozásból fakadó kockázatok kezelése, valamint a zöld finanszírozás ösztönzése céljából. A jegybank a programok révén úgy javítja a bankszektor környezeti kockázati profilját, és pozitív ösztönzőn keresztül úgy bátorítja a zöld hitelezést, hogy a részletes feltételrendszerben meghatározottaknak megfelelő, környezetileg fenntartható lakossági, vállalati és önkormányzati kitettségek (hitelek, kötvények) után képzendő adott évi tőkekövetelmény egy részét/egészét elengedi a tőkeszabályozás 2. pillérében – ismertették. Mindez csökkenti a klímaváltozás banki kockázatát és a hazai karbonkibocsátást is, miközben a kedvezményre vonatkozó limitek biztosítják a megfelelő tőkeszint fenntartását.

Az MNB zöld tőkekövetelmény programjában érintett összes hitelintézeti kitettség volumene tavaly a harmadik negyedév végén 1532 milliárd forintot tett ki, ebből 1144 milliárd forint vállalati hitel, 118 milliárd forint vállalati kötvény, továbbá 271 milliárd forint lakáscélú hitel volt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák