Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Facebookon szégyenítik meg a vízpazarlókat

Létrehozva:

|

Immár három éve tart az aszály Kalifornia déli részén. Mintegy 1200 év nem volt ilyen szörnyű vízhiány a régióban, ahol a lakosság körében új etikai mérce lett a vízzel túl bőkezűen bánó polgárok megszégyenítése.

Vannak részei Kaliforniának, ahol a lakók hetente csak egyszer zuhanyoz(hat)nak és az e célra használt vizet sem engedik le a lefolyón, hanem öntözésre használják.

A csapadékkal rendszerint gazdagon ellátott Észak-Kaliforniával ellentétben az aszályos déli régióban nem ritka látvány, hogy az egykor gyönyörűen zöldellő gyepeket felváltják az esővízgyűjtő hordók és egyéb eszközök – írta a The New York Times.

A füvet több helyen gránitkövekkel vagy egyéb borítással helyettesítették. Sokan az edények elmosogatásához használt vízzel locsolnak a kertben.

Advertisement

E-bemószerolás

Azok a szomszédok, akik merészelnek füvet öntözni, nem kevesebbet kockáztatnak, minthogy lencsevégre kapott akciójuk a közösségi oldalakon köt ki. Már neve is van az online agorán történő beárulásnak: aszályszégyenítés (drought shaming), mondván szégyellje magát, aki a köz és a polgártársak kárára mer pazarolni.

Advertisement

Kalifornia kormányzója, Jerry Brown új szabályozást kezdeményezett a vízerőművekben és víztározókban levő készletek megőrzésére. Ez magában foglalja a víz szándékos drágítását egy bizonyos mennyiségen felül és büntető jellegű felár kiszabását a nagybani felhasználókra. Ilyenek például a milliomosok villái és birtokai.
A középosztály és az illetékesek tudják, hogy a spórolás nem egyszerű egy olyan államban, amely bővelkedik a kerti úszómedencékben és az azokat üzemeltető villa- sőt kastélytulajdonosokban. Ők a megemelt vízdíjat is könnyen bírnák, s nem válnának meg életük eme luxuselemétől. Ahogy a számtalan golfpálya fenséges zöld gyepei sem tűnnének el egyik napról a másikra.

Brown szerint vízadóra lenne szükség. A kormányzó 4,6 millió négyzetméternyi vízigényes terület (főleg gyep és virágágyás) átalakítását irányozta elő.

Advertisement

Kérésére a State Water Resources Control Board április közepén hozta nyilvánosságra rendelet-tervezetét, mellyel a vízfogyasztás 10-35%-os csökkentését irányoznák elő (a 2013-as szinthez képest), a spórolás mértékét az adott település és közösség életkörülményeihez, de legfőképp az eddig megvalósult víztakarékosság mértékéhez szabva, írta az International Business Times.

Ahol már élen járnak a spórolásban, ott kisebb mértékű további megtakarítást vár majd el a közösségtől a jogszabály. Tavaly Brown már meghirdette a 20%-os önkéntes vízspórolást, de törvényileg kötelező erő híján a magánszektor céges szereplői és a magánszemélyek nem voltak képesek valóra váltani a kívánt takarékosságot.

Advertisement

Ha az állam képviselő-testülete elfogadja a javaslatot, júniustól kezdve Kalifornia lakossága és gazdasága -tagállami szinten- 25 %-kal lesz kénytelen visszafogni vízhasználatát.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Nem a klímaváltozás hozta, mégis pusztít: komoly gondot okoz az amerikai szőlőkabóca a szőlőkben

Az amerikai szőlőkabóca: egy veszélyes jövevény a hazai szőlőkben. Hogyan került ide?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006 óta van jelen Magyarországon. Maga a rovar ritkán okoz közvetlen kárt a szőlőben, de annál veszélyesebb, mert terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát (Candidatus Phytoplasma vitis). Ezt a betegséget 2013-ban mutatták ki először hazánkban, és ma is bejelentésköteles növény-egészségügyi kórokozónak számít – írta meg az alternativenergia.hu. Az ökológiai szőlőültetvényekben, ahol csak kevés növényvédő szer engedélyezett, a kabóca és a fitoplazma együtt komoly kihívást jelent a termelők számára, mivel a fertőzött tőkék legyengülnek, és akár el is pusztulhatnak. Az amerikai szőlőkabóca viszonylag új jövevény a hazai élővilágban, de megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a szőlőtermesztők körében. A fajt 2006-ban észlelték először Magyarországon, Zala megyében a Lenti és Letenye környéki szőlőültetvényekben, majd néhány éven belül megjelent a Balaton-felvidéken, a Villányi- és Szekszárdi borvidéken, valamint az Északi-középhegység egyes szőlőterületein is.

A kabóca maga apró, alig pár milliméteres rovar, amely a szőlő levelein és hajtásain él. Közvetlenül ritkán okoz komoly kárt: szívogatása legfeljebb a levelek sárgulását vagy torzulását idézheti elő. Az igazi veszély azonban nem maga a rovar, hanem az a kórokozó, amelyet terjeszt: a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma. Ez a kórokozó a szőlőben súlyos tüneteket vált ki: a levelek idő előtt elszáradnak, a hajtások nem fásodnak be, a fürtök elszáradnak, a tőkék pedig fokozatosan elpusztulhatnak. Sokan hajlamosak a klímaváltozást okolni az új kártevők megjelenéséért, ám ebben az esetben nem a melegedő éghajlat az ok. Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származik, és az ember közvetítésével került Európába. Valószínűleg szőlővesszők, oltványok vagy más szaporítóanyagok szállításával jutott át a kontinensre az 1950-es években, először Franciaországban és Olaszországban bukkant fel. Innen terjedt tovább a nemzetközi növénykereskedelem révén, mígnem elérte a Kárpát-medencét is. Magyarországon a kabóca gyorsan megtelepedett, mivel a meleg, száraz nyarak és a szőlőmonokultúrás ültetvények ideális életfeltételeket kínálnak számára.

Az állat petéi a vesszők kérgében telelnek át, így a szaporítóanyaggal könnyen új területekre kerülhet. A lárvák tavasszal kelnek ki, és már fiatal koruktól képesek a fitoplazma terjesztésére. A védekezés nem egyszerű, különösen az ökológiai szőlőültetvényekben, ahol a növényvédő szerek köre korlátozott. A biotermesztők elsősorban megelőző módszerekkel, például a fertőzött tőkék eltávolításával, a kabóca életciklusának követésével és célzott, időzített kezelésekkel tudják mérsékelni a kártételeket. A szakemberek szerint a kabóca teljes felszámolása gyakorlatilag lehetetlen, de a terjedése lassítható és kordában tartható. A legfontosabb eszköz a szigorú növény-egészségügyi ellenőrzés, a szaporítóanyagok vizsgálata, valamint a gazdák folyamatos tájékoztatása és sajnos akár az ültetvények teljes megsemmisítése hosszú évekig tartó újratelepítés nélkül. Az amerikai szőlőkabóca tehát nem a klímaváltozás „terméke”, hanem az emberi kereskedelem mellékhatása, egy apró, észrevétlen potyautas, amely mára komoly kihívást jelent a magyar szőlő- és borkultúra számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák