Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Facebookon szégyenítik meg a vízpazarlókat

Létrehozva:

|

Immár három éve tart az aszály Kalifornia déli részén. Mintegy 1200 év nem volt ilyen szörnyű vízhiány a régióban, ahol a lakosság körében új etikai mérce lett a vízzel túl bőkezűen bánó polgárok megszégyenítése.

Vannak részei Kaliforniának, ahol a lakók hetente csak egyszer zuhanyoz(hat)nak és az e célra használt vizet sem engedik le a lefolyón, hanem öntözésre használják.

A csapadékkal rendszerint gazdagon ellátott Észak-Kaliforniával ellentétben az aszályos déli régióban nem ritka látvány, hogy az egykor gyönyörűen zöldellő gyepeket felváltják az esővízgyűjtő hordók és egyéb eszközök – írta a The New York Times.

A füvet több helyen gránitkövekkel vagy egyéb borítással helyettesítették. Sokan az edények elmosogatásához használt vízzel locsolnak a kertben.

Advertisement

E-bemószerolás

Azok a szomszédok, akik merészelnek füvet öntözni, nem kevesebbet kockáztatnak, minthogy lencsevégre kapott akciójuk a közösségi oldalakon köt ki. Már neve is van az online agorán történő beárulásnak: aszályszégyenítés (drought shaming), mondván szégyellje magát, aki a köz és a polgártársak kárára mer pazarolni.

Advertisement

Kalifornia kormányzója, Jerry Brown új szabályozást kezdeményezett a vízerőművekben és víztározókban levő készletek megőrzésére. Ez magában foglalja a víz szándékos drágítását egy bizonyos mennyiségen felül és büntető jellegű felár kiszabását a nagybani felhasználókra. Ilyenek például a milliomosok villái és birtokai.
A középosztály és az illetékesek tudják, hogy a spórolás nem egyszerű egy olyan államban, amely bővelkedik a kerti úszómedencékben és az azokat üzemeltető villa- sőt kastélytulajdonosokban. Ők a megemelt vízdíjat is könnyen bírnák, s nem válnának meg életük eme luxuselemétől. Ahogy a számtalan golfpálya fenséges zöld gyepei sem tűnnének el egyik napról a másikra.

Brown szerint vízadóra lenne szükség. A kormányzó 4,6 millió négyzetméternyi vízigényes terület (főleg gyep és virágágyás) átalakítását irányozta elő.

Advertisement

Kérésére a State Water Resources Control Board április közepén hozta nyilvánosságra rendelet-tervezetét, mellyel a vízfogyasztás 10-35%-os csökkentését irányoznák elő (a 2013-as szinthez képest), a spórolás mértékét az adott település és közösség életkörülményeihez, de legfőképp az eddig megvalósult víztakarékosság mértékéhez szabva, írta az International Business Times.

Ahol már élen járnak a spórolásban, ott kisebb mértékű további megtakarítást vár majd el a közösségtől a jogszabály. Tavaly Brown már meghirdette a 20%-os önkéntes vízspórolást, de törvényileg kötelező erő híján a magánszektor céges szereplői és a magánszemélyek nem voltak képesek valóra váltani a kívánt takarékosságot.

Advertisement

Ha az állam képviselő-testülete elfogadja a javaslatot, júniustól kezdve Kalifornia lakossága és gazdasága -tagállami szinten- 25 %-kal lesz kénytelen visszafogni vízhasználatát.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Az erdők klímavédelmi szerepe megelőzi a gazdasági érdekeket

Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé az erdőgazdálkodásban – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter Nyíregyházán, az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésén – írja az alternativenergia.hu. Gajdos László úgy fogalmazott, a klímaváltozás miatt új prioritásokra van szükség, a természetvédelmi és ökológiai szempontok megelőzik a gazdasági érdekeket. Hozzátette: a biodiverzitás növelése a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz. A tárcavezető kiemelte, az erdőgazdálkodás megújítását az erdészekkel együtt kívánják végrehajtani. Mint mondta, az nem valósítható meg egyik napról a másikra, és nincs minden erdőre alkalmazható egységes megoldás. A miniszter partnerséget ajánlott az Országos Erdészeti Egyesületnek és a magyar erdésztársadalomnak. Hangsúlyozta, ha a társadalom azt várja el az erdőgazdálkodóktól, hogy több vizet tartsanak meg az erdőkben, növeljék a biológiai sokféleséget és szélesebb körben alkalmazzanak természetközeli módszereket, akkor ehhez megfelelő szabályozási, finanszírozási és szakmai feltételeket is biztosítani kell.

Gajdos László felidézte, a magyar erdészet története mindig a társadalmi igények és a természeti erőforrások közötti egyensúly megteremtéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy korábban a faanyag biztosítása, a kopár területek fásítása vagy a háborúk után az erdők helyreállítása állt a középpontban, napjainkban azonban a klímaváltozás miatt új szemléletre van szükség. Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, a 160 éves szakmai szervezet másfél évszázada szolgálja a magyar erdőket, miközben az erdészeknek napjainkban a klímaváltozás jelentette kihívásokra is választ kell adniuk.

Elmondta, Magyarország erdőterülete az elmúlt száz évben csaknem megkétszereződött, ma már meghaladja a kétmillió hektárt, ugyanakkor az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értéke a gazdasági mutatókban nem jelenik meg. Hozzátette, egy friss kutatás szerint a magyar erdők évente mintegy ezer milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtanak a szénmegkötés, a víz- és levegőminőség javítása, a biodiverzitás fenntartása és az emberi egészség megőrzése révén. Hangsúlyozta, olyan, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásra van szükség, amely egyszerre szolgálja a klímavédelmet, a vízmegtartást, a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható faanyag-termelést.

Advertisement

Kiss László jelezte, az Országos Erdészeti Egyesület részt vett a civil klímatörvény-javaslat kidolgozásában, amely az erdőket az ország egyik legfontosabb természetes szénelnyelőjeként kezeli. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az erdő nem csupán kitermelhető nyersanyag, hanem nemzeti érték és generációkon átívelő örökség. A fenntartható erdőgazdálkodás Magyarországon működő gyakorlat, az országban a korábbiaknál kevesebb fát termelnek ki. Az erdészet és a természetvédelem nem egymással szemben álló terület, hanem közös céljuk az erdők hosszú távú megőrzése. Hidas Tibor, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója a rendezvény házigazdájaként arról beszélt, hogy az állami erdőgazdaságok egyszerre szolgálják az erdőket és a társadalmat, miközben a klímaváltozás, az új kártevők és az állami feladatok egyre összetettebb kihívásokat jelentenek számukra. Közölte, a vándorgyűlés szakmai programjai során a résztvevők az alföldi, ezen belül a nyírségi erdőgazdálkodás sajátosságaival, valamint az akácgazdálkodás gyakorlatával is megismerkedhetnek.

Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere köszöntőjében kiemelte, a város és a Nyírerdő Zrt. hosszú évek óta együttműködik a település erdeinek kezelésében és fejlesztésében. Jelezte, egyik közös projektjük legfontosabb célja az, hogy a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenése mellett is hosszú távon biztosítható legyen a nyírségi erdők fennmaradása.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák