Zöldinfó
A Facebookon szégyenítik meg a vízpazarlókat
Immár három éve tart az aszály Kalifornia déli részén. Mintegy 1200 év nem volt ilyen szörnyű vízhiány a régióban, ahol a lakosság körében új etikai mérce lett a vízzel túl bőkezűen bánó polgárok megszégyenítése.
Vannak részei Kaliforniának, ahol a lakók hetente csak egyszer zuhanyoz(hat)nak és az e célra használt vizet sem engedik le a lefolyón, hanem öntözésre használják.
A csapadékkal rendszerint gazdagon ellátott Észak-Kaliforniával ellentétben az aszályos déli régióban nem ritka látvány, hogy az egykor gyönyörűen zöldellő gyepeket felváltják az esővízgyűjtő hordók és egyéb eszközök – írta a The New York Times.
A füvet több helyen gránitkövekkel vagy egyéb borítással helyettesítették. Sokan az edények elmosogatásához használt vízzel locsolnak a kertben.
E-bemószerolás
Azok a szomszédok, akik merészelnek füvet öntözni, nem kevesebbet kockáztatnak, minthogy lencsevégre kapott akciójuk a közösségi oldalakon köt ki. Már neve is van az online agorán történő beárulásnak: aszályszégyenítés (drought shaming), mondván szégyellje magát, aki a köz és a polgártársak kárára mer pazarolni.
Kalifornia kormányzója, Jerry Brown új szabályozást kezdeményezett a vízerőművekben és víztározókban levő készletek megőrzésére. Ez magában foglalja a víz szándékos drágítását egy bizonyos mennyiségen felül és büntető jellegű felár kiszabását a nagybani felhasználókra. Ilyenek például a milliomosok villái és birtokai.
A középosztály és az illetékesek tudják, hogy a spórolás nem egyszerű egy olyan államban, amely bővelkedik a kerti úszómedencékben és az azokat üzemeltető villa- sőt kastélytulajdonosokban. Ők a megemelt vízdíjat is könnyen bírnák, s nem válnának meg életük eme luxuselemétől. Ahogy a számtalan golfpálya fenséges zöld gyepei sem tűnnének el egyik napról a másikra.
Brown szerint vízadóra lenne szükség. A kormányzó 4,6 millió négyzetméternyi vízigényes terület (főleg gyep és virágágyás) átalakítását irányozta elő.
Kérésére a State Water Resources Control Board április közepén hozta nyilvánosságra rendelet-tervezetét, mellyel a vízfogyasztás 10-35%-os csökkentését irányoznák elő (a 2013-as szinthez képest), a spórolás mértékét az adott település és közösség életkörülményeihez, de legfőképp az eddig megvalósult víztakarékosság mértékéhez szabva, írta az International Business Times.
Ahol már élen járnak a spórolásban, ott kisebb mértékű további megtakarítást vár majd el a közösségtől a jogszabály. Tavaly Brown már meghirdette a 20%-os önkéntes vízspórolást, de törvényileg kötelező erő híján a magánszektor céges szereplői és a magánszemélyek nem voltak képesek valóra váltani a kívánt takarékosságot.
Ha az állam képviselő-testülete elfogadja a javaslatot, júniustól kezdve Kalifornia lakossága és gazdasága -tagállami szinten- 25 %-kal lesz kénytelen visszafogni vízhasználatát.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Vízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
A hangsúlyokat és a forrásokat is át kell helyezni a vízgazdálkodásban – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozást mindannyian érezzük, főképp a vízgazdálkodáson keresztül, amely az alkalmazkodásnak is a legjobb eszköze – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a “sok víz” problémájához nemcsak azzal a tudással tudtak idomulni, amellyel a 70 éves vízügyi igazgatás rendelkezik, hanem azzal a 450 milliárd forintos fejlesztésekben felépült védművekkel is, amelyekkel Európa élvonalába került az ország. “Azonban látnunk kell, hogy új korszak kezdődik, és másfajta fejlesztésekre van szükség” – mondta. V. Németh Zsolt kitért arra is: létrehozták a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely azonosítja és ütközteti a különböző ágazatok érdekeit. Megjegyezte, hogy a klímaváltozás nem csak az agrárium gondja. Az államtitkár közölte, hogy az idén 288 milliárd forint szolgálta a vízvisszatartást, és összesen 363 milliárd forintból gazdálkodhatott a vízügyi ágazat.
A fejlesztéseken belül számos projekt már zajlik, hat programban már elindult a közbeszerzés, kivitelezés, és ezek közül a legnagyobb a Debrecent érintő Civaqua második üteme, 40 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával – ismertette V. Németh Zsolt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az a legfontosabb, hogy jövőre folytatódhat a Civaqua, ami lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassák. Ehhez meg kell építeni egy 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. A program megvalósulásával az ország első természetvédelmi területére, a Nagyerdőre juthat víz, valamint a város melletti tavakba, így a Vekeribe, az Erdőspusztai-tavakhoz és a Fancsikai-tározóhoz. Elmondta: mivel magasabb területre kell a vizet eljuttatni, a városnak van egy megállapodása a kormánnyal, ami hálózatfejlesztést irányoz elő a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában; egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3 575 000 000 forint.
Kifejtette, hogy a jövő héten ülésező városi közgyűlés dönt arról, hogy beadja-e a pályázatát egy 5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. A projekt konkrét célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat, mint az egyenetlen csapadékeloszlás, a hirtelen lezúduló esők okozta károk, vagy aszály idején a vízhiány. Ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is. Ez utóbbinak a megvalósulásáról jövőre születhet döntés, de mindkét projekt, vagyis a Civaqua második üteme és a Civaqua Plusz is 2029 decemberéig be kell, hogy fejeződjön. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról beszélt, hogy Debrecen folyamatosan fejlődik, több mint 20 ezer új munkahely jött létre az elmúlt években. A fejlesztések látszanak a városban, azonban a gazdasági növekedés mellé élhető környezetet, közösségi tereket és természetközeli infrastruktúrát is kell építeni – fűzte hozzá.
Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester kijelentette, hogy a projekt folytatása minden debreceninek fontos. Amikor a város zöld kódexét készítették és megkérdezték a helyieket, hogy a megjelölt 50 intézkedés közül melyiket tartják a legfontosabbnak, a Civaqua program folytatását nevezték meg – közölte.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés