Zöldinfó
A fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra egy kutatás szerint
A fiataloknak sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint az idősebb generációnak, a bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, bár a fiatalok harmada szívesen váltana zöld pénzügyi megoldásokra – derült ki a Magyar Bankholding megbízásából készített reprezentatív kutatásból, amelynek összefoglalóját kedden küldték el az MTI-nek.
A kutatás során a fiatalok (18-30 év közöttiek) zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását mérték fel. A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett a fiatalok 58 százaléka döntött a kedvező ár, 51 százaléka a kényelmi szempontok miatt. Az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, a felhasználók 30 százalékánál játszott szerepet a döntésben. A fiatalok a bankválasztásnál erősen árérzékenyek, 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike; a jól működő digitális megoldásokat a válaszadók 37 százaléka sorolta ide. A válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58 százalék), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53 százalék) és a karbonlábnyom csökkentése (48 százalék) volt.
A kutatásból kiderült, hogy a bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű, a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. A konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni – jelezte a Magyar Bankholding. A válaszadók 51 százaléka nem hallotta még a “zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni.
A válaszadók 33 százaléka nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azok közül a termékek közül, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül – írja közleményében a Magyar Bankholding.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
