

Zöld Energia
A gázfogyasztás nagyobb mértékű visszafogását kéri a németektől a közüzemi hálózati felügyelet
Az eddiginél nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást Németországban az ellátásbiztonság megőrzéséhez – mondta egy hétfői interjúban a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője.
Klaus Müller a Der Tagesspiegel című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az ország a néhány hónappal korábbi állapotokhoz képest jóval felkészültebben vág bele a télbe, hiszen már Norvégia, Hollandia, Belgium és Franciaország felől is jó a földgázellátás, a háztarások és a vállalatok pedig kevesebbet fogyasztanak, mint egy éve. Azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi mérések szerint a fogyasztás az év 48. hetében 13 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, az előző héthez viszonyítva pedig a hideg idő miatt még nőtt is, méghozzá 14 százalékkal, a hatóság vezetője hangsúlyozta, hogy ennél nagyobb megtakarításra van szükség.
Az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalékkal kell visszafogni a földgázfogyasztást – mondta, hozzátéve, hogy ha a várttól elmaradó csökkenéssel zárult hét csak kivétel lesz, akkor nem kell aggódni, de a fagyos hideg a következő napokban is megmarad, “ezért fontos, hogy ne lankadjunk, egész télen folytassuk a takarékoskodást”. Mint mondta, a földgáztárolók töltöttsége történelmi csúcson, 95 százalékon van, de mínusz tíz Celsius-fokos hőmérsékletnél már jelentősen emelkedik a fogyasztás, ami ellátásbiztonsági kockázatot jelent, különösen, ha hosszan tart a fagyhullám.
Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor közvetlenül Oroszországból nem érkezett Németországba földgáz. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

Zöld Energia
Napfény és szél hajtja Szlovéniát a klímasemlegesség felé
Új lendületet kap Szlovénia megújulóenergia-programja: az ország nap- és szélenergia-projektekre fordítja az uniós támogatás zömét.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A megújuló energiával kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében Szlovénia 64,5 millió euró (26 milliárd forint) értékben nyújt támogatást új szolár áramtermelő berendezések és szélerőművek bővítésére – közölte az alternativenergia.hu. A finanszírozás – amelyből 63,5 millió euró uniós forrásból származik – Szlovénia megújulóenergia-programjának legújabb része, célja pedig, hogy növelje a megújuló alapú villamosenergia termelését, miközben csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A minisztérium közlése szerint a program az energiatárolási infrastruktúrára vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. “Ezzel a felhívással Szlovénia folytatja a zöld átmenet céljainak megvalósítását és az európai kohéziós politika által támogatott klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalását” – olvasható a sajtóközleményben.
A források akkor érkeznek, ha Szlovénia végrehajtja a 2024 decemberében elfogadott, aktualizált nemzeti energia- és éghajlatvédelmi tervét, amely ambíciózus célokat tűz ki, többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését 2030-ig. A terv mintegy 3,8 milliárd eurót irányoz elő a megújuló energiaforrásokból történő elosztott villamosenergia-termelésre, egy szélesebb, 2030-ig tartó, 22 milliárd eurós energia- és éghajlatvédelmi beruházási program részeként. Szlovénia 2020-ban hosszú távú klímastratégiát fogadott el, amely szerint az ország 2050-re érheti el a szén-dioxid-semlegességet, 2030-ra pedig a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül legalább 27 százalékra emeli. A kormány becslései szerint évente mintegy 1 milliárd euróra lesz szüksége az éghajlati célok eléréséhez. Tisztviselők szerint elegendő nemzeti és EU-források állnak rendelkezésre a finanszírozási hiányok áthidalására.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Románia kivezeti az árkorlátozást – csak a rászorulók kapnak energiautalványt