Zöldinfó
A hajótestre tapadt invazív fajok miatt Ausztrália partjainál rekedt egy óceánjáró
Az ausztrál hatságok nem engedélyezték a kikötést a Viking Orion nevű hajónak, miután a hajótestre tapadt invazív fajokat találtak – írta a BBC hírportálja hétfőn.
Nem köthetett ki Adelaide-ben a Viking Orion üdülőhajó, amelynek hajótestén nem őshonos fajokból álló szennyeződést találtak a hatóságok. Az ausztrál halászati minisztérium szerint ezeknek a szennyeződéseknek a kezelése általános eljárás minden olyan hajó esetében, amely ki akar kötni az országban, abból a célból, hogy megakadályozzák az invazív fajok behurcolását. A hajót nem engedték kikötni az új-zélandi Christchurchben és Dunedinben, valamint a tasmániai Hobartban sem.
A hajó most az ausztrál partoktól 27 kilométerre vesztegel, ahol ipari búvárok fogják megtisztítani a hajótestet a nem kívánatos élőlényektől. A BBC által megkérdezett utasok szerint a hajón feszültség egyre nagyobb, ugyanis december 26. óta nem hagyhatták el a hajó fedélzetét, valamint a körút sokak által legjobban várt kirándulásai maradtak el a tengeri veszteglés miatt. A 14 emeletes hajó összesen 930-an utaznak. A tervek szerint a Viking Orion január másodikán érkezik Melbournbe, de itt csak a beutazáshoz szükséges papírmunkát végzik a hatóságok, az utasok legközelebb január negyedikén szállhatnak le Sydneyben. A hajó kapitánya pénteken levélben kért elnézést az utasoktól a kellemetlenség miatt, és azt is bejelentette, hogy a vállalat a kártérítési ajánlattal fog az utasokhoz fordulni a következő napokban. Nem sokkal korábban hasonló eset történt a Princess Cruises hajójával, a Coral Princessel is, amelyik új-zélandi vizeken haladt, és a hajótestén nem őshonos csigákat fedeztek fel.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.