Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

Létrehozva:

|

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint az Európai Unió Phoenix-projektje azt vizsgálja, milyen válaszokat adhatunk a klímaváltozás és az energetikai válság okozta kihívásokra. A kilenc országban zajló kezdeményezés egyetlen résztvevője a kelet-közép-európai térségben az SZTE, amely Szegeden és a Balaton régiójában végez kutatásokat. A Phoenix-projekt célja az összes érintett érdekeinek, hozzáállásának felmérése és megjelenítése. A kutatás feltárja, hogy az adott régió lakosai, döntéshozói és gazdasági szereplői mennyire nyitottak azokra a változásokra, amelyek az energiaválság és a klímaváltozás kapcsán várhatóak. A tanulmány kilenc uniós ország konzorciumával, tizenegy régióban, különböző témakörökre fókuszálva gyűjti össze a véleményeket, és a jövőre vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg.

A kutatás első szakaszában a természeti környezetben fellelhető lehetőségeket, a természeti kincsek megítélését, sebezhetőségét és felhasználási módjait vizsgálják. A munka egy bárki által kitölthető kérdőíves felméréssel, valamint célzott interjúkkal indult el. A kutatók igyekeznek feltárni, hogy az egyes országokban a helyi társadalom milyen irányokba szeretne fejlődni az energetika, a környezetvédelem és általában a fenntarthatóság területén. A magyarországi mintaterületeken két fókuszt határoztak meg: Szegeden az energetika, a geotermikus energia és az alternatív fűtési módszerek, a Balaton térségében a helyi élelmiszer-termelés és -ellátás kerül a középpontba a felmérés során.

A cél a fenntartható jövő, a dekarbonizáció, az energetikai átállás több megújuló és kevesebb fosszilis energiafelhasználással, egy sokkal megbízhatóbb, kiszámíthatóbb rendszer kialakítása. A több fázisból felépülő projekt végén a konkrét akciótervhez is felhasználható összegző értékelést 2024 januárjában nyújtják be a kutatók az Európai Unió döntéshozóinak.

Zöldinfó

A MOME erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá. Megjegyezte, “amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között”. Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.

A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül. Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja. Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!