Zöldinfó
A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE
A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint az Európai Unió Phoenix-projektje azt vizsgálja, milyen válaszokat adhatunk a klímaváltozás és az energetikai válság okozta kihívásokra. A kilenc országban zajló kezdeményezés egyetlen résztvevője a kelet-közép-európai térségben az SZTE, amely Szegeden és a Balaton régiójában végez kutatásokat. A Phoenix-projekt célja az összes érintett érdekeinek, hozzáállásának felmérése és megjelenítése. A kutatás feltárja, hogy az adott régió lakosai, döntéshozói és gazdasági szereplői mennyire nyitottak azokra a változásokra, amelyek az energiaválság és a klímaváltozás kapcsán várhatóak. A tanulmány kilenc uniós ország konzorciumával, tizenegy régióban, különböző témakörökre fókuszálva gyűjti össze a véleményeket, és a jövőre vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg.
A kutatás első szakaszában a természeti környezetben fellelhető lehetőségeket, a természeti kincsek megítélését, sebezhetőségét és felhasználási módjait vizsgálják. A munka egy bárki által kitölthető kérdőíves felméréssel, valamint célzott interjúkkal indult el. A kutatók igyekeznek feltárni, hogy az egyes országokban a helyi társadalom milyen irányokba szeretne fejlődni az energetika, a környezetvédelem és általában a fenntarthatóság területén. A magyarországi mintaterületeken két fókuszt határoztak meg: Szegeden az energetika, a geotermikus energia és az alternatív fűtési módszerek, a Balaton térségében a helyi élelmiszer-termelés és -ellátás kerül a középpontba a felmérés során.
A cél a fenntartható jövő, a dekarbonizáció, az energetikai átállás több megújuló és kevesebb fosszilis energiafelhasználással, egy sokkal megbízhatóbb, kiszámíthatóbb rendszer kialakítása. A több fázisból felépülő projekt végén a konkrét akciótervhez is felhasználható összegző értékelést 2024 januárjában nyújtják be a kutatók az Európai Unió döntéshozóinak.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
