Zöld Energia

A komplex erőmű megoldás lehet az energiaválságra, nap-szél és vízenergiát kombinálnak

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-09

Szerző:

Hell

Szingapúrban a tengerre telepítenének olyan napelemparkot, amelynél egyéb forrásokat, például a szélenergiát is hasznosítanák.

Két szingapúri egyetem és egy helyi vállalat egy összefogásban azt fogja vizsgálni, hogy mennyire életképes egy hibrid, úszó napelempark – számol be a PV Magazine. A rendszer a szél- és a vízenergiát is hasznosítaná. Amennyiben a park az elvárásoknak megfelelően működik, a résztvevők el akarnak indítani egy 100 megawatt kapacitású teszt erőművet is. A technológia különösen előnyös lehet azokban az országokban, ahol a szárazföldi terület kicsi, de adott a tenger.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem alá tartozó Szingapúri Napenergia Kutató Intézet (SERIS), a Nanjang Műszaki Egyetem és a Keppel Infrastructure megállapodást is aláírt. A cél annak felmérése, hogy technikailag és gazdaságilag mennyire kivitelezhető a tengeri, hibrid napelempark. Az árapály, a szél és az óceán erejét is hasznosító rendszer lebegő napelemekből áll majd, melyeket más, alternatív energiaforrásokat használó eszközökkel fognak integrálni. Az erőművet egy meg nem határozott helyen, szingapúri vizekben hozzák létre, az első kísérletek sikerétől függően aztán kialakíthatják a nagyobb parkot is.

Cindy Lim, a Keppel Infrastructure vezérigazgatója szerint Szingapúrban korlátozottan érhető el szárazföld, a tenger viszont lehetőséget kínál az alternatív energiaforrások változatosabb használatára, az energiabiztonság növelésére, illetve Szingapúr zöld átállására. A vállalat azt fogja vizsgálni, hogy miként lehet kifejleszteni, valamint fenntartani a parkot.

Az egyetemek feladata az lesz, hogy kiderítsék, hogyan állhat ellen a rendszer a szélnek, a hullámzásnak, a rozsdásodásnak és egyéb tényezőknek. A Szingapúri Nemzeti Egyetem a tervezéshez és az alkatrészek kiválasztásához is szakértelmet nyújt majd, de az úszó napelemek kidolgozásában és fenntartásában is segíteni fog. A kutatók modellezéssel mérik majd fel az árapályi körülményeket. Thomas Reindl, a SERIS vezérigazgató-helyettese szerint amennyiben a park beválik, a technológia iránt külföldön is komoly kereslet alakulhat ki.

Kapcsolódó tartalom:napelem napenergia szélenergia szélturbina szingapúr

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2026-01-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Tovább olvasom