

Zöldinfó
A környezetvédelmi helyettes államtitkár szerint innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség a klímasemlegesség eléréséhez
Magyarország 2050-re tűzte ki a klímasemlegesség elérését, amelyhez innovatív megoldásokra és közös cselekvésre van szükség – hangoztatta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára pénteken a II. Győr Klíma Expót megnyitó szakmai tanácskozáson.
Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: a kormány évek óta komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat és a háztartásokat, hogy felkészülhessenek az új kihívásokra. Magyarország egy átgondolt stratégiai tervezésnek köszönhetően fokozatosan áttér az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, de fontos eleme a terv megvalósításának az épületek energiahatékonyságának javítása is – hangoztatta. Hozzátette: az energiahatékonyságot javító beruházások és fejlesztések amellett, hogy jelentősen csökkentik az energia költségeket, a ráfordítások pedig gyorsan megtérülnek, a csökkenő energiafelhasználás Magyarország energiafüggetlenségét is javítja. Keszthelyi Nikoletta beszédében szólt a 2020-2030 közötti “Zöld Busz Programról” amelynek keretében szavai szerint 36 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre nulla kibocsátású járművek forgalomba állítására. A program egyben iparfejlesztés is, hiszen célja, hogy a magyarországi buszgyártás elérje a 60 százalékos hazai hozzáadott értéket – mondta.
Hozzáfűzte: az idén áprilisban hirdették meg a második buszbeszerzési pályázatot, amely elektromos autóbuszok 80 százalékos, a töltőinfrastruktúra maximum 60 százalékos támogatását teszi lehetővé. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a szaktárca nagy hangsúlyt fektet a háztartási környezetszennyezés visszaszorítására, a környezettudatos szemlélet formálására. Emlékeztetett arra, hogy 2020-ban indult a “Tisztítsuk meg az országot” elnevezésű projekt, amelynek sikeréhez hozzájárult a Hulladék Radar applikáció kifejlesztése és elterjesztése is. Keszthelyi Nikoletta kiemelte a TIM és az Agrárminisztérium által közösen indított projektet, amelynek keretében 2030-ig minden újszülött gyermek után 10 darab facsemetét ültetnek el. Eddig 1,1 millió fa elültetése történt meg.
mti

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.