Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, a versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további széles körű modernizációja – mondta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a tárca keddi közleménye szerint.

Létrehozva:

|

Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – jelentette ki Farkas Sándor az Axiál Kft. felsőzsolcai telephelyének átadásán. A mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyének átadóján az államtitkár hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – írták.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A magyar agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Advertisement

Az AM továbbra is arra törekszik, hogy Magyarországnak a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdasága és élelmiszeripara legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.

Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák