Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Mol és a BKM közös hulladékgazdálkodási vállalatról szóló szándéknyilatkozatot írt alá

Létrehozva:

|

A Mol és a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. szándéknyilatkozatot írt alá kedden a főváros és Pest vármegye ötven településének hulladékgazdálkodását ellátó közös vállalat létrehozásáról.

A két társaság az MTI-hez közös közleményt juttatott el, amelyben azt írták, hogy rögzítették az új vállalat létrehozásának és jövőbeni működésének alapelveit. A nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat szerint az új társaság tervezetten július 1-jétől, az új országos hulladékgazdálkodási koncessziós modellre történő átállást követően látja majd el Budapest és a központi régió hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. A közös vállalatnak 50-50 százalékban lesz tulajdonosa a Mol és a BKM. A fővárosi hulladékgazdálkodást jelenleg ellátó eszközpark az új gazdasági társaság tulajdonába, kezelésébe kerül. Úgy fogalmaztak, hogy ezáltal a vállalat továbbviszi “a jelenlegi FKF 125 éves szakmakultúráját, az FKF egyedülálló eszközparkját és telephelyeit, valamint a jelenlegi mintegy 1300 fős szakembergárda által képviselt tudást és speciális ismereteket”. A BKM FKF divíziója évente mintegy 650 ezer tonna hulladék begyűjtését végzi a főváros és tíz agglomerációs település mintegy kétmillió lakosa és több tízezer vállalkozása számára – közölték.

A közös vállalatban egyesülhet a két tulajdonos évtizedek óta meglévő hulladékgazdálkodási tapasztalata, a BKM számára hozzáférhetővé válnak azok a pénzügyi források, amelyek “biztosítják a hulladékgazdálkodási vagyonelemek értéknövelő fejlesztéseit”, a Mol pedig eleget tud tenni a koncessziós pályázatban vállalt kötelezettségeinek, és teljesülnek a tulajdonosok jövedelmezőségi elvárásai. “Összességében, növekvő pályára állhat a fővárosi és regionális hulladékgazdálkodás, és teljesíthetők lesznek az uniós környezetvédelmi elvárások” – értékeltek. “Ebben a partnerségben a Budapesti Közművek a meglévő, 125 évre visszanyúló szaktudást, vagyonelemeket és szakembergárdát, a Mol pedig a tőkeerőt, energetikai szaktudást, az általa működtetett iparággal fennálló kapcsolódásokat, valamint a szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét biztosítja a 35 évre elnyert koncesszió adta stabil keretek között” – idézték a közleményben Mártha Imrét, a BKM vezérigazgatóját.

“Magyarország és a régió célja a hatékonyan működő körforgásos gazdaság. A mai lépés is ezt szolgálja, hiszen a budapesti régió hulladékkezelésének meghatározó szerepe van Magyarország jövőjében. A Mol a hulladékkoncesszióval azt a feladatot vállalta, hogy komoly szakmai munka és beruházások révén egy fenntartható, körforgásos gazdaságot támogató rendszerben kezeli a hazai hulladékot a következő évtizedekben. Amellett, hogy ez mindannyiunk érdeke, ez az unió elvárása is. E célok eléréséhez pedig számítunk a BKM szaktudására is” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint.

A magyar állam a nyáron bejelentette, hogy a Mol nyerte a hulladékkoncessziós pályázatot. Ennek értelmében 2023. július 1-jétől kezdve, 35 évig a Mol lesz a felelős az évi mintegy ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtéséért és kezeléséért. A lépés illeszkedik a Mol stratégiájába, amelyben azt tűzte ki célul, hogy a régió körforgásos gazdaságának vezető szereplőjévé válik. Vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt esztendő alatt felépít egy új, évente legalább százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt. E folyamathoz kapcsolódik a kedden bejelentett együttműködési szándék a BKM-mel, miután szeptember 28-án a BKM feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta a Mol és a BKM közös vállalatának létrehozására vonatkozó előterjesztést – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöld Energia

Okos napelemek a földeken: ígéretes irányt mutat egy friss kutatás

Az agrofotovoltaikus létesítményekben egyszerre termesztenek növényeket és termelnek energiát, ám nagyon nem mindegy, hogy a fény miként oszlik meg a két tevékenység között.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A németországi Fraunhofer Institut für Solare Energiesysteme ISE (Fraunhofer ISE) csapata olyan stratégiákat elemzett, amelyekkel agrofotovoltaikus létesítményekben egyensúlyozzák ki a növények és napelemek közötti fény eloszlását – számol be a PV Magazine. A kutatók arra jutottak, hogy a vízszintes egytengelyes nyomkövető rendszerek (HSAT) segíthetnek a terméskiesés csökkentésében. A kutatók a délnyugat-németországi Nussbachban található almaültetvényekre esettanulmány adatait felhasználva végeztek szimulációkat az APyV segítségével. Ez egy olyan eszköz, amely fejlett sugárkövetési technikákat használ annak felmérésére, hogy a napelemek elhelyezése miként befolyásolja a növények fényellátottságát. A rendszer képes automatizálni az agrofotovoltaikus létesítmény tervezési optimalizálását a kulcsfontosságú mutatók alapján, figyelembe véve a különböző terményeket.

A csapat megállapította, hogy a napelemek testre szabott vezérlése az almafák számára szükséges fény 91%-át biztosította az év folyamán, ez viszont a napelemes termelés 20%-os csökkenéséhez vezetett. „Tanulmányunk azt mutatja, hogy a napenergia és a mezőgazdaság kombinációja javítható olyan intelligens fotovoltaikus követőkkel, amelyek az időjárási viszonyok, a terménytípusok és azok növekedési szakaszai alapján állítják be a napelemek helyzetét” – nyilatkozta Maddelena Bruno, a tanulmány egyik szerzője. „Ez a megközelítés optimális egyensúlyt biztosít a fotoszintézishez rendelkezésre és a villamosenergia-termeléshez rendelkezésre álló fény között” – tette hozzá.

A szakértők szerint voltak olyan időszakok, amikor az almafák fényigénye nem teljesült maradéktalanul, ez pedig rávilágít a terményalapú optimalizálás korlátaira. A kutatók úgy vélik, hogy a meghatározott korlátok ellenére a tanulmány erős alapot teremt a jövőbeli, már folyamatban lévő vizsgálatokhoz. A panelek pozícionálásának hatékony ellenőrzése segíthet megőrizni a mezőgazdasági hozamot.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák