Zöldinfó

A nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálják az SZTE kutatói

A nanoműanyagok egészségügyi kockázatait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a Cambridge-i és az Ulmi Egyetemmel, egy a Hu-rizont pályázat támogatásával megvalósuló projektben – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

2025-03-19

Szerző:

Vanessza

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Az apró műanyag részecskék befolyásolhatják a különböző sejtfunkciókat, hatással lehetnek a termékenységre, a légúti és emésztőtraktusban található sejtekre. Ezekről a hatásokról szisztematikus vizsgálatokon alapuló megbízható adatok egyelőre nem, vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A 2027 végéig tartó projekt során azt vizsgálják, hogy a nanoműanyag-szennyeződés milyen hatást gyakorol egy élő szervezetre. Egyelőre nem ismert, hogy az esetleges hatások függenek-e a nanoműanyagok mennyiségétől, a kitettség időtartamától, az összetételtől, szerkezettől vagy alaktól. Az sem tisztázott, hogy milyen mértékű terhelés károsíthat egy embert, súlyosbíthat egy betegséget, vagy járulhat hozzá a kialakulásához. Az emésztőrendszeren belül olyan kórképek esetében, ahol a bélfal átjárhatósága megnő – ilyen a gyulladásos bélbetegség -, a nanoműanyagok akár az állapot súlyosbodását is eredményezhetik.

A multidiszciplináris projekt több tudományterületet érint. Az SZTE kémiai, illetve fizikai intézetének munkatársai a nanoműanyagok biológiai mintákból történő kimutatására szolgáló módszerek továbbfejlesztésén dolgoznak. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán a különböző bejutási kapuk – mint a légutak, az emésztő- és bélrendszer – átjárhatóságát tanulmányozzák. Az SZTE Biológiai Intézete és az orvostudományi kar szakemberei különböző élő rendszerekben – a sejtektől egészen az élőlényekig – vizsgálják majd, hogyan képesek befolyásolni a nanoműanyagok az ép vagy a már eleve károsodott élettani funkciókat.

Az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának munkatársai pedig a meglévő szabályozások és a létrejövő új információk egységes áttekintésével állítanak majd össze javaslatokat egy új szabályozási környezet létrehozásához, mivel a cél az, hogy a bizonyítékokon alapuló ajánlásokkal támogassák a döntéshozó és szabályozó hatóságok munkáját és a közegészségügy védelmét. A Cambridge-i Egyetem élen jár a nanotartomány precíz vizsgálatához szükséges szuperrezolúciós mikroszkópiás technikák alkalmazásában. A brit szakemberek a vizsgálati technológia kifejlesztésében, illetve beállításában segítik majd a szegedi kutatókat. Az Ulmi Egyetemen működő Organoid Kutatási Központ a világon az egyik legkomplexebb intézet, amely háromdimenziós, úgynevezett organoid sejtkultúrákon dolgozik. Ezek sokkal közelebb állnak az egyes szervek működéséhez, mint egy kétdimenziós sejtkultúra, így ezt alkalmazzák a projekt során, amely mintegy 400 millió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.

Zöldinfó

Ingyenesen letölthető a MaReSz fenntartható rendezvényszervezési útmutatója

Megjelent a fenntartható rendezvényszervezési útmutató.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók (MaReSz) Szövetségének fenntartható rendezvényszervezési útmutatója, amely a rendezvényágazat bármely szereplőjének átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság (ESG) elveinek megismeréséhez és a legjobb gyakorlatok elsajátításához – írja az alternativenergia.hu. A széles szakmai együttműködéssel és számos szakértő bevonásával készült hiánypótló ismeretanyagot a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a Pannon Egyetem szakértői lektorálták, az díjmentesen letölthető a szövetség honlapjáról, regisztrációt követően. A MaReSZ útmutató elkészítését megelőző kutatás rámutatott arra, hogy a szektorban tevékenykedők többsége még mindig a környezetvédelemmel azonosítja a fenntarthatóságot, és nem ismer semmilyen fenntarthatósági minősítési rendszert.

Szűcs Balázs, a MaReSz főtitkára a közleményben kiemelte: Magyarországon eddig nem készült a mostanihoz hasonló olyan átfogó rendezvényszakmai anyag, amely bemutatja az ESG-keretrendszer mindhárom pillérét, és segíti a rendezvényszervezőket a jogszabályi környezetben, valamint a vonatkozó szabványok és tanúsítványok közötti eligazodásban. A szövetség által jegyzett Fenntartható rendezvényszervezési útmutató komplex módon közelíti meg a fenntarthatóság kérdését, és hozzájárul az ESG-alapú gondolkodásmód elterjesztéséhez a rendezvényszektorban.

A MaReSz útmutató elméleti részében röviden bemutatják a rendezvényágazatban is releváns fogalmakat, nemzetközi és hazai irányelveket, jogszabályokat, valamint a legfontosabb szabványokat és tanúsítványokat azzal a céllal, hogy segítsék a rendezvényágazatban működő cégek eligazodását a vállalati fenntarthatóság témakörében. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok és a magyar ESG törvény összefüggéseit az ágazatban működő vállalkozások szemszögéből ismertetik. Külön kitérnek azokra a támogatási eszközökre, amelyeket a kkv-k számára biztosít a kormány az ESG-megfelelésre való felkészüléshez.

A Nemzetközi és nemzeti fenntarthatósági szabványok és tanúsítványok a rendezvényszervezésben című fejezetben olyan szabványokkal és tanúsítványokkal foglalkozik a dokumentum, amelyek relevánsak a hazai rendezvényszakmában is. Kiemelten ismertetik a Fenntartható Turizmus Világtanács (Global Sustainable Tourism Council, GSTC) által a szektorra kidolgozott fenntarthatósági szabványrendszert, melynek hivatalos magyar verzióját – a GSTC partnereként – a MaReSz készítette el. Az útmutató gyakorlati részében számos példa és jó gyakorlat is segíti az ágazat szereplőit a fenntartható rendezvényszervezéshez vezető úton. A dokumentum a rendezvényszervezés minden lépésénél a megelőzésre helyezi a hangsúlyt a kárenyhítéssel szemben, és mindkettőre számos példát hoz az anyaghasználat, vendéglátás, közlekedés, ajándékok és az energiafelhasználás területén is, emellett lépésről lépésre mutatja be a rendezvény karbonlábnyomának mérését is.

Egy fenntarthatósági szemléletű közösség építése céljából közzétették a MaReSz Fenntartható rendezvényszervezési kódexét is, melyhez bárki csatlakozhat, aki vállalja, hogy rendezvényszervezéssel összefüggő tevékenységét a MaReSz útmutatója és a Kódexben foglaltak figyelembevételével végzi. A csatlakozás és a kódex-logó használata nem minősítést, hanem szakmai elkötelezettséget jelent az aláíró számára. A MaReSz több mint 30 éve fogja össze a rendezvényszakmát, mintegy 170 tagszervezete felöleli az üzleti rendezvényszervezés teljes spektrumát, hét tagozata működik.

Tovább olvasom