Zöld Energia
A napenergia változatossága – Milyen felhasználási megoldásokat garantál a napenergia
Az emberiség számára az egyik legfontosabb elem a napenergia, és ez már ősidők óta így van. A Nap nélkül az emberiség fejlődése semmiképp sem történhetett volna meg, hisz enélkül a gazdag, pótolhatatlan csillag nélkül az élet kialakulása bármilyen formája a Földön lehetetlenné vált volna.
A központi jelentőségű asztronómiai elemet ősidők óta nagy tisztelet övezi, és a modern korban ez a tisztelet egyfajta dependenciává alakult át, hisz valljuk be, egyre inkább nagyobb szükségünk van a Napra. Ennek fő oka, hogy a Nap olyan szintű energiát zúdít nap mint nap a Földre, melynek a nem kihasználása igazi pazarlásnak bizonyul. Egy kis kuriózumként érdemes megemlíteni, hogy a Földre 174 petawattnyi energia érkezik a napból az atmoszféra felső részeibe. Ennek körülbelül harminc százaléka visszatükröződik az űrbe, a maradékot a felhők illetve a földfelszín és az óceánok nyelik el. A napfény spektruma az infravöröstől a látható fényen keresztül az ultraibolyáig terjed. A földfelszín, az óceánok és az atmoszféra elnyeli a napsugárzást, növelve ezzel a hőmérsékletet. Az óceánokból elpárolgott vizet tartalmazó meleg levegő okozza a légáramlatokat. Amikor a levegő nagy magasságba ér, ahol a levegő hideg, a víz kicsapódik, ami felhőket formál és esőt okoz, megteremtve ezzel a víz körforgását. A víz kicsapódásának rejtett hője felerősíti a légáramlást, létrehozván olyan légköri jelenségeket mint a szél, a ciklon vagy az anticiklon] Az óceánok és a föld által elnyelt napenergia 14 Celsius-fokon tartja a Föld átlaghőmérsékletét.
A fotoszintézis segítségével a növények a napenergiát kémiai energiává alakítják, ami élelmet, fát, biomasszát és fosszilis tüzelőanyagokat hoz létre. A földfelszín, az atmoszféra és az óceánok által elnyelt napenergia 3,8 millió exajoule évente. Ez adat alapján 2002-ben a Földre jutó egy óra napsugárzás több energiát jelent, mint amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál. Nem is csoda hát, hogy ezeket az adatokat tudva az emberiség egyre nagyobb figyelmet fordít a napenergiára, és egyre nagyobb hangsúlyt fektet ennek a kitermelésére. Ezért is terjedt el egyre jobban a napelem és napkollektor, amely e téren a legjobbnak bizonyul. Ám számtalan más módon is fel lehet használni e pótolhatatlan energiaforrást, és e cikkünkben erre szeretnénk fókuszálni.
A napenergia teljes kihasználása fontosnak bizonyul. A napenergiát a napsugárzásra használjuk; a geotermikus és árapály-energia kivételével minden megújuló energia, sőt a fosszilis tüzelőanyagok energiája is a Nap energiájából ered. A napenergia hasznosításának két formája a passzív, azaz az épületek tájolása, építőanyagok megválogatása, illetve az aktív, azaz a naperőművek, napkollektorok napelemek felhasználása. Az aktív, energiatermelő technológiákat szokás kínálati, a passzív, alternatív forrásokon spóroló technikákat keresleti oldali technológiáknak is nevezni. A hasznosítást tekintve három fő elemet érdemes kiemelni.
Az építészet és várostervezést tekintve is fontos szerepet játszik a napenergia. A napsugárzás az építészet kezdetei óta befolyásolja az épületek terveit. A görögök és a kínaiak által délre tájolt épületek voltak a napenergiát felhasználó építészet első példái, ami egyszerre adott világosságot és meleget. A Nap energiáját hasznosító építészet általános jellemzői közé tartozik a Nap iránti tájolás, a felszín kis aránya az épülethez képest, vagy a szelektív árnyékolás. Ezen elemek éghajlatnak megfelelő használata jól világított és komfortos hőmérsékletű tereket eredményez. Az újabb, napenergiát hasznosító dizájn számítógépes modellek segítségével teremt egyensúlyt a napenergia világító, fűtő és légmozgató hatásai között, melyeket gyakran az aktív napenergia – mint például napkollektor, napelem és állítható ablakok – tesz még hatékonyabbá.
A városi hőszigetek olyan nagyvárosi területek, melyek hőmérséklete meghaladja a környezetét, elsősorban a városokban használt építőanyagok, mint például az aszfalt és a beton, alacsony albedója és magas hő kapacitása eredményeként. Eme jelenség elleni legegyszerűbb megoldás az épületek és utak fehérre festése és fák telepítése lehet. Ezen megoldások használata egy esetleges Los Angeles-i program keretében mintegy 3 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést eredményezne mintegy 1 milliárd dolláros költséggel, ami azonban évi 530 millió dollár megtakarításhoz vezethetne a légkondicionálók alacsonyabb felhasználása és csökkenő egészségügyi kiadások révén.
A mezőgazdaság, kertészet tekintetében is elengedhetetlen a napenergia. A mezőgazdaság és a kertészet igyekszik a Nap energiáját minél optimálisabban kihasználni a minél magasabb terméshozam érdekében. Erre olyan technikákat alkalmaz, mint a vetés tájolása, időzítése vagy a sorok közötti optimális távolság illetve a növények megfelelő keverése. Bár a napsugárzásról általában mint korlátlan erőforrást tartják számon, a kivételek, mint például a kis jégkorszak jelzik annak valódi fontosságát a mezőgazdaság számára. Fontos azt is megjegyezni, hogy a napenergiát a mezőgazdaság nem csupán növénytermesztésre használja, hanem olyan dolgokra is mint például vízpumpálás, szárítás vagy csirkekeltetés. Az üvegházak szintén a Nap energiájának minél erőteljesebb kihasználására jöttek létre, először a Római Birodalom történetében, melyek célja uborkatermesztés volt az egész év során Tiberius császár részére. A modern üvegházak a 16. századi gyarmatosító Európához köthetőek, melyek lehetővé tették a távolról érkező egzotikus növények hazai termesztését.
Értelemszerű, hogy a világítás is teljes mértékben kivitelezhető a napenergia segítségével. A természetes fény a történelem legnagyobb részében domináns szerepet játszott a világítás terén. A rómaiak már a 6. században elismerték a fényhez való jogot, melyet később, 1832-ben az angol parlament is megerősített. Bár a 20. századra a mesterséges fény lett a belső terek világításának leginkább elterjedt módja, a napfényt alkalmazó és hibrid technológiák alkalmasak az energiafogyasztás mérséklésére. A napfényt használó rendszerek összegyűjtik és szétosztják a beérkező napfényt, kiváltva ezzel a világításhoz és egyes esetekben a légkondicionáláshoz szükséges energiát, emellett pszichológiai szempontból is jobbak a mesterséges fényt használó rendszereknél. A technika alkalmazása során gondosan meg kell választani az ablakok típusát, tájolását és formáját, amihez gyakran árnyékolás, fénypolc vagy fénycsatorna használata is járul. Noha ezek a megoldások beépíthetőek meglévő épületek esetén is, a legjobb hatás a teljes mértékben naphoz alkalmazkodó dizájnnal érhető el, ami a világításhoz használt energia huszonöt százalékát is megtakaríthatja.
A napenergia hasznosítása már már kifogyhatatlannak bizonyul. épp ezért is érthető. hogy egyre nagyobb hangsúly esik ennek a teljes kiaknázására. Mindez azért fontos, hogy az emberiség mihamarabb rájöjjön, hogy egy olyan energiaforrás közvetlen közelében van, amelyet nem érdemes elpazarolni, semmibe venni.
Forrás: napelemek-napkollektorok.hu
Zöld Energia
7 tipp a zöldebb otthonokhoz
A zöld otthon nem csupán egy felkapott trend, aki valóban környezettudatos otthont teremt magának, nap mint nap megtapasztalhatja a pozitív hatásait.
Bár az elmúlt években elég sokan kongatták a vészharangokat, hogy az emberiség túlhasználja az energiaforrásokat, csökkenteni kell a fogyasztást, igazából a rezsiárak egekbe törésével szorult rá a legtöbb család arra, hogy valóban hozzáfogjon az energiatakarékosabb és zöldebb életforma kialakításához. Nézzük meg, hogy milyen tippekkel lehet valóban zöldebb az otthonunk.
1. A megfelelő szigetelés
Ha jól belegondolunk, 50-60 évvel ezelőtt még nem sokan gondolkoztak az épületek szigeteléséről, hiszen bővelkedtünk az olcsó energiaforrásban és még a régebben épült, huzatosabb lakásokat is egyszerűen ki lehetett fűteni. (Az úgynevezett “zöld” gondolat pedig még nem is nagyon született meg Magyarországon,) Az olajválságot követő energiaválság után Nyugat-Európában hozzáfogtak az épületek szigeteléséhez, hogy kevesebb földgáz elhasználásával azonos minőségű komfortot érjenek el. Magyarországra a 80-as, 90-es években gyűrűzött be az épületszigetelés, ma már az új építésű házak esetében alapvető elvárás, hogy minél kevesebb energia felhasználásával üzemeljen. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő homlokzati szigetelés, födémszigetelés, tetőtér beépítés esetén pedig a tetőtér hőszigetelése. 2023-ban a 70-es évek energiaválságához hasonló tendenciát figyelhettünk meg az energiapiacon és ez kihat arra is, ahogy az emberek a szigetelésről gondolkoznak.
De azért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mennyit nyerünk egy ilyen beruházással? Ez több tényezőtől is függ. Egy olyan ház esetében, ahol hiányzik a szigetelés vagy rosszul volt szigetelve, akkor ez az érték akár 30-50% is lehet. Ha már volt valamilyen szigetelés, akkor kisebb lesz a spórolás mértéke. A légkondicionáló berendezés és a fűtés használatától is függ a spórolás mértéke. A fűtés esetén több háztartás el van télen 18-19 fokban, másoknál már a 23 foknál is cidriznek. Nyáron pedig van, akinél már 25 fok fölött jelez a hőségmérő és bekapcsolja a légkondit, mások gond nélkül bírják a 30 fokot. Megfelelő, jó minőségben kivitelezett fújható üveggyapot szigetelés elvégzése után, legalább 20-30%-os költségmegtakarítással lehet számolni. Egy jól kivitelezett szigeteléssel akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klíma használat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami szintén jelentősen csökkenthető ha a födémre megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.
2. A fűtési rendszer korszerűsítése, automatizálása
A fűtéskorszerűsítéssel rendkívül sokat spórolhatunk az energián. Egy jól automatizált kondenzációs gázkazánnal (megfelelő szigetelés esetén) stabilan ki tudjuk fűteni a házat, az automatika révén pedig csak akkor üzemel, amikor szükségünk lesz rá, nem fűt fölöslegesen. De mit is jelent pontosabban a fűtés korszerűsítés? Ha jelenleg gázkonvektorokkal fűtünk (ami tulajdonképpen sok pici gázkazán), érdemes elgondolkodni egy kondenzációs gázkazán beszereléséről, amiről a radiátorokat fűtjük. (Számoljuk bele ilyenkor a költségekbe a gáztervet és azt az időt, amíg átfut a rendszeren a terv befogadása.) Egy bő évvel ezelőtt a legzöldebb, legokosabb gondolat az volt, ha valaki kiépítette a padlófűtést, hőszivattyút szerzett be és napelemről üzemeltette a fűtési rendszerét. Azóta Magyarországon felfüggesztették az épületre telepített napalemes rendszer hálózatba csatlakozás lehetőségét, illetve belengették a korábbi szaldós elszámolás bruttósítását, ezzel pont a fűtési szezonban nem juthatunk hozzá a napelemes rendszerünkkel megtermelt áramhoz. Persze mehetünk a biomassza (fa, pellet stb.) irányában is, egy jól szigetelt ház esetében a fafűtés is tud takarékos lenni, viszont zöldülés szempontjából a fatüzelés nem egy leányálom.
3. Legyenek korszerű nyílászáróink
Építészeti és energetikai szempontból nagyon fontos a megfelelő nyílászáró. Ha az épületben régi, rosszul záródó, esetleg korhadásnak, szuvasodásnak indult ablakok, ajtók vannak, rendkívül sok hőenergiát veszíthetünk, akár 20-30 % megtermelt energia szökik ki az utcára. Ugyanígy nyáron, a legnagyobb hőségben a rosszul záródó ablakokon keresztül beárad a hő, akkor meg a hűtésre kell ingünket-gatyánkat elkölteni. Ahhoz, hogy az épület valóban jól üzemeljen, szükségünk lesz arra, hogy a szigetelés, a nyílászárók és a fűtéstechnika egymást erősítve fejtse ki jótékony hatását.
4. A külső árnyékolók alkalmazása
A tetőtér esetében különösen fontos, hogy ne csak a szigetelésre gondoljunk, hanem a tetőtéri ablakok külső árnyékolására is. Ahhoz, hogy a tetőtéri szobák ne változzanak egy nyári napon szaunává, a szigetelés és a légkondi mellett elengedhetetlen az ablakok külső árnyékolásáról gondoskodni. A belső árnyékolók, sötétítő függönyök sajnos csak a fényt tartják kívül, a napsugarakból származó hőenergia az ablaküvegen keresztül bejut és az üvegházhatásnak köszönhetően becsapdázódik. Ez télen nagyon jól jön (épp ezért jó, ha szabályozható az árnyékolás technikánk), nyáron azonban, mikor a hőség ellen küzdünk, jó, ha ki tudjuk zárni. Erre való a külső árnyékolás.
5. Gyűjtsük az esővizet, használjuk a szürkevizet
A jelenlegi éghajlati viszonyok között rendkívül fontos a megfelelő vízkezelés. A hosszú, aszályos időszakokat követik a lezúduló, brutális mennyiségű esők, villámárvizek. Ha megfelelő tárolókba gyűjtjük az esővizet, akkor a kert locsolását megoldhatjuk a csapvíz használata nélkül. Ugyancsak alkalmazhatjuk a szürkevizet felmosásra, vécéöblítésre. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.
6. Legyünk tudatos autóhasználók
A legtöbb ember ma az idő és a pénz szorításában úgy próbál evickélni, hogy lehetőleg mindenhová autóval megy. Nem kell várni a tömegközlekedésre, gyorsan és hatékonyan el lehet érni a célunkat, ráadásul összes is lehet kötni a különböző tevékenységeket. Amint beáll a dugó és csak araszolgatunk a benzingőzben, rájövünk, hogy nem feltétlenül járunk jól az autóval. Próbáljuk meg tudatosan csak akkor használni az autónkat, ha valóban szükségünk van rá, egyéb esetben pedig gyalogoljunk, tömegközlekedjünk, biciklizzünk. Jelentősen fog csökkenni az ökológiai lábnyomunk, ráadásul szociálisan több élményben lesz részünk, mintha minden egyes ügyünket autóval intéznénk.
7. Legyünk tudatos vásárlók
Ez talán az autózásnál is keményebb falat. Minden arról szól körülöttünk, hogy vásároljunk, akkor is, ha nincs rá szükségünk, akkor is, ha nem engedhetjük meg magunknak. A hitelek és adósságok pedig csak egyre halmozódnak. Írjunk bevásárló listát, kerüljük az impulzusvásárlást, ajándékozzunk élményt, programot szeretteinknek, hogy csökkentsük a felhalmozódó, fölösleges tárgyak mennyiségét.
7 tipp a zöldebb otthonokhoz
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
ÉVOSZ: az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb, mint 2022 közepén volt
KIM: támogatja a kormány az egyetemek energiakiadásait
