Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A római üzletek és éttermek a kirakatba kitett rezsiszámlákkal tiltakoznak az energia drágulása ellen

Áram- és gázszámlák terítik be Róma üzleteinek és vendéglátóhelyeinek kirakatait a kereskedelmi és fogyasztóvédő szervezetek felhívására, amelyek így kívánnak tiltakozni az ugrásszerűen megemelkedett energiaárakkal szemben hétfőtől.

Létrehozva:

|

A Tedd a számlát a kirakatba elnevezésű akcióhoz bárok, éttermek, pizzeriák, fagylaltozók, ruhaüzletek is csatlakoztak. Az egyik Vatikánhoz közeli presszó tulajdonosa a Corriere della Sera napilapnak elmondta, hogy havi energiaköltsége a korábbi valamivel több mint kétezer euróról majdnem hétezerre emelkedett, miközben a vendégek száma nem nőtt ekkora ütemben a nyári szezonban sem. A Forum Romanumra néző étterem tulajdonosa hozzátette: a kirakatba kitett számlák a figyelemfelkeltést szolgálják, így a vendégek is tudják, hogy előbb-utóbb muszáj lesz a menüben szereplő árakat is megemelni, bár eddig ezt a vendéglátósok igyekeztek elkerülni. A Confcommercio-Fipe kereskedelmi, valamint az Aduc fogyasztóvédelmi szervezet közös akciójához egyre többen csatlakoznak. Demonstrálnak a világítás lekapcsolásával is: egyik este több vendéglő gyertyával világította meg az asztalokat az energiaárak emelkedése ellen tiltakozva.

Az olasz főváros legismertebb csemegeélelmiszer-üzletének tulajdonosa szerint válságos méretet öltött a termékhiány is, egyre nehezebb beszerezni például az import mustárt, az üvegpalackokat és a fémkupakokat. Az egyik nápolyi pizzéria a vendégeknek adott számlán információként feltünteti azt is, hogy a vendéglátóhely energiaköltsége az utóbbi hónapokban háromszáz százalékkal emelkedett. Az adriai Rimini egyik szállodája a sajtóban jelentette be, hogy júliusban 18 ezer eurós villanyszámlát fizetett a tavaly júliusi 6 ezer euróval szemben. A hotel üzemeltetője szerint jövőre a vendégektől klímadíjat szedhetnek. Olaszországban a családok és vállalkozások rezsiszámlái az előrejelzések szerint októbertől legalább kétszeresére emelkedhetnek.

Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) miniszterelnök-jelöltje korábban úgy nyilatkozott: éjszaka nem tud aludni, mert a lakosságot sújtó rezsiárak miatt aggódik. A Liga politikusa, Giancarlo Giorgetti a jelenlegi ügyvivő kormány gazdasági fejlesztési minisztere szerint az energiaárak “háborús károkat” okoznak Olaszországban. A centrumpárti Akciót vezető Carlo Calenda “ár-cunamiról” beszélt, és a választási verseny felfüggesztésére kérte a politikai erőket, azonnali összpárti fellépéssel a rezsinövekedés megállítására. A Mario Draghi vezette kormány a héten készül újabb költségvetési csomaggal segíteni, azután, hogy az év eleje óta családoknak és vállalkozásoknak már 30 milliárd eurót különítettek el.

Advertisement

A La Repubblica napilap rámutatott, hogy a Draghi-kormány extraprofit-adót vezetett be, de a nyáron várt tízmilliárd euróból eddig csak egymilliárd érkezett az államkasszába. Közel húsz nagyvállalat, miután befizette az első részletet, a bíróságon fellebbezett az általuk alkotmányellenesnek tartott extraprofit befizetéssel szemben, közöttük a legnagyobb olasz energiaszolgáltatók is. A kormány szigorítással válaszolt: a következő fizetési határidőt túllépőket akár a befizetendő összeg hatvan százalékával egyenlő bírsággal büntethetik.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Zöld fordulat lépésről lépésre – így formálja a jövőt a MOHU

Túl van az első éven az italos palackok visszaváltási rendszere, és az eddigi tapasztalatok pozitívak: a magyarok többsége gyorsan alkalmazkodott az új szokáshoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az italos palackok új visszaváltási rendszerének első évi tapasztalatairól is beszélgetett Áder János volt államfő Pethő Zsolttal, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójával Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában – írja az alternativenergia.hu. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az italos üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok visszaváltási rendszerét egy éve vezették be. Emlékeztetett rá, hogy az EU kötelezi a tagországokat – így Magyarországot is – a hulladékok minél nagyobb arányú feldolgozására, újrahasznosítására. Így például tíz éven belül a kommunális hulladék 65 százalékát már újra kell hasznosítani – hívta fel a figyelmet. Pethő Zsolt elmondta: várakozásokon felüli volt az emberek részéről az új rendszer fogadtatása, hiszen az említett csomagolóanyagok esetében napi 6-7 millió, ünnepek után napi több mint 10 millió darabot váltanak vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint ötből négy csomagolóanyagot visznek vissza. A PET-palackok esetében pedig kilencven százalékon felüli a visszagyűjtési arány – fűzte hozzá.

A kezdeti fennakadások mára nagyrészt elmúltak, s a rendelkezésre álló mintegy 3000 palackvisszaváltó automata 95 százalék feletti arányban működik, miközben 1700 kézi visszaváltási pont is rendelkezésére áll. A vezérigazgató megjegyezte, hogy Németországban és a skandináv államokban már elérték a hulladékhasznosításra kitűzött uniós újrahasznosítási arányt, amit szerinte Magyarország is teljesíteni tud, bár ehhez még sok fejlesztésre, és az emberek tudatosságára is szükség van. Pethő Zsoltot a használt sütőolaj visszagyűjtésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, tervekről is kérdezte Áder János, felidézve, hogy Kaposváron már bevezették a házhoz menő olajgyűjtési rendszert. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőolajnak még mindig nagyon komoly része kerül a csatornákba, pedig komoly szennyezést okozhat a szennyvízelvezető rendszerben és a talajban, ráadásul abból jó minőségű biodízel üzemanyagot lehet előállítani. A vezérigazgató arra biztatott mindenkit, hogy gyűjtse külön edényben a használt olajat, s azt adja le. A MOHU oldalán bárki megkeresheti, hogy lakhelyéhez közel hol van legkönnyebben elérhető leadási pont, például Mol-töltőállomás – fűzte hozzá.

A többutas, többször használható palackokkal kapcsolatban közölte: amennyiben a gyártók és forgalmazók részéről erre igény mutatkozik, vagy jogszabály kényszeríti őket többutas csomagolóanyagok használatára, a MOHU meg tudja oldani ezek visszagyűjtését is. Áder János ismertette, hogy a hulladékok nagyobb arányú újrahasznosítása érdekében a MOHU összesen 80 hulladékudvart hoz létre a következő években. Egy ilyen már készen van, idén pedig további hat létesül, ezekben 30-40 különböző hulladéktípust tudnak majd fogadni – jegyezte meg Pethő Zsolt. A hulladéklerakási arány drasztikus csökkentését szolgáló beruházások a következő tíz évben mintegy 200-250 milliárd forintos beruházást jelentenek a MOHU számára, továbbá egy hasonló költséggel megépíthető új égetőművet is építenek a nem feldolgozható hulladékok kezelésére – tette hozzá.

Advertisement

A vezérigazgató arról is szólt, hogy az ételmaradékok visszagyűjtése jelenleg 13 településen zajlik tesztjelleggel, a tapasztalatok fényében döntenek a rendszer bővítéséről. Áder János felhívta a figyelmet, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elem- és elektronikushulladék-visszagyűjtési, és figyelemfelhívó kampányt indított korábban a MOHU-val közösen, annak keretében pedig 83 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és 16 kisfilm is készült a Youtube-ra, azok közül a legkevésbé nézetteket is több mint 700 ezren látták. Pethő Zsolt ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatalok egy jelentős része nyitott a fenntarthatóság, az újrahasznosítás iránt, s szívükön viselik a bolygó sorsát, ami azt jelenti, érdemes őket kisebb-nagyobb programokkal megcélozni. A következő esztendő feladatai kapcsán a vezérigazgató ismertette: a visszaváltási rendszerben el szeretnék érni a 90 százalékos arányt, folytatódni fog a hulladékudvarok építése reményei szerint tíz ilyen átadásával, elindulhat egy százhalombattai égetőmű építése, továbbá a szelektív gyűjtőedények számát is félmillióval kívánják növelni országszerte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák