Zöldinfó

A sikeres társadalmi vállalkozás receptje

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-10-09

Szerző:

Hell

A társadalmi vállalkozások működéséhez éppúgy elengedhetetlen a jó üzleti terv és a fenntartható gazdálkodás, mint minden más cégnél. Ahhoz azonban, hogy társadalmi szerepüket is sikeresen betöltsék, még sok másra is szükség van. A sikerrecept számos eleme minden cég számára hasznos tanács!

A társadalmi vállalkozások miközben üzletelnek, a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik a gazdaságban. Működésük alapelve, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok egyformán fontosak.

A társadalmi vállalkozások esetében gyakori probléma, hogy bár lelkesek és elkötelezettek a felvállalt társadalmi probléma javításával kapcsolatban, számos más kompetencia hiányzik ahhoz,hogy valóban eredményesen és fenntarthatóan működhessenek – magyarázta a Társadalmi Vállalkozások Napja rendezvényen Horváth Anna a NESsT magyarországi igazgatója. A lelkesedés fontos és sokat segít, hangsúlyozta a szakember, de a többi fontos alkotóelem nélkül kevés a sikerhez.

A NESsT szakemberei 11+1 fontos elemet fogalmaztak meg, amiből összeáll egy társadalmi vállalkozás sikere. Javasoljuk azonban minden üzleti életben mozgónak, hogy szűrje le belőle a maga számára a minden cég számára hasznos tudnivalókat.

1. Üzleti modell: a társadalmi probléma megoldása elválaszthatatlan része az üzleti modellnek a társadalmi vállalkozások esetében. A legerősebb modellekben e kettő pozitívan korrelál egymással. (Pl. egy vállalkozás hallássérültek számára teszi elérhetővé a napi sajtót. ) De van, ahol kompromisszum kell a kettő között és vannak olyan társadalmi problémák, amelyeket nem vállalkozásként kell megoldani. Alap, hogy a társadalmi vállalkozásnak piaci igényre kell épülnie – ha csak az állam a megrendelő, azt kiemelt kockázatként kell kezelni.

2. Vállalkozói kompetenciák: elengedhetetlen a tervezési, erőforrás gyűjtési és megvalósítási képesség megléte is a szakmai tudás mellett. Kiemelten fontos ezen belül a kalkulált kockázatvállalás képessége! Nem elsősorban anyagiról van szó a társadalmi vállalkozások esetében, sokkal inkább a sikerkereső attitűdről a kudarckezelő attitűd helyett.

3. Idő, idő, idő: legalább egy ember teljes munkaideje kell hozzá a tapasztalataik szerint a hosszú távú működéshez. Ezt induláskor kevesen engedhetik meg maguknak, természetesen átmeneti időszakként elfogadható a félállás. De nem csak az idő miatt fontos a főállású társadalmi vállalkozás, hanem azért is, hogy legyen megfelelő nyomás a vezetőn a sikeres működés, értékesítés fenntartásához.

4. Szakértelem: nem csak a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban kell szakértőnek lenni, szükség van vállalkozási ismeretekre is – eddig igaz minden vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások esetében azonban mindemellett a társadalmi probléma beható ismerete is elengedhetetlen. A személyes érintettség egy adott probléma kapcsán előny, de nem elég. A különböző fogyatékossággal élő csoportok problémái mind speciális szakértelmet kívánnak. Az üzleti tudás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképes módon lehessen piacra lépni az adott termékkel vagy szolgáltatással. Jellemzően például az árelőny ígérete nem járható út egy szociális vállalkozás esetében, tehát általában a prémium kategória, a kiemelkedően magas minőség lehet a működő stratégia alapja. Elengedhetetlenek a vállalkozásban a pénzügyi ismeretek, de sokat segít a tárgyalástechnikai gyakorlat is. Szintén nélkülözhetetlenek a marketing és hr ismeretek is – ezek mind elsajátíthatóak, ebben ezek megszerzésében tudja leginkább segíteni a NESsT a társadalmi vállalkozókat.

5. Csapat: egy társadalmi vállalkozás működtetése – éppen sok, egymástól távol álló kompetencia szükségessége miatt – általában nem egyszemélyes mutatvány. Jól működhet akár két vezető, ahol az egyik a segítő szakmai, a másik pedig a vállalkozási ismeretekben erős.

6. Vezetői kompetenciák: hiába lelkes és elkötelezett mindenki, ezekre azért szükség van. A motiválás, delegálás, visszajelzés készsége elengedhetetlen. A kis, lelkes csapatok vezetésébe is kell struktúra. Itt van a segítők tapasztalatai szerint a legnagyobb fejlődés a portfolió sikeres tagjai esetében.

A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A fenntarthatóság fiatal nagyköveteit ünnepelték a Fővárosi Állatkertben

AlmaZöld díjátadóval zárult a 2026. évi Fenntarthatósági Témahét.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közel 100 diákot díjaztak a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét AlmaZöld díjátadóján a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2026. június 17-én – írja az alternativenergia.hu. Az eseményen a Témahét diák- és iskolapályázatainak nyertesei, felkészítő pedagógusaik és iskoláik képviselői vehették át az elismeréseket. A díjakat az Oktatás és Gyermekügyi Minisztérium, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium és a Témahét további támogatói adták át. Az ünnepséget állatbemutatók, a nyertes videópályázatok vetítése, valamint állatkerti programok egészítették ki. A 2026. évi Fenntarthatósági Témahéthez közel 2000 iskola – köztük több mint 50 határon túli intézmény – csatlakozott. A regisztrációs adatok szerint több mint 20 000 osztály mintegy 420 000 diákja vett részt a programsorozat legalább egy elemében.

Közel ezer pályamű érkezett

Az AlmaZöld díjátadót a Fővárosi Állat- és Növénykert Varázshegy – Csillagtér helyszínén rendezték meg. A rendezvényt Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Fenntarthatósági Témahét programvezetője nyitotta meg, aki „legörömtelibb” eseményként aposztrofálta a díjátadó ünnepséget, hiszen ezen a napon valóban minden résztvevő győztesnek érezheti magát. A díjakat a pályázatok szakmai partnerei, a zsűrik képviselői és a Témahét támogatói adták át. Az eseményen részt vett Kertész-Káldosi Zsuzsanna, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára, aki kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia korában még inkább felértékelődnek a saját gondolatokkal átszőtt pályaművek, melyeket így külön öröm volt zsűrizni. Sipos Imre, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkára a díjak átadása előtt a Fenntarthatósági Témahét küldetésére hívta fel a figyelmet, s pozitív példaként említette a kötelező tanórákon kívüli remek programlehetőségeket.

Szőnyi Zsófia, a HungaroMet Nonprofit Zrt. kommunikációs szakértője kiemelte, hogy a Környezetbarát Termék védjegyek, vagyis az EU ÖKOcímkék igen komoly kutatómunkát igényelnek, amelyet a fiatalok nagy alapossággal valósítottak meg. Kisfilmjeiket siker övezte a Varázshegy publikumának körében is. A díjátadók között szerepelt még Molnár Gergely stratégiai kiemelt szakértő a MÁV-csoporttól, Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke; Turbék Attila, a CET Filmstúdió & Média Kft-től, Kőhalmi-Bánki Andrea, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Közoktatási Államtitkárságának kormányfőtanácsosa; Bóka Attila, a Nextfoto Fotóstúdió képviselője; dr. Halbritter András egyetemi docens; valamint Sinkovics Lili, a Maradék Nélkül Alapítvány képviselője. A pályázatok az erdők, a mozgás és egészség, a fenntartható közlekedés, a tudatos vásárlás, az ökocímkék és a hulladék témáit dolgozták fel. A kiírt pályázatokra közel ezer pályamű érkezett be. A díjátadón a nyertes videópályázatok vetítésére is sor került, a hivatalos program végeztével pedig a fiatalok az Állatkertet is bejárhatták.

A díjazott pályázatok:
• Legaktívabb Iskola díj
• Az Örökerdő csodái – prózaíró pályázat
• Elkapott lendület – rajz- és fotópályázat
• Átszállás a zöld jövőbe – kreatív pályázat
• Figyelj a jelekre! – videópályázat
• Kert-kóstolgató pályázat
• Legyél Te is Fenntarthatósági Nagykövet! országos csapatverseny

A 2026. évi fenntarthatósági témahét főbb eredményei
A 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahetet 2026. április 20–24. között rendezték meg. A program célja a fenntarthatóság komplexitásának bemutatása, a diákok szemléletformálása az aktív közreműködésre építő ösztönző programok keretében, rávilágítva az egyén és a közösség szerepére, felelősségére és cselekvési lehetőségeire. Az iskolai munkát három korosztály számára készült óra- és projekttervek, kreatív pályázatok, versenyek és tanórán kívüli programok támogatták. A pedagógusok felkészítésében több mint 40 mesterpedagógus vett részt: 15 hazai pedagógiai oktatási központban, három egyházi és öt határon túli helyszínen összesen 860 pedagógust készítettek fel. A megvalósítást közel 50 új szakmai anyag – óravázlat, projektterv, sajátos nevelési igényű tanulóknak szóló foglalkozásterv és egyéb kiegészítő tartalom – segítette.

A Zöld Föld Kupa fenntarthatósági tudásversenyein több mint 22 000 diák indult. A megújult versenyrendszer a 3–12. évfolyamos tanulókat Tökmag, Magonc, Palánta és Haladó korosztályokban szólította meg. A Zöld Híd szakértői programhoz közel 60 óraadó és csaknem 80 külső programhelyszínt biztosító szolgáltató csatlakozott. A szakértők mintegy 750 iskolai csoportnak kínáltak tanórai foglalkozásokat, a szolgáltatók pedig több mint 800 osztály számára biztosítottak részvételi lehetőséget 126 programban. A kezdeményezés így közel 40 000 diákot ért el. A Diákok a fenntarthatóságról kutatási program hetedik alkalommal valósult meg, közel 8500 diák, pedagógus és szülő részvételével. A felmérés az iskolai fenntarthatóságra nevelés megítélését, valamint a tanulók környezeti attitűdjeit, cselekvési kompetenciáit és környezetbarát szokásait vizsgálta.

Az AlmaZöld díjátadó méltó lezárása volt a 11. Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahétnek: a Fővárosi
Állat- és Növénykertben közel 100 diák vehette át elismerését a Témahét pályázatain elért eredményéért. Az esemény azt is megmutatta, mennyi kreativitás, tudás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség van a diákokban, amely gondolataikban, ötleteikben és alkotásaikban egyaránt megmutatkozik.

Tovább olvasom