Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sikeres társadalmi vállalkozás receptje

Létrehozva:

|

A társadalmi vállalkozások működéséhez éppúgy elengedhetetlen a jó üzleti terv és a fenntartható gazdálkodás, mint minden más cégnél. Ahhoz azonban, hogy társadalmi szerepüket is sikeresen betöltsék, még sok másra is szükség van. A sikerrecept számos eleme minden cég számára hasznos tanács!

A társadalmi vállalkozások miközben üzletelnek, a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik a gazdaságban. Működésük alapelve, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok egyformán fontosak.

A társadalmi vállalkozások esetében gyakori probléma, hogy bár lelkesek és elkötelezettek a felvállalt társadalmi probléma javításával kapcsolatban, számos más kompetencia hiányzik ahhoz,hogy valóban eredményesen és fenntarthatóan működhessenek – magyarázta a Társadalmi Vállalkozások Napja rendezvényen Horváth Anna a NESsT magyarországi igazgatója. A lelkesedés fontos és sokat segít, hangsúlyozta a szakember, de a többi fontos alkotóelem nélkül kevés a sikerhez.

A NESsT szakemberei 11+1 fontos elemet fogalmaztak meg, amiből összeáll egy társadalmi vállalkozás sikere. Javasoljuk azonban minden üzleti életben mozgónak, hogy szűrje le belőle a maga számára a minden cég számára hasznos tudnivalókat.

Advertisement

1. Üzleti modell: a társadalmi probléma megoldása elválaszthatatlan része az üzleti modellnek a társadalmi vállalkozások esetében. A legerősebb modellekben e kettő pozitívan korrelál egymással. (Pl. egy vállalkozás hallássérültek számára teszi elérhetővé a napi sajtót. ) De van, ahol kompromisszum kell a kettő között és vannak olyan társadalmi problémák, amelyeket nem vállalkozásként kell megoldani. Alap, hogy a társadalmi vállalkozásnak piaci igényre kell épülnie – ha csak az állam a megrendelő, azt kiemelt kockázatként kell kezelni.

2. Vállalkozói kompetenciák: elengedhetetlen a tervezési, erőforrás gyűjtési és megvalósítási képesség megléte is a szakmai tudás mellett. Kiemelten fontos ezen belül a kalkulált kockázatvállalás képessége! Nem elsősorban anyagiról van szó a társadalmi vállalkozások esetében, sokkal inkább a sikerkereső attitűdről a kudarckezelő attitűd helyett.

Advertisement

3. Idő, idő, idő: legalább egy ember teljes munkaideje kell hozzá a tapasztalataik szerint a hosszú távú működéshez. Ezt induláskor kevesen engedhetik meg maguknak, természetesen átmeneti időszakként elfogadható a félállás. De nem csak az idő miatt fontos a főállású társadalmi vállalkozás, hanem azért is, hogy legyen megfelelő nyomás a vezetőn a sikeres működés, értékesítés fenntartásához.

4. Szakértelem: nem csak a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban kell szakértőnek lenni, szükség van vállalkozási ismeretekre is – eddig igaz minden vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások esetében azonban mindemellett a társadalmi probléma beható ismerete is elengedhetetlen. A személyes érintettség egy adott probléma kapcsán előny, de nem elég. A különböző fogyatékossággal élő csoportok problémái mind speciális szakértelmet kívánnak. Az üzleti tudás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképes módon lehessen piacra lépni az adott termékkel vagy szolgáltatással. Jellemzően például az árelőny ígérete nem járható út egy szociális vállalkozás esetében, tehát általában a prémium kategória, a kiemelkedően magas minőség lehet a működő stratégia alapja. Elengedhetetlenek a vállalkozásban a pénzügyi ismeretek, de sokat segít a tárgyalástechnikai gyakorlat is. Szintén nélkülözhetetlenek a marketing és hr ismeretek is – ezek mind elsajátíthatóak, ebben ezek megszerzésében tudja leginkább segíteni a NESsT a társadalmi vállalkozókat.

Advertisement

5. Csapat: egy társadalmi vállalkozás működtetése – éppen sok, egymástól távol álló kompetencia szükségessége miatt – általában nem egyszemélyes mutatvány. Jól működhet akár két vezető, ahol az egyik a segítő szakmai, a másik pedig a vállalkozási ismeretekben erős.

6. Vezetői kompetenciák: hiába lelkes és elkötelezett mindenki, ezekre azért szükség van. A motiválás, delegálás, visszajelzés készsége elengedhetetlen. A kis, lelkes csapatok vezetésébe is kell struktúra. Itt van a segítők tapasztalatai szerint a legnagyobb fejlődés a portfolió sikeres tagjai esetében.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

A keletkezett hulladék mennyisége az EU-tagállamokban (2024)

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Advertisement

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák