Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sikeres társadalmi vállalkozás receptje

Létrehozva:

|

A társadalmi vállalkozások működéséhez éppúgy elengedhetetlen a jó üzleti terv és a fenntartható gazdálkodás, mint minden más cégnél. Ahhoz azonban, hogy társadalmi szerepüket is sikeresen betöltsék, még sok másra is szükség van. A sikerrecept számos eleme minden cég számára hasznos tanács!

A társadalmi vállalkozások miközben üzletelnek, a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik a gazdaságban. Működésük alapelve, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok egyformán fontosak.

A társadalmi vállalkozások esetében gyakori probléma, hogy bár lelkesek és elkötelezettek a felvállalt társadalmi probléma javításával kapcsolatban, számos más kompetencia hiányzik ahhoz,hogy valóban eredményesen és fenntarthatóan működhessenek – magyarázta a Társadalmi Vállalkozások Napja rendezvényen Horváth Anna a NESsT magyarországi igazgatója. A lelkesedés fontos és sokat segít, hangsúlyozta a szakember, de a többi fontos alkotóelem nélkül kevés a sikerhez.

A NESsT szakemberei 11+1 fontos elemet fogalmaztak meg, amiből összeáll egy társadalmi vállalkozás sikere. Javasoljuk azonban minden üzleti életben mozgónak, hogy szűrje le belőle a maga számára a minden cég számára hasznos tudnivalókat.

Advertisement

1. Üzleti modell: a társadalmi probléma megoldása elválaszthatatlan része az üzleti modellnek a társadalmi vállalkozások esetében. A legerősebb modellekben e kettő pozitívan korrelál egymással. (Pl. egy vállalkozás hallássérültek számára teszi elérhetővé a napi sajtót. ) De van, ahol kompromisszum kell a kettő között és vannak olyan társadalmi problémák, amelyeket nem vállalkozásként kell megoldani. Alap, hogy a társadalmi vállalkozásnak piaci igényre kell épülnie – ha csak az állam a megrendelő, azt kiemelt kockázatként kell kezelni.

2. Vállalkozói kompetenciák: elengedhetetlen a tervezési, erőforrás gyűjtési és megvalósítási képesség megléte is a szakmai tudás mellett. Kiemelten fontos ezen belül a kalkulált kockázatvállalás képessége! Nem elsősorban anyagiról van szó a társadalmi vállalkozások esetében, sokkal inkább a sikerkereső attitűdről a kudarckezelő attitűd helyett.

Advertisement

3. Idő, idő, idő: legalább egy ember teljes munkaideje kell hozzá a tapasztalataik szerint a hosszú távú működéshez. Ezt induláskor kevesen engedhetik meg maguknak, természetesen átmeneti időszakként elfogadható a félállás. De nem csak az idő miatt fontos a főállású társadalmi vállalkozás, hanem azért is, hogy legyen megfelelő nyomás a vezetőn a sikeres működés, értékesítés fenntartásához.

4. Szakértelem: nem csak a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban kell szakértőnek lenni, szükség van vállalkozási ismeretekre is – eddig igaz minden vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások esetében azonban mindemellett a társadalmi probléma beható ismerete is elengedhetetlen. A személyes érintettség egy adott probléma kapcsán előny, de nem elég. A különböző fogyatékossággal élő csoportok problémái mind speciális szakértelmet kívánnak. Az üzleti tudás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképes módon lehessen piacra lépni az adott termékkel vagy szolgáltatással. Jellemzően például az árelőny ígérete nem járható út egy szociális vállalkozás esetében, tehát általában a prémium kategória, a kiemelkedően magas minőség lehet a működő stratégia alapja. Elengedhetetlenek a vállalkozásban a pénzügyi ismeretek, de sokat segít a tárgyalástechnikai gyakorlat is. Szintén nélkülözhetetlenek a marketing és hr ismeretek is – ezek mind elsajátíthatóak, ebben ezek megszerzésében tudja leginkább segíteni a NESsT a társadalmi vállalkozókat.

Advertisement

5. Csapat: egy társadalmi vállalkozás működtetése – éppen sok, egymástól távol álló kompetencia szükségessége miatt – általában nem egyszemélyes mutatvány. Jól működhet akár két vezető, ahol az egyik a segítő szakmai, a másik pedig a vállalkozási ismeretekben erős.

6. Vezetői kompetenciák: hiába lelkes és elkötelezett mindenki, ezekre azért szükség van. A motiválás, delegálás, visszajelzés készsége elengedhetetlen. A kis, lelkes csapatok vezetésébe is kell struktúra. Itt van a segítők tapasztalatai szerint a legnagyobb fejlődés a portfolió sikeres tagjai esetében.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák