Zöldinfó
A sikeres társadalmi vállalkozás receptje

A társadalmi vállalkozások működéséhez éppúgy elengedhetetlen a jó üzleti terv és a fenntartható gazdálkodás, mint minden más cégnél. Ahhoz azonban, hogy társadalmi szerepüket is sikeresen betöltsék, még sok másra is szükség van. A sikerrecept számos eleme minden cég számára hasznos tanács!
A társadalmi vállalkozások miközben üzletelnek, a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik a gazdaságban. Működésük alapelve, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok egyformán fontosak.
A társadalmi vállalkozások esetében gyakori probléma, hogy bár lelkesek és elkötelezettek a felvállalt társadalmi probléma javításával kapcsolatban, számos más kompetencia hiányzik ahhoz,hogy valóban eredményesen és fenntarthatóan működhessenek – magyarázta a Társadalmi Vállalkozások Napja rendezvényen Horváth Anna a NESsT magyarországi igazgatója. A lelkesedés fontos és sokat segít, hangsúlyozta a szakember, de a többi fontos alkotóelem nélkül kevés a sikerhez.
A NESsT szakemberei 11+1 fontos elemet fogalmaztak meg, amiből összeáll egy társadalmi vállalkozás sikere. Javasoljuk azonban minden üzleti életben mozgónak, hogy szűrje le belőle a maga számára a minden cég számára hasznos tudnivalókat.
1. Üzleti modell: a társadalmi probléma megoldása elválaszthatatlan része az üzleti modellnek a társadalmi vállalkozások esetében. A legerősebb modellekben e kettő pozitívan korrelál egymással. (Pl. egy vállalkozás hallássérültek számára teszi elérhetővé a napi sajtót. ) De van, ahol kompromisszum kell a kettő között és vannak olyan társadalmi problémák, amelyeket nem vállalkozásként kell megoldani. Alap, hogy a társadalmi vállalkozásnak piaci igényre kell épülnie – ha csak az állam a megrendelő, azt kiemelt kockázatként kell kezelni.
2. Vállalkozói kompetenciák: elengedhetetlen a tervezési, erőforrás gyűjtési és megvalósítási képesség megléte is a szakmai tudás mellett. Kiemelten fontos ezen belül a kalkulált kockázatvállalás képessége! Nem elsősorban anyagiról van szó a társadalmi vállalkozások esetében, sokkal inkább a sikerkereső attitűdről a kudarckezelő attitűd helyett.
3. Idő, idő, idő: legalább egy ember teljes munkaideje kell hozzá a tapasztalataik szerint a hosszú távú működéshez. Ezt induláskor kevesen engedhetik meg maguknak, természetesen átmeneti időszakként elfogadható a félállás. De nem csak az idő miatt fontos a főállású társadalmi vállalkozás, hanem azért is, hogy legyen megfelelő nyomás a vezetőn a sikeres működés, értékesítés fenntartásához.
4. Szakértelem: nem csak a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban kell szakértőnek lenni, szükség van vállalkozási ismeretekre is – eddig igaz minden vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások esetében azonban mindemellett a társadalmi probléma beható ismerete is elengedhetetlen. A személyes érintettség egy adott probléma kapcsán előny, de nem elég. A különböző fogyatékossággal élő csoportok problémái mind speciális szakértelmet kívánnak. Az üzleti tudás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképes módon lehessen piacra lépni az adott termékkel vagy szolgáltatással. Jellemzően például az árelőny ígérete nem járható út egy szociális vállalkozás esetében, tehát általában a prémium kategória, a kiemelkedően magas minőség lehet a működő stratégia alapja. Elengedhetetlenek a vállalkozásban a pénzügyi ismeretek, de sokat segít a tárgyalástechnikai gyakorlat is. Szintén nélkülözhetetlenek a marketing és hr ismeretek is – ezek mind elsajátíthatóak, ebben ezek megszerzésében tudja leginkább segíteni a NESsT a társadalmi vállalkozókat.
5. Csapat: egy társadalmi vállalkozás működtetése – éppen sok, egymástól távol álló kompetencia szükségessége miatt – általában nem egyszemélyes mutatvány. Jól működhet akár két vezető, ahol az egyik a segítő szakmai, a másik pedig a vállalkozási ismeretekben erős.
6. Vezetői kompetenciák: hiába lelkes és elkötelezett mindenki, ezekre azért szükség van. A motiválás, delegálás, visszajelzés készsége elengedhetetlen. A kis, lelkes csapatok vezetésébe is kell struktúra. Itt van a segítők tapasztalatai szerint a legnagyobb fejlődés a portfolió sikeres tagjai esetében.
A teljes cikk itt olvasható.

Zöldinfó
Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.
Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.
Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.
A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.
Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés