Zöldinfó
A sikeres társadalmi vállalkozás receptje

A társadalmi vállalkozások működéséhez éppúgy elengedhetetlen a jó üzleti terv és a fenntartható gazdálkodás, mint minden más cégnél. Ahhoz azonban, hogy társadalmi szerepüket is sikeresen betöltsék, még sok másra is szükség van. A sikerrecept számos eleme minden cég számára hasznos tanács!
A társadalmi vállalkozások miközben üzletelnek, a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik a gazdaságban. Működésük alapelve, hogy a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok egyformán fontosak.
A társadalmi vállalkozások esetében gyakori probléma, hogy bár lelkesek és elkötelezettek a felvállalt társadalmi probléma javításával kapcsolatban, számos más kompetencia hiányzik ahhoz,hogy valóban eredményesen és fenntarthatóan működhessenek – magyarázta a Társadalmi Vállalkozások Napja rendezvényen Horváth Anna a NESsT magyarországi igazgatója. A lelkesedés fontos és sokat segít, hangsúlyozta a szakember, de a többi fontos alkotóelem nélkül kevés a sikerhez.
A NESsT szakemberei 11+1 fontos elemet fogalmaztak meg, amiből összeáll egy társadalmi vállalkozás sikere. Javasoljuk azonban minden üzleti életben mozgónak, hogy szűrje le belőle a maga számára a minden cég számára hasznos tudnivalókat.
1. Üzleti modell: a társadalmi probléma megoldása elválaszthatatlan része az üzleti modellnek a társadalmi vállalkozások esetében. A legerősebb modellekben e kettő pozitívan korrelál egymással. (Pl. egy vállalkozás hallássérültek számára teszi elérhetővé a napi sajtót. ) De van, ahol kompromisszum kell a kettő között és vannak olyan társadalmi problémák, amelyeket nem vállalkozásként kell megoldani. Alap, hogy a társadalmi vállalkozásnak piaci igényre kell épülnie – ha csak az állam a megrendelő, azt kiemelt kockázatként kell kezelni.
2. Vállalkozói kompetenciák: elengedhetetlen a tervezési, erőforrás gyűjtési és megvalósítási képesség megléte is a szakmai tudás mellett. Kiemelten fontos ezen belül a kalkulált kockázatvállalás képessége! Nem elsősorban anyagiról van szó a társadalmi vállalkozások esetében, sokkal inkább a sikerkereső attitűdről a kudarckezelő attitűd helyett.
3. Idő, idő, idő: legalább egy ember teljes munkaideje kell hozzá a tapasztalataik szerint a hosszú távú működéshez. Ezt induláskor kevesen engedhetik meg maguknak, természetesen átmeneti időszakként elfogadható a félállás. De nem csak az idő miatt fontos a főállású társadalmi vállalkozás, hanem azért is, hogy legyen megfelelő nyomás a vezetőn a sikeres működés, értékesítés fenntartásához.
4. Szakértelem: nem csak a vállalkozás tevékenységével kapcsolatban kell szakértőnek lenni, szükség van vállalkozási ismeretekre is – eddig igaz minden vállalkozásra. A társadalmi vállalkozások esetében azonban mindemellett a társadalmi probléma beható ismerete is elengedhetetlen. A személyes érintettség egy adott probléma kapcsán előny, de nem elég. A különböző fogyatékossággal élő csoportok problémái mind speciális szakértelmet kívánnak. Az üzleti tudás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképes módon lehessen piacra lépni az adott termékkel vagy szolgáltatással. Jellemzően például az árelőny ígérete nem járható út egy szociális vállalkozás esetében, tehát általában a prémium kategória, a kiemelkedően magas minőség lehet a működő stratégia alapja. Elengedhetetlenek a vállalkozásban a pénzügyi ismeretek, de sokat segít a tárgyalástechnikai gyakorlat is. Szintén nélkülözhetetlenek a marketing és hr ismeretek is – ezek mind elsajátíthatóak, ebben ezek megszerzésében tudja leginkább segíteni a NESsT a társadalmi vállalkozókat.
5. Csapat: egy társadalmi vállalkozás működtetése – éppen sok, egymástól távol álló kompetencia szükségessége miatt – általában nem egyszemélyes mutatvány. Jól működhet akár két vezető, ahol az egyik a segítő szakmai, a másik pedig a vállalkozási ismeretekben erős.
6. Vezetői kompetenciák: hiába lelkes és elkötelezett mindenki, ezekre azért szükség van. A motiválás, delegálás, visszajelzés készsége elengedhetetlen. A kis, lelkes csapatok vezetésébe is kell struktúra. Itt van a segítők tapasztalatai szerint a legnagyobb fejlődés a portfolió sikeres tagjai esetében.
A teljes cikk itt olvasható.

Zöldinfó
Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában
Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.
A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.
Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.
“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.
A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.
A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Inkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Hogyan építhető naperőmű a világ egyik legkeményebb környezetében?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Úttörő jellegű beruházás lenne a kiskunhalasi geotermikus erőmű megépítése
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Már több mint 400 jelentkező csatlakozna a Vizet a tájba! programba
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés