Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A szélenergia adhatna pénzügyi mentőövet a hazai mezőgazdaságnak a klímaváltozás korában

Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos szélerőmű 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves plusz jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével az agráriumnak és a földtulajdonosoknak.

Létrehozva:

|

Amire szükségük is lesz, mert a mezőgazdaságot sújtó klímakockázatok várhatóan fokozódni fognak, ami bevételkiesést, súlyosabb esetben egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodóknak. A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segítve a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet. A szélenergia és a mezőgazdaság azért is jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 m 2 földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges.

A gazdálkodók a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95%-át kihasználhatják. A fenntartható mezőgazdaság koncepciója a terméshozam maximalizálásának és a gazdasági stabilitás fenntartásának kényes egyensúlyán alapul, miközben a természeti erőforrások felhasználását és a környezetkárosítást minimalizálja. Ehhez több ponton is hozzájárulhat a szélenergia magasabb fokú
kihasználása, aminek minél szélesebb teret kell biztosítani a magyar energiamixben.

A mezőgazdaság a világ legtöbb részén, így Magyarországon is rendkívül érzékeny, a gazdasági és környezeti hatásoknak kiszolgáltatott iparág. Jelentősek az időjárási kockázatok: aszályok, árvizek, jégeső – ezek a történelem során és napjainkban is gyakran szegénységet, éhezést, migrációt okoznak. A klímaváltozás a jövőben a mezőgazdaságot érintő éghajlati kockázatokat is várhatóan tovább súlyosbítja.
A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, amelyek csökkentik az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segíthetik a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.

Ez a fajta kettős hasznosítás elterjedése egyaránt támogatja élelmezés- és energiabiztonságot. Magyarországon a szélenergia és a mezőgazdasági tevékenységek kettős hasznosításával lehet a leggyorsabban és legegyszerűbben ezt a kettős célt megvalósítani, illetve támogatni a talajvédelmi és biodiverzitás megőrzési programok (pl. EU Biodiversity Strategy for 2030) eredményességét.

Megbízható bevételt jelentene a gazdáknak a szélenergia

Advertisement

Magyarország, ha a földhasználat felől vizsgáljuk, agrárország: a KSH 2021-es adatai szerint területének 45%-a szántó, 8%-a gyepterület. Sokan élnek mezőgazdasági művelésből (a foglalkoztatottak majdnem 5%-a), ám ez a klímaváltozás hatásai miatt évről-évre egyre kiszámíthatatlanabb jövedelmet jelent számukra. A mezőgazdasági területek kettős használata (energetikai és agrár-jellegű) jól tervezhető extra jövedelemhez juttatná a gazdálkodókat. A szélenergia és a mezőgazdaság azért is jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 m 2 földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet
kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges. A gazdáknak lehetőségük van arra, hogy a turbinák tövéhez közel veteményeseket ültessenek és állatokat legeltessenek, és így a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95%-át kihasználhatják.

A turbinák által termelt többletbevételeket pedig vissza lehet forgatni a gazdaságba, vagy kompenzálni lehet a mezőgazdasági termelés esetleges bevételkieséseit. Ha ezáltal növelni tudják a termelést, több berendezést vásárolhatnak, és növelhetik a nyereségüket, akkor nagyobb valószínűséggel maradnak a szektorban. Jelenleg hazánkban csak a napelemek mezőgazdasági területeken való hasznosítása
lehetséges (agrofotovoltaika), de a szélerőművek telepítését ellehetetlenítő korlátozások közelmúltbeli feloldásával ez remélhetőleg hamarosan változni fog. Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos (3 MWp teljesítményű) szélerőmű nagyjából évi 6 millió kWh áram megtermelésére lenne képes, amely 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével.

A megtermelt áramot azonban fel lehet használni üvegházak működtetésére is, hogy fosszilis tüzelőanyagokból származó energiaforrások használata nélkül termeljenek tiszta vizet, biztosítsák a hőellátást, vagy egyéb berendezéseket működtessenek. Az üvegházakban alkalmazott megújuló energia gazdaságos megoldás a növények és zöldségek növekedéséhez szükséges optimális hőmérséklet fenntartására. Az állam és az önkormányzatok mellett a piac is beszállhat Amennyiben versenypiaci szereplők valósítják meg a szélerőmű beruházást, a földtulajdonosok kompenzációban részesülhetnek:

  • Az építés előtti opciós megállapodással a projektfejlesztők a kompenzáció fejében rövid távú jogokat szereznek a szélerőmű-projekt megépítésére, amennyiben az életképesnek minősül. Ez időt biztosít számukra a szélerőforrás-értékelésre, az engedélyek jóváhagyására és a projekttervezésre, mielőtt hosszú távú szélenergia- fejlesztési szerződést írnának alá.
  • A hosszútávú, kártalanítási kifizetésekről szóló megállapodások már jóval összetettebbek: kiterjednek az ingatlanok bérbeadására vagy szolgalmi jogára, felelősségre, a földterületre gyakorolt hatásokra és a leszerelésre is. A földtulajdonosok tárgyalhatnak önállóan is a projektfejlesztővel, de számos példa
    van arra, hogy a földtulajdonosok egyesületet hoztak létre a tárgyalások során egyesítsék erőforrásaikat.

A résztvevő földtulajdonosok száma nagymértékben függ a projekt méretétől, a szükséges földterülettől is. A kompenzáció legnagyobb részét azok a földtulajdonosok kapják, akiknek a földterületein a turbinákat elhelyezik, de a projekt infrastruktúráját (például távvezetékek, alállomások, utak stb.) befogadó földtulajdonosok is részesülnek kompenzációból.

Mindezek megvalósítása természetesen számos tényezőtől függ: többek között az energia költségétől, a megfelelő hálózati kiépítettségtől és rendelkezésre állástól, valamint a kormány által a megújuló energia bevezetéséhez nyújtott ösztönzőktől/támogatásoktól is. Mivel a megújuló erőforrások hatalmas potenciállal rendelkeznek a mezőgazdaság számára, a kormánynak és helyi önkormányzatoknak is érdemes világos szabályozással, valamint tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre szolgáló fórumokkal támogatnia a mezőgazdálkodásból élőket.

Advertisement

Zöld Energia

Függőlegesen is telepíthetünk napelemet a tetőre

A RAULI egy észak-európai napelemes rögzítőrendszer-gyártó, amely innovatív és gyorsan telepíthető megoldásokat kínál különböző tetőtípusokra, ellenálló a szélnyomásnak és hóterhelésnek, és 30 év anyaggaranciát nyújt.

Létrehozva:

|

Szerző:

A RAULI terméke ideális olyan tetőkre, amelyek nem képesek ballasztos rendszereket támogatni. A megközelítés számos előnnyel jár a tervezés és telepítés szempontjából, különösen azon tetők esetén, amelyek nem képesek nehezebb, ballasztos rendszereket elbírni. A RAULI FLAT erős kialakításának köszönhetően akár 3,5 kilonewton per négyzetméteres szélnyomásnak is ellenáll. „A RAULI APP kalkulátor külön széllemezek hozzáadását javasolja, ha a körülmények megkövetelik” – mondta Ville Tiainen, a RAULI vezérigazgatója. A panelek vízszintesen vagy függőlegesen is felszerelhetők, függőleges telepítés esetén 20 százalékkal több napelemet lehet egy sorban elhelyezni. Az ilyen elrendezés kevesebb alkatrészt igényel, így a vízszintes telepítéshez képest 15-20 százalékkal csökken az egy napelemre jutó költség. „A projekttervezés a böngészőalapú RAULI APP szoftverrel történik” – tette hozzá Tiainen. A szakértő szerint a kalkulátor megmondja az alkatrészek számát, a rendszer súlyát és a termékek szénlábnyomát, emellett gyártási becslést is ad.

A RAULI segítségével a kelet-nyugati irányú telepítés ugyanazokkal az összetevőkkel végezhető el, mint a déli irányú. A RAULI FLAT rendszer szerkezete a panelek alatti vízszintes sínrendszerre épül, amely teleszkóposan működik, így nem kell levágni, és a sínrendszer rögzítéséhez nincs szükség csavarokra vagy anyákra. A sínek segítségével a függőlegesen telepített napelemek a hó ellen éppen a megfelelő ponton kapnak támasztékot, további megerősítést nem igényelnek.

A rendszer szabványos hóterhelhetősége 5 kilonewton, de a rögzítőlemezek távolságának csökkentésével akár 4,75 kilonewton per négyzetméter is elérhető, így a rendszer jól alkalmazható északi körülmények között is. Az alkatrészek skandináv acélból készülnek, felületkezelésük tűzihorganyzás, Galfan és ütésálló porfesték. A RAULI FLAT 30 év anyaggaranciával rendelkezik, akár C3 éghajlati kitettségi osztályig.

A RAULI egy észak-európai napelemes rögzítőrendszer-gyártó, amely mögött napelem-telepítőkből és tetőfedő szakemberekből álló csapat áll. A vállalat termékeit a telepítés gyorsaságát szem előtt tartva tervezték a szerelőktől a szerelőknek mentalitást követve. A cég termékei számos olyan innovációval büszkélkedhetnek, amelyek más rendszerekben nem találhatók meg. A RAULI termékválasztékában fellelhetők a ferde tetőkre (RAULI BLACK), homlokzati berendezésekre (RAULI WALL) és lapos tetőkre (RAULI FLAT) szánt megoldások. A termékeket Észak-Európában gyártják helyi nyersanyagokból, biztosítva, hogy a rendszer ellenálljon még a helyi, zord körülményeknek is. A RAULI kínálata egész Európában, így Magyarországon is elérhető, a gyártó sikeres nemzetközi terjeszkedésének köszönhetően több díjat is elnyert.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!